10.07.2015 Views

és Irodalomtudományi Közlemények - Szabó T. Attila Nyelvi Intézet

és Irodalomtudományi Közlemények - Szabó T. Attila Nyelvi Intézet

és Irodalomtudományi Közlemények - Szabó T. Attila Nyelvi Intézet

SHOW MORE
SHOW LESS

Create successful ePaper yourself

Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.

AZ ERDÉLYI MAGYAR KÖLTÉSZET AZ 1920-AS ÉVEKBEN 15ennél. Több szövegében – és ezek poétikailag is kifogástalannak mondhatók –felvetődik a látás, illetve ezen keresztül az érzékelés, az értékek relativitásánakproblémája is. Kölcsön című verse mindezt egyfajta impresszionista képiségrévén közvetíti, mintegy a másik, a vágyott látásmódhoz tartozó nyelvként:„Add egy órára kölcsön a szemed.A nyugodt, tiszta pillantásodat,Mely felitatja ezt az őszi pompát:A barnát, bronzot, bíbort, aranyat,S hatalmat ad a táj fölött Neked.Add egy órára kölcsön a szemed................................................Milyen lehet a te szemed belül?Ahogy a világra most ráderül:A világ nézi vele önmagát.Ó, ha csak egy órára megszereznémA szemed titokzatos alkatát!“Hasonló problémát vet fel, ezúttal a saját érzékelésre összpontosítva Abelülvalók árnyéka című vers, a Három pad pedig, különböző szerepeket,élethelyzeteket konstruálva azt az abszurditást is felmutatja, amely az emberilétezés törékenység-érzetéhez kapcsolódik:„A harmadik pad a sorban üres volt.Azon nem pihent sem eleven, sem holt.Gondoltam: ha ráülnék pillanatra:Az a pad akkor is üres maradna.“A teljes életművet áttekintve világossá válik, hogy bár retorikus, tartalomorientáltműveiben a versforma mellékesnek tűnik, s ennek következtében olykorigénytelen, Reményiknél találhatni a zeneiségre, finom hangulatú képiségreépülő szövegeket is (Őszi kukoricás partján, Emberentúli kék stb.), amelyek azimpresszionista-szecessziós magyar költészet fontos képviselői közé emelik őt.Áprily LajosAz Áprily-költészet értékelését végigkíséri az az alaphang, amelyet KunczAladár felvetése óta nehéz megkerülni: „Az életnek ez a lemondó, emlékekbőltáplálkozó, őszi napsugárral beragyogott átélése Áprily Lajosnál szükségképpena legközvetlenebb művészi formához: a zeneihez vezetett. [...] Verseinekzeneisége nála nemcsak formai sajátosság, hanem elsősorban költőiszemléletének kiegyensúlyozódása.“ A „kiegyensúlyozás“ fogalma alighanemazért kapcsolódik ezekben az értelmezésekben az Áprily-költészethez, mert a

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!