és Irodalomtudományi Közlemények - Szabó T. Attila Nyelvi Intézet

72VOGEL ZSUZSAaz időszakban megjelent cikkek főként „politikai“ lapokban, a „politikainapilappá“ vált Vasvármegyében, illetve a Szombathelyi Ujságban látnaknapvilágot.Németújváron 1921 júniusában jelölik meg emléktáblával szülőházát. (Eztaz épületet 1974-ben bontották le.)A két világháború között Szombathelyen működik a Faludi FerencGimnázium és a Faludi Ferenc Irodalmi Társaság. Az előbbit a szovjetmegszállás, majd az államosítás után Nagy Lajosról nevezik el, az utóbbitbelügyminiszteri rendelet szünteti meg, és hasonló sorsra jut a szombathelyiFaludi Ferenc utca is. 80Faludi személyiségének megragadására tesz kísérletet Szauder József1938-as cikkében. 81 Az eddigi értékelésektől eltérően, szerinte Faludi „kisséporlepett érték“, akinek „a hagyományos irodalomtörténetben kialakítottlárvaarca“ helyett, érzelmeket tükröző emberi arcát műveinek „egyéniségét híventükröző“ alakjai révén próbálja megragadni. Szándéka egyértelműen egyeszmény, példakép felmutatása. A „legemberibb ember“ képét rajzolja megFaludi alakjában, s a keresztény humanizmus szellemében, az igazmegismeréshez vezető útnak „a szeretet jegyében történő azonosulást“ tartja.Kísérlete talán nem minden szempontból tekinthető szerencsésnek (a szereplőknem tekinthetők egyértelműen a szerző szócsöveinek 82 ), jogosultságát abban atársadalmi-politikai kontextusban találja meg, amelyben született. Az „aktívkatolikus orgánum“, a Korunk Szava, amelyben Szauder cikke megjelent,határozottan foglal állást az Európában előretörő fasiszta eszmékkel szemben.1942. október 18-án a felsővizivárosi Szent Anna-templom falán helyezikel Szomor László domborművét.Faludi születésének 250. évfordulója alkalmából érdekes módon akommunista pártideológiát képviselő központi pártlapokban is jelennek megméltatások. Ezek hangsúlyozzák verseinek népi hangját („a népi irodalombevonulásának nyiladozó hajnala ez“), s úgy vélik, „elmaradott, sőt reakciósideológiája“, „nemesi származása és felfogása“, „egyházi korlátja“ ellenére olyanhidat jelent, amely nyelvi és politikai megújhodáshoz vezet. 831965-ben megalakul Németújváron a burgenlandi Faludi Társaság (FaludiGesellschaft), 1966-ban ugyanott emléktáblát is avatnak.80 Kuntár Lajos, Faludi Ferenc utóélete Vas megyében. Honismeret 1998/1, 47–8.81 Szauder József, Faludi Ferenc. Korunk Szava 1938. aug. 1–15, 449.82 Különösen, hogy tolmácsolt művekről van szó, ahol a szereplők kontúrja eleve adott. Azegyéniség inkább a választásban, illetve a fordítás „hűtlenségeiben“ ragadható meg.83 Nágai Gyula, Irodalmi nyelvünk úttörő munkása Faludi Ferenc. Népszava, 1954/71, 4 és GáborIstván, „…ahol rejtődnek nyelvünknek annyi drága kincsei“. Kétszázötven éve született FaludiFerenc. Magyar Nemzet, 1954. márc. 25, 5.