és Irodalomtudományi Közlemények - Szabó T. Attila Nyelvi Intézet

86ARANY ZSUZSANNAmeg érveit a vele polemizálóknak. Az egyik híressé vált nyílt levele az AntoineMeillet-hez címzett szöveg, melyet ugyan a Nyugat hasábjain közölt, azonbannem hagyható figyelmen kívül a Pesti Hírlapos működés említésekor sem. Afrancia tudóssal folytatott levélváltásról Szegedy-Maszák Mihály ír részletesen,Kosztolányi nyelvszemléletét elemző tanulmányában. Ahogyan fogalmaz: „1930.július 16-án közölte a Nyugat »A magyar nyelv helye a földgolyón« címmel azt anyílt levelet, amelyet Kosztolányi Antoine Meillet-hez intézett. Az 1866-banszületett francia tudós évtizedekig a College de France tanára volt. Les languesdans l’Europe nouvelle című könyvét először 1918-ban adták ki. A magyar költőa tíz évvel későbbi kiadást olvasta, mely a szerző egyik tanítványának az európainyelvekről készített számszerű kimutatásával együtt jelent meg. [...] Meilletzavarónak és megszüntetendőnek vélte a nyelvi sokféleséget. Az értelemrehivatkozva emelte magasra a nyelvi egyetemesség érvényét, és a sajátanyanyelvében látta ennek legtökéletesebb megtestesülését.“ 37 Kosztolányiválaszában a nyelvek teljes egyenlőségét hirdette, valamint a nyelvekegyenrangúságába vetett hitet a szabadelvűséggel hozta összefüggésbe, ezzel ismeghatározva mintegy – Kosztolányi szavával élve – „a magyar nyelv helyét aföldgolyón“.A nyelvészeti működésnek másik ékes bizonyítéka az a Pesti Hírlaphasábjain folytatott vita, melyet Nékám Lajos egyetemi tanárral vív, 1934tavaszán, az Ember és világ rovat hasábjain. 38 Nékám Lajos ugyanis a MagyarOrvosi Könyvkiadó Társulat 70. közgyűlésén nehéznek, pontatlannak éscsiszolatlannak minősítette a magyar nyelvet. A pontatlanság vádjánakcáfolataként Kosztolányi idegen nyelvekből vett példákat sorol, melyeket szinténpontatlanságnak kellene minősítenünk. Ahogyan levonja következtetésétfelsorolása után: „Ezer példát halmozhatnék még össze, tízezer pontatlanságot ésszázezer úgynevezett szabálytalanságot, melyekkel a mindig gyermekes ésszeszélyes, szabadságra és rugalmasságra vágyakozó lélek meg tudja szólaltatnisokfelé cikázó sejtelmét, tétovaságát és bizonyosságát is, szóval egészvégtelenségét.“ 39 Míg Nékám Lajos a nyelv fejlesztésének programját tűzi kicélul, s logikát kíván ráerőszakolni, addig Kosztolányi a nyelvtermészetességéről beszél, és a nyelvtani hibákat – melyeket minden nyelvelkövet – inkább a nyelvek szépségeinek tartja, semmint tökéletlenségeinek.37 Szegedy-Maszák Mihály, Kosztolányi nyelvszemlélete. (A Magyar Tudományos Akadémián1994. április 18-án elhangzott székfoglaló előadás szövege). In: „Minta a szőnyegen“. Aműértelmezés esélyei. Balassi. Budapest, 1995, 162–75.38 Kosztolányi Dezső, Nyelvünk ügye. Nyílt levél dr. Nékám Lajos egyetemi tanárhoz I. Pesti HírlapLVI. évf. 51. sz., 1934. márc. 4., 6.; Nyelvünk ügye. Nyílt levél dr. Nékám Lajos egyetemi tanárhozII. Pesti Hírlap LVI. évf. 57. sz., 1934. márc. 11., 8.; Nyelvünk ügye. Nyílt levél dr. Nékám Lajosegyetemi tanárhoz III. Pesti Hírlap LVI. évf. 62. sz., 1934. márc. 18., 6.; illetve: Dr. Nékám Lajos:Válasz három nyílt levélre. Pesti Hírlap LVI. évf. 79. sz., 1934. ápr. 10., 4.39 Kosztolányi Dezső, Nyelvünk ügye. Nyílt levél dr. Nékám Lajos egyetemi tanárhoz I. Pesti HírlapLVI. évf. 51. sz., 1934. márc. 4., 6.