és Irodalomtudományi Közlemények - Szabó T. Attila Nyelvi Intézet

124CS. NAGY LAJOSvezetője a magyar nyelvészet kolozsvári műhelyének. Az Erdélyi TudományosIntézetben és az egyetemen hihetetlenül nagy munkát végeztek olyan regionálismunkálatokban, mint a földrajzinév-gyűjtés és a nyelvatlasz-munkálatokelőkészítése. Az ötvenes-hatvanas években már Márton Gyula szervezte atanszéket, a tudományos kutatást, a terepmunkát Moldvában, a Székelyföldön ésErdély más nyelvi tájain. Gálffy Mózessel olyan triumvirátust alkottak őkhárman, amelyben egyaránt megvolt a szakmai tudás, a közös erkölcsi felelősség,az akarat és a munkabírás jelentős feladatok elvégzésére“ – állapítja meg PéntekJános (Péntek, 1997: 174).Márton Gyula és munkatársai mindent megtettek azért, hogy minélgazdagabb nyelvjárási kincset bocsássanak a tudomány rendelkezésére. Anyelvjárások viszonylag gyors ütemű változása sürgőssé, halaszthatatlanná tette anyelvi leletmentést. Egyéni érdekeiket – monográfiák, tanulmányok írása –háttérbe szorítva a tudomány érdekét tartották a legfontosabbnak. „A nagy cél ésa nemes ügy érdekében vállaltuk az anyaggyűjtés és feldolgozás fárasztómunkáját, átengedve az elméleti kiaknázás jelentős részét azoknak, akikmellettünk felnőttek és munkánkat tovább folytatják“ – írja Márton Gyula(Márton 1969: 220). E tudósi alázat nemes példája arra kötelezi az utókort, ajelen dialektológusait, hogy az eddig kiadatlan atlaszokat közkinccsé tegyék, sezzel megteremtsék a tüzetes vizsgálat lehetőségét, hiszen sok hangtani, alaktani,szókincstani stb. értéket rejtenek, melyek feltárásával nemcsak a dialektológia,hanem a nyelvtörténet, a néprajz és más tudományok is gazdagodhatnak.A háromszéki atlaszA következőkben ismerkedjünk meg a kéziratos atlasz legfőbbjellemzőivel. A több mint 700 lapos – 1-től 436-ig számozott, a, b, c, d lapokkalkiegészített – kézirat fekvő formátumú A/3-as méretű pauszpapírra készült. Améretnek köszönhetően a kézzel írt (rajzolt) adatok jól olvashatók, és egyértelműa helyhez kötésük. A térképlap bal felső sarkában található a címszó, alattaegymás mellett a román és a német nyelvű értelmezés, valamint a térkép száma.A lapok bal oldali negyedében a címszóhoz, illetve egyes kutatópontokhozkacsolódó kiegészítések, magyarázatok olvashatók. A mennyezet [219b]térképén például a következő kiegészítés szerepel: „A gërënda alakváltozataimeg a padlás : padló variánsai és összetételei a régi, gerendás, deszkázottmennyezetet jelölik. A plafon a modern, stukatúrral készített mennyezet neve.“ Emegjegyzés néprajzi szempontból igen lényeges: a mennyezet kialakítására utal.A térképlap tanúsága szerint a Feketeügy mentén, valamint tőle keletre,délkeletre domináns lexikai változat a gerenda, padlás, felsőpadlás ezek alak- ésejtésvariánsaival együtt ( Pl. 35: Egerpatak, 45: Lécfalva, 68: Markosfalva, 43:Kovászna, 86: Ozsdola stb.) Mellettük „újabb alak“ minősítéssel elvétve fordulelő a plafon (21: Zágon, 65: Hatolyka, 92: Kézdivásárhely, 87: Kézdimartonos,