10.07.2015 Views

és Irodalomtudományi Közlemények - Szabó T. Attila Nyelvi Intézet

és Irodalomtudományi Közlemények - Szabó T. Attila Nyelvi Intézet

és Irodalomtudományi Közlemények - Szabó T. Attila Nyelvi Intézet

SHOW MORE
SHOW LESS

Create successful ePaper yourself

Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.

ADATTÁR 1490A KOLOZS MEGYEI MÉSZKŐ HELYNEVEIMészkő (román neve Cheia) az Aranyos folyó bal partján, a Tordai-hasadékszomszédságában fekvő aranyosszéki település. Az első írásos feljegyzése a pápaitizedjegyzékből való – 1332–37: Mezko. A helység magyar neve a magyar mészkőközszóból származik. Határa nagy kiterjedésű; magába foglalja három elpusztultközépkori település – Igrice, Kerekegyháza, Pardé – határának nagyrészét. Délen azAranyos folyó, északon a Tordai-hasadék mészkősziklái és a hasadékban folyó Hesdátpataka határolja. A helység régi román neve a magyarból származó Mischiu volt, a maiCheia nevét a hatalomváltozás után hivatali úton kapta; értelme ’szoros‘.A mai helynévanyag gyűjtését 2007 tavaszán fejeztem be. Történeti helynevekrevonatkozó adatokat lásd: Torda-Aranyos megye. Szabó T. <strong>Attila</strong> kéziratos gyűjtésébőlközzéteszi Hajdú Mihály, Buboly Magdolna és Sebestyén Zsolt. Bp., 2004. 137–8. Azadatok előtti sorszám azonos a mellékelt térképlap helymegjelölő számaival. A sorszámután a magyar, majd nagykötőjel után – ha van – a román nyelvi adatok következnek,zárójelben megjelölöm a szokásos rövidítésekkel (pl. gyü = gyümölcsös, sz = szántó, k =kaszáló, e = erdő, szö = szőlő, l = legelő) a határrész mezőgazdasági hasznosítását.1. Agyagas~Agyagasmál – Aghiagoşu (gyü, szö). 2. Alájáróba (mezsgye). 3.Alájáró-láb (sz). 4. Alsó-Bércódal – Faţa Dosului (sz, k). 5. Alsó-Émező ’éhmező‘ –Imezeu de Jos (sz). 6. Alsó-Észak – Dosu de Jos (sz). 7. Alsó-Forduló (a falu délihatárában lévő szántók összefoglaló neve). 8. Alszeg – Joseni (a falu déli, az Aranyos feléeső része). 9. Alsó-Pardé – Pardeu de Jos (sz). 10. Aranyas – Arieş (folyó). 11. Árszurj –Arsuri (felperzselt hely). 12. Átol – Atolba (sz, a hagyomány szerint itt település volt,Atultelek és Pardéfalva lakosai, e falvak pusztulása után, itt alapították Mészkőt). 13.Bábavár – Băbăoara (l, fenyves fennsík, Orbán Balázs szerint itt földvár lehetett). 14.Bábavár megett (l, erdős rész). 15. Bábavár ódala – Coasta Băbăoarii. 16. Bajka vára ~Balika vára ~ Balika barlangja ~ Nagy-Balika-barlang ~ Bajika juka – Cetatea luiBalica (barlang a Tordai-hasadék két oldalán; a szájhagyomány szerint Balika rablólovagvolt, mások szerint Rákóczi kapitánya, és az övé volt ez a várrá erősített két barlang,melyet a Hesdát vize választ szét; Mészkő határához csak a Nagy-Balika-barlangtartozik). 17. Bánya – Baia (felhagyott kőbánya). 18. Bércódal – Faţa Dosului (sz). 19.Bérctető – Deasupra Dosului. 20. Berek – Bercu (ma inkább zöldséges). 21. Berekódal –Coasta Bercului (sz). 22. Bika gödre – Groapa Taurului. 23. Bikarét – Bicarât (rét,kaszáló, szakadékos hely). 24. Bocskorrét – Bocicorât (k, állításuk szerint egy párbocskorért vették meg e területet). 25. Borzás – Borzaş (k). 26. Büdeskút – Bidăşcut(forrás és a környékén lévő szántók). 27. Büdeskút alatt – Su Bidăşcut (l). 28. Büdeskútlábja – Labu din Bidăşcut (l, k, sz). 29. Büdeskút-tető (sz). 30. Cibre ~ Cibre-hegy –Ţibre (l). 31. Cigla – Ţiglă (tölgyerdő, k). 32. Cinterem – Ţintirim (templomudvar,templomkert). 33. Csókás – Ciocaş (szakadékos terület). 34. Csuma – Ciuma (l). 35.Csuma ódala – Coasta lui Ciuma (l). 36. Csuma pataka – Pârău lui Ciuma (ér). 37.Csurgó – Ciurgău (forrás a Tordai-hasadékban). 38. Dacó tója – Tău lui Daţo (kis tó).39. Danila tava – Tău lui Dănilă (a Hesdát patakának kiszélesedő része aTordai-hasadékban). 40. Dönuc kúttya – Fântâna lui Dănuţ (forrás, kút). 41. Dindárgödre – Groapa lui Dindar (k, l). 42. Dobogó – Dobăgău (sz, k, meredek hely). 43.Egyház berke – Bârcu bisericii (a Berek része, zöldséges, k). 44. Egyház dombja –

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!