és Irodalomtudományi Közlemények - Szabó T. Attila Nyelvi Intézet

GRÓF TELEKI DOMOKOS FŐISPÁN VERSESKÖNYVE 31vizsgálva Bajza József Összegyűjtött munkái III. kötetében utal a tordai főispánmunkájára. 8 Mértéktartó szavai elismerést fejeznek ki, a könyv jelentőségét afőnemesség szokásainak típus értékű megörökítésében jelöli meg, a könyvversformáját „kettős alexandrinek“-nek nevezi. 9 A magyar nemesi családokgenealógiáját némi kultúrtörténeti igényességgel elkészítő Nagy Iván láthatólagtőle veszi át a személyiségkép tartalmait: „Kéziratban hagyta saját életétalexandrinus rímekben jókora két kötetben megírva“. A könyvíró (aki nemazonos Teleki Sámuel Teleki Domokos nevű, fiatalon elhunyt fiával) kétszer ismegözvegyült, első felesége Tholdalagi Anna volt, a második Bethlen Judit, aharmadik Kendeffy Zsuzsánna. (Bethlen Judit halála után Teleki Domokos elsőfelesége testvérének, Juditnak udvarolt, de nem kapott engedélyt arra, hogysógornőjét feleségül is vegye.)Verses önéletrajzról van szó, amely a címlap információi ellenére nemegyszerzős: az élet folytonossága, a kapcsolatok sokasága, de az írás, sőt versírásáltalános szokása miatt is van, hogy hol saját szövegébe illesztve, hol a valamikormegőrzött cédulányi alkalmi költeményt vagy verses levelet a szerző nevénekfeltüntetésével közli mint kitérőt vagy illusztrációt, és meg is töri ezzel azemlékezés (beszédmódjának) monotóniáját.A könyv alakú költői szerzeményt az argumentum szerint hármas szándékhozta létre, ezek:1. az emlékezet fenntartása (mondhatjuk: jelhagyás); 2. (a pálya segítői,égiek és földiek iránti) hálaérzés bizonyítása; 3. a halottak tisztelete.A Teleki Domokos által elsőként megjelölt szerzői cél családon belülihatókörű, és a holtak és az élők közti információ-közvetítésként ragadható meg, amásodik, illetve a harmadik az élő és a már nem élő segítők (élettanúk éspályaegyengetők) iránti szimbolikus gesztusok együtteseként. A vállalkozásannyiban hagyományok folytatása, hogy a nyomtatványok jelhagyásfunkciójávalaz erdélyi főrangú családok tagjai rendszeresen éltek vallásos tárgyúeredeti művek és fordítások köszöntésképpen vagy elhunyt családtagokemlékének fenntartására; magyar vagy latin nyelvű költemények jeles napokmegörökítésére készültek nagy számban a XVIII–XIX. század fordulóján is.18-án a marosvásárhelyi ref. kollégium főgondnoka lett. Marosvásárhelyi házára, mely avártemplom lépcsőfeljárója előtti Kálvin-téren, 1797-ben épült, ma is látható latin feliratot tettarról, hogy a ház igaz szerzeményből ered. Mindvégig magyar ruhában járt. Meghalt 1824-ben.Neje: malomvízi gróf Kendeffi Zsuzsanna, akivel 1808. máj. 2-án 40 rhfrtot ajánlott a ref.kollégiumnak botanikus-kert létesítésére, továbbá 1816. febr. 6-án, a bankócédulák devalvációjaáltal szenvedett kár miatt »némi nemű felsegéllésére a kollégiumnak, mind az emberiség, mindhazafiság és keresztyéni indulatoknál fogva«, még 1811-ben legált 1000 németforintot, a már akkorbehozott váltócéduláknak becse szerint értve, ez összeget befizette. Fiai: Elek és Lajos.“ FodorIstván.8 Bajza összegyűjtött munkái. I–III. Szerk. Toldy Ferenc. Pest, 1862. A második, bővített kiadást(1899) használtam9 Bajza 1899 III.188.