és Irodalomtudományi Közlemények - Szabó T. Attila Nyelvi Intézet

KOSZTOLÁNYI DEZSŐ ÍRÁSAI A PESTI HÍRLAPBAN 83világos szobába, felnőttek biztonságos társaságába. Gonosz szellem, de tréfás éseddig – legjobb tudásom szerint – még senkit sem falt föl. […] Mostfelnőttkoromban találkoztam először a Bubussal, miután megtanultam, hogynincsen. Elraboltak egy gyermeket – mellékes, hogy kicsodát –, egy kétévesgyermeket éjjel, ágyából s hosszú hetek óta hiába keresik, nem találják.Megtörtént, valóra vált az a rémmese, melytől a földgolyó gyermekei évezredekóta rettegnek. Ezt a szenvedést, mely mások szenvedése, ezt a riadalmat, ájulatotés szívszorongást sehogysem bírom elintézni, eléggé átélni, megemészteni sminden napomból jut számára pár perc, hogy rágondoljak, hogy megértsem ésátérezzem. Képzeletem rendszerint úgy játszik, hogy egyszerre én vagyok mind ahárom: a rabló, az apa és a gyermek.“ 26 A szöveget olvasva könnyen juthatunkarra a megállapításra, hogy egy kisgyermekről, egy apáról és egy lehetségesgyerekrablásról van szó. Mindezt játékosan indítja Kosztolányi, a kisgyermekBubustól, illetve édestestvérétől, a Mumustól való félelmének leírásával. Későbbazonban egyre drámaibbá válik a szöveg, s kiderül: lényegében egy gyerekrablásgondolatával játszik el a szerző. Amennyiben nem vesszük figyelembe azt atényt, hogy épp abban az időszakban kavarja fel a világot a pontosan kétévesLindbergh-bébi elrablásának ügye, könnyen akár félre is értelmezhetjük aszöveget, hiszen ha megfosztjuk az azt övező kontextustól, épp az eredetilegfigyelemfelhívónak szánt írás élét vesszük el. Mindez azt is igazolja, hogy asajtó, mint megjelenési fórum, mely egyrészt a folyamatos aktualitáskívánalmával bír, másrészt nagy nyilvánosságot feltételez, mennyiben tudjabefolyásolni a hírlapirodalmat is. Kosztolányi esetének különlegességét az adja,hogy az eredetileg hírlapirodalmi paraméterekkel bíró írásforma a legmagasabbszintű szépirodalommá növi ki magát. Mindehhez természetesen hozzá kelltennünk, hogy Kosztolányi nemcsak a Pesti Hírlapban ír, hanem folyamatosanmegjelenik a Nyugatban, és számos más, kifejezetten irodalmi és művészetifolyóiratban is, valamint sorra látnak napvilágot kötetei. A szövegekegymásraolvasási lehetőségére visszatérve meg kell állapítanunk, hogy már magaKosztolányi is újragondolja szövegeit azáltal, hogy kötetekbe rendezi őket. APesti Hírlapban megjelenő írásai közül ugyanis nemcsak műfordításai kapnakkötetformát, s nemcsak az Esti Kornél-történetek egy része kerülösszeválogatásra, s ezáltal egy adott struktúrába illeszkedve értelmeződnek újjátöbbé-kevésbé ugyanazon szövegek, hanem cikksorozatai is szépirodalmi rangraemelkednek, nemcsak írásművészetének köszönhetően, hanemújrakomponálások útján is. Például a Bölcsőtől a koporsóig című könyv anyaga(Nyugat. Budapest, 1933) szintén a Pesti Hírlapos korpuszból ismert, hiszentöbbek között Egytől százig címen az Ember és világ rovatban közöltriportsorozat darabjairól is szó van, valamint más sorozatokról, ugyanebből arovatból. Hasonló összeállítás az Alakok, mely 1929-ben jelent meg, Molnár C.26 Kosztolányi Dezső i. m.