és Irodalomtudományi Közlemények - Szabó T. Attila Nyelvi Intézet

70VOGEL ZSUZSAakadályozta meg. Ennek ellenére a korszak „legsokoldalúbb“ szerzőjének tartja,valódi uomo universale-nak, s ezt az általa Omniárium-nak nevezett jegyzetfüzetadataival is alátámasztja. 66 Az eredetiség kérdésében azon az állásponton van,hogy bár Faludi legtöbbször mintákat követ, sohasem „szolgai utánzó“,egyéniségét „minden munkájába belevitte“. 67 Monográfiájának egyik érdeme,hogy részletesen ismerteti Faludi iskoladrámáit, a forrásvizsgálathoz felhasználvaaz Omniárium jegyzeteit.Ezekkel a monográfiaszerű írásokkal kapcsolatosan még kevésbébeszélhetünk Faludi-kultuszról, de valamiképpen előkészítik azt a lokáliskultuszt, ami a századfordulón, Vas vármegyében bontakozott ki.Az első emlékállítást a Vasvármegye című (ekkor még) hetilapkezdeményezi: 1893-ban gyűjtést indítanak egy síremlék felállítására. Az említettlap 1894. január 7-i számában, a napihírek között tudósít „a magyar nyelv ésirodalom nagyérdemű úttörője“ „hamvainak“ feltételezett helyéről, és jelzi, hogytavasztól kutatás indul majd ez ügyben. 68 Szinte egy év múlva jelenik megugyanott Kárpáti Kelemen „tárczája“, mely már egyértelműen magánhordozza akultuszteremtés jegyeit. Faludinak, a megye szülöttének nagysága nemcsak„nemzeti nyelvünk és irodalmunk barátai“, hanem „minden magyar ember előtt“nyilvánvaló, s érdeme – akárcsak a korábbi Faludiról szóló irodalomban – abbanáll, hogy „nemzeti életünk senyvedése és irodalmunk satnyulása“ idején küzdött„a magyarság érdekében“. 69 Faludi írói-költői hivatásának vállalása által egy„magasabb szférát“ szolgált. 70 Megfigyelhető a kultikus beállítottságot kifejező,többes szám első személyű nyelvtani formák jelenléte. Utal azokra akezdeményezésekre, amelyek a sírhelyet jelölő emléktábla felállításátszorgalmazzák. A befejező rész a kultuszkutatásnak azt a megállapítását igazolja,ami szerint a legtöbb esetben egy-egy irodalmi személy kultusza valójábanönkultusz, a közösségi „identitás megerősítésére szolgáló eszköz“ 71 : afelállítandó emléktábla „betüi a nagy halott érdemei mellett a lelkes utókor hálásérdemeit is hirdethetnék“. 72 Az emléktáblát 1895 őszén avatják fel a rohonciszeretetházon.Dallos Józsefnek a leleplezés alkalmával elhangzott emlékbeszéde mégabban az évben megjelent a magát „katholikus egyházi, társadalmi és irodalmi“folyóiratként definiáló Religio Vallás nevű lapban. Ez az ünnepi beszéd tartalmiés formai jegyeivel egyaránt a különböző műfajok egymásbajátszását66 Illyefalvi i.m. 5–6.67 Uo. 20.68 Vasvármegye 1894. jan. 7., 7. Közli a rohonci plébánia anyakönyvének Faludi haláláravonatkozó adatait is.69 Kárpáti Kelemen, Faludi sírja. Vasvármegye. 1894. dec. 30. 1–2. Kiemelés tőlem.70 Margócsy i.m. 290.71 Lakner, Irodalmi kultusz, identitás, legitimáció. In: Kalla Zsuzsa (szerk.), Az irodalom ünnepei.Kultusztörténeti tanulmányok. Bp., 2000. 153.72 Kárpáti i.m. 2.