és Irodalomtudományi Közlemények - Szabó T. Attila Nyelvi Intézet

158SZEMLEhasonló helyzetekben érzékenyen és meggyőzően tudja kezelni és feloldani efeszültséget.Első látásra talán vitathatóbbnak tetszhet az „Összegzés“-nek az az állítása, amelyszerint a könyv „az avantgárd teljes, radikális ’újdonságát’ sem fogadja elmaradéktalanul“. Érvként fogalmazza meg, hogy a szakítás mellett „az avantgárdbizonyos tradiciókat felerősít, újraértelmez, beemel saját terébe“ (290–1), továbbá, hogya szubjektumhoz és a nyelvhez való viszonyát tekintve ugyancsak kimutathatók afolytonosság mozzanatai. Ezek az érvek helytállóak, jómagam mégis úgy vélem, hogy ezperspektíva és értelmezés kérdése. Rimbaud vagy Lautréamont előfutárai azavantgárdnak, az ő műveikben csakugyan lemérhető a szakítást előkészítő fordulat,Európának ezen a térfelén azonban az avantgárd „árnyékoltsága“ nem kis mértékben éppannak tulajdonítható, hogy - és ez az értekezésben is megfogalmazódik – az irodalomszinte egyszerre asszimilálta a századeleji irodalmi modernség és az avantgárdparadigmáit.Tartalmas és invenciózus a könyvnek az avantgárd irodalom és a nevetéskultúraösszefüggéseit taglaló fejezete. A Bahtyin alkotta koncepció rávetítése avantgárdirodalmi művekre úgy igazolja alkalmasságát, hogy egyúttal fényt derít azokra akorlátokra is, amelyek között hasonló költői eljárások érvényesülhettek irodalmunkban.A könyv sok részletében kitartó könyvtári kutatómunka eredményeit összegzi. Azévek során folyóiratokban, konferenciákon közzétett részeredményei szakmai körökbenérdeklődést keltettek e kutatási téma iránt. Szakirodalmi tájékozottsága, elméletifelkészültsége e munka végzése során Balázs Imre Józsefet a magyar avantgárd képzettszakértőjévé tették. Könyve kiérlelt, a téma szakirodalmát sok helytálló felismerésselgazdagító munka, amellyel a szakmának számolnia kell, az érdeklődőnek pedigtanulságos olvasmány.HORVÁTH ANDORJANCSÓ MIKLÓS, Csiky Gergely színpadi világa. Scientia Kiadó. Kolozsvár, 2005. 472 l.Csiky Gergely korán kezd ismerkedni a színjátszással. „Atyám orvos volt Aradon.Ő kelté bennem a színház iránti szeretetet. Írt apró színdarabokat, amelyeket migyermekek adtunk elő. Ezek a kis darabok ébresztették fel érdeklődésemet a nagydarabok iránt. Emlékszem, hogy az olvasás mesteségét is a színlapok segélyével tanultammeg ... “ – vallott az egyéniséget alakító szellemi útravalóról.A lelkésznek készülő, majd az írói pályát választó (alig 49 évet élt) Csiky ezutánsem szabadul a színjátszás bűvöletéből.Rendkívüli munkabírású, művelt, több nyelvet ismer. Ír több mint harmincszínművet, ezenkívül verset, elbeszélést, regényt, tanulmányt, ókori és modern drámákatültet át magyarra. Közben megszerzi a tudományok doktora címet, szentszéki ügyészTemesváron, egyházjogot tanít, lapot szerkeszt, a Nemzeti Színház dramaturgja, aSzíniakadémia tanára, a Kisfaludy Társaság egyik vezető személyisége. Néhány hónapipárizsi tartózkodása alatt szinte naponta megnéz valamilyen színdarabot. Halála napjántanítványainak Molière-ről, vendégeinek (utolsó estéjén) megkezdett új regényérőlbeszélt.