és Irodalomtudományi Közlemények - Szabó T. Attila Nyelvi Intézet

SZEMLE 165a „domináns“ szövegépítkezési módot kutatta, amely a szöveg típusát meghatározza.Előbb az Apáczai mű párhuzamos és láncszerű kapcsolódásait, a témafejlődéstmegvalósító ismétléseket, aztán a névmások, a főnevek, az igék, a számnevek, ahatározószók és kötőszók visszautaló szerepét. Következtetése: a leíró típusú szövegekrejellemző szövegszerkezeti váz található Apáczai művében. Melius Herbárium-ában aleíró részek mellett használati utasításokat, tanácsolásokat is találhatunk, ezek azutóbbiak a dominánsak. Pápai Páriz alkotásában érvelő szövegszerkezeteket olvashatunk,amelyekre ráépült egy explicitebb tartalmi-logikai vagy idői viszonyítás, amelyek közül aleggyakoribb az ellentétes és a következtető mellérendelő kapcsolás. A következőtanulmányban két erdélyi napilap, a kolozsvári Szabadság és a csíkszeredai Hargita Népekét-két számának kvantitatív módszerrel készült nyelvi elemzését kapjuk. A szövegtanijellemzés során Kabán Annamária megállapítja, hogy a Szabadság-ban a címekrövidebbek, a Hargita Népé-ben hosszabbak, s eltérően a Szabadság-tól, minden fontosközéleti cikket az első lapon elkezd. Mindkét napilapban a rovatok közül vannak napontamegjelenők, mások a hét bizonyos napjaihoz kötöttek, az információs műfajok találhatóktúlsúlyban: cikkek, hírek, tudósítások, riportok, recenziók, apróhirdetések, reklámok stb.A szerző a nyelvtani jelenségek vizsgálatakor a sztenderd magyartól eltérő nyelviformákat vette számba, a szókincsbeli eltéréseket, a mondatszerkezeteket, a vonzatokat,az egyeztetéseket, az igemódokat és a szórendbeli eltéréseket. Ezt jól megszerkesztetttáblázatokba is foglalta. Azt is megtudhatjuk, hogy a szókincsbeli és a nyelvtani eltéréslegtöbbször a közéleti tudósításokban, a hírekben és a hivatalos közleményekbentalálható. Az utolsó két tanulmány erdélyi szépirodalmi szövegek sajátosságaitboncolgatja, így Horváth Imre három négysorosának szerkezeti felépítését – Békési Imreelemzései nyomán. E három vers olyan értelemszerkezet, amelyben a főviszony azellentét, a mellékviszony következtető, illetve magyarázó. A másik szépirodalmi szövegDsida Jenő Psalmus Hungaricus-a, ezt helyezi el a költő életművében, átértékeli aLeselkedő magány és a Nagycsütörtök című kötetének verseit, úgy véli, hogy a teljességmellett kötelezte el magát Dsida, és a szenvedőkkel való teljes azonosulásig jutott el, ésezt a hangot folytatta a Psalmus Hungaricus című versében is. Kabán Annamária máselemzőkkel ellentétben úgy véli, hogy a költemény műfaja zsoltár (ezt jelzi a cím is!), aköltő nem üldözőire mondott átkot, hanem feltételes átkot fogalmazot meg, ha népételfelejtené. Dsida a világon szétszóródott magyarságát szólította fel (akár övéit avigasztalás énekében Jeremiás), hogy köré gyűlve együtt énekeljék a zsoltárt.A tanulmányok első közlésének adatai zárják a tartalmas, jól megszerkesztett,immár ünnepivé vált kötetet, hiszen az erdélyi nyelvtudománytól el nem szakadómunkássága révén Kabán Annamária az erdélyi magyar nyelvtudomány és nyelvhsználatelőtt tiszteleg, s a XX. századi erdélyi magyar tudományos élet megszervezésében iskiemelkedő szerepet játszó két nyelvtudós, Szabó T. Attila és Szabó Zoltán pályájátmutatta be.MÁLNÁSI FERENC