és Irodalomtudományi Közlemények - Szabó T. Attila Nyelvi Intézet

KOSZTOLÁNYI DEZSŐ ÍRÁSAI A PESTI HÍRLAPBAN 87Az eddig felsorolt nyelvészeti jellegű működéseken túl még illőemlítenünk, hogy a Pesti Hírlap Nyelvőre (Légrády Testvérek. Budapest, é. n.)című kiadvány szerkesztője is volt Kosztolányi, melynek Használati utasításábanekként fogalmaz: „Számtani alapigazságok megítélésénél az emberi elmecsodálatos egyöntetűséget tanúsít. Ez a nyelvek területén megszűnik.“ 40Az Illyés által sajtó alá rendezett Erős várunk, a nyelv, valamint a Réz Pálszerkesztésében megjelent Nyelv és lélek 41 című kötetek szintén jelentősmennyiségben tartalmaznak olyan szövegeket, melyek a Pesti Hírlap, illetve APesti Hírlap Vasárnapja című periodikákban voltak olvashatóak elsőként.Kosztolányi halálát követően Halász Gyula mutatott rá – immár arecepciótörténet részeként – a Nyugatban, az Erős várunk, a nyelv 42 című kötetetméltató recenziójában a nyelv kérdésével foglalkozó tanulmányok fontosságára:„Négyesy László, az Akadémia Nyelvművelő Bizottságának elnöke 1931-benmondotta előterjesztésében Kosztolányi nyelvi cikksorozatáról, hogy »ki kellenementeni a feledésből és […] könyvben tenni állandó olvasmánnyá.« Óhajtásamost teljesedett. Az irodalom és a nyelvtudomány egy hasonlíthatatlanul eredetimunkával gazdagodott vele.“ 43 Nyelvművelő tevékenységéhez társadalmifunkció is társult, hiszen tagja volt a Magyar Tudományos Akadémianyelvművelő bizottságának is. Összességében elmondható, hogy Kosztolányinála nyelv önálló létezőként jelenik meg, nem pedig eszközként. Az egyesnyelvek működési törvényei a szerves világ analógiájával állnak összhangban. Efelfogás eredményeként juthatott Kosztolányi arra a következtetésre, hogy nemnemzetekben, hanem nyelvekben kell gondolkodnunk, s saját nemzeti identitásátis ekként fogta fel. „Nyomtatásban vallottam többször, hogy mindenki magyaríró, aki magyarul ír“ – állította, illetve: „Nyugaton veszendőbe ment, bűvölőverseink és régi ritmusunk, és egészen átnyugatosodtunk, de miután erre az útraléptünk, nincs más – nem lehet visszaáhítozni azt, amit nem is ismerünk és amimint szólam is tartalmatlan, hanem, ha magyarok vagyunk nyelvünkben, olyanszerelmi vallomást tettünk, aminél nem lehet nagyobb, úgy, hogy az, akimagyarul szidja a magyart, mint Ady is, magyarabb magyar, mint aki idegennyelven dicséri és rajong érte“. E nyilatkozatait azon jegyzeteiben rögzítette,melyeket az 1929-es Ady-vitát követően vetett papírra, és Illyés Gyula közölt. 44Anyanyelvszeretetéről számos más helyen is vallomást tesz, hol direkt, holindirekt formában, nem utolsó sorban műveinek nyelvhasználatával. A nemzetiidentitás és a nyelvfelfogás szoros kapcsolatáról árulkodik Kertész Manó40 Idézi Szegedy-Maszák Mihály i. m.41 Kosztolányi Dezső, Nyelv és lélek. S. a. r. Réz Pál. Osiris. Budapest, 2002.42 Kosztolányi Dezső Hátrahagyott művei I. Erős várunk, a nyelv. S. a. r. Illyés Gyula. Nyugat.Budapest, 1940.43 Halász Gyula, Erős várunk, a nyelv. Nyugat XXXIII. évf. 6. sz., 1940/6, 285.44 Kosztolányi Dezső Hátrahagyott művei III. Kortársak I. S. a. r. Illyés Gyula. Nyugat. Budapest,[1941], 298.