és Irodalomtudományi Közlemények - Szabó T. Attila Nyelvi Intézet

98BIRÓ ENIKŐarca. Az angol nyelvben a sápadt arcszín a (papír)lap színéhez hasonlít: as whiteas a sheet, a sheet ’lap’ a minőséghordozó ebben az esetben.A színek a természetben asszociálódnak dolgokkal. Így például a pirosszínkategórián belül a vér színe asszociálódik a piros egy árnyalatával. Ezt azasszociálódást az teszi lehetővé, hogy a dolognak állandó és jellegzetes fizikaitulajdonsága az illető szín.Az alapszintű kategorizáció mellett nem alapszinten is lehet kategorizálni.Ez a fajta kategorizáció a minőséghordozók segítségével történik. Aminőséghordozókra való utalás lehetővé teszi a beszélő számára, hogy olyanszínekről, színárnyalatokról is beszélni tudjon, amelyek nem foglaltatnak benne aközponti színek kategóriájában.Az érzékelhető minőségek közül a színek azok, amelyek legszorosabbankapcsolódnak a hordozókhoz. Éppen azért, mert a dolgoknak fizikai tulajdonságaaz egyes szín.Abból kell kiindulnunk, hogy a megnevezés szempontjából nem mindegy,hogy egy dolog primer kognitív észlelési feltételei közé tartozik-e az a minőség,vagy sem. Azok a dolgok, amelyek a természetben spontán módon léteznek, jelenvannak, anélkül hogy az ember bármiféleképpen hozzájárult volna alétrehozásukhoz vagy felszínre hozásukhoz, prototipikusabban hordozzák aminőségeket, mint a természetben kevésbé láthatóan jelen lévő dolgok. Ez azzalis összefügg, hogy érzékelhető, látható minőségekről van szó. Ennek alapjánosztályozhatjuk az érzékelhető minőségeket az alábbi szempontok szerint:1. Elsődleges vagy másodlagos kognitív folyamatban való részvételszerint:a. Emberi közreműködést nélkülöző, a természet alkotásában alapvetőenrészt vevő dolgok, elsődleges észlelés eredményeképpen szerzünk róluktudomást. Ezekről a dolgokról már az emberi civilizáció legelejétől tudomása vanaz emberiségnek. Például: a fű, a hó, az ég, az állatok, növények.b. Emberi hozzájárulást igénylő dolgok, az emberi civilizáció során ezek adolgok másodlagos kognitív folyamatok révén épültek be az emberi tudástárházába. Ezeket a dolgokat vagy fel kellett tárni, vagy létre kellett hozni.Például: a fémek, anyagok.2. Jelentésük alapján, aszerint, hogy mire vonatkozhatnak:a. különböző eredetű dolgokra vonatkoztathatókb. csak az emberrel hozhatók összefüggésbe – bőrszínt, hajszínt, szemszínét jelölhetik.3. Egy harmadik szempont alapján különbséget kell tennünk a valóságbantényleg létező dolgok között, amelyekre az ember megismerő és érzékelőképessége irányulhat, és a valóságban nem létező dolgok között, amelyekrőlmégis rendelkezünk információval. Ez az információ az illető dolog nyelviattribútuma, és ennek a dolognak csupán a nyelvi világban van értelme, mert csakott létezik.