és Irodalomtudományi Közlemények - Szabó T. Attila Nyelvi Intézet

64VOGEL ZSUZSAhasznosságukban rejlik. 28 Akárcsak a kibocsátott munkák, az előszavakba foglaltbiográfiák is a felvilágosodás kulturális programját tükrözik. Ahogyan FaludiRévai által kiadott művei a nemzeti identitás megerősítését és fenntartását egynyelvideál felmutatásával hivatottak szolgálni („igazán Magyarúl szóll“, „anyja’tejével szopta beszédet mond: természetest, kellőt, tulajdon Magyart“), úgy magaa szerző is példaképpé válik, ami „a’ setétségből napfényre hozva“ a következőnemzedékek számára követendő erkölcsi- és magatartásmintaként szolgálhat.Révainál Faludi legfőbb értéke, amiért „a Magyaroknál leginkább meg érdemliaz örök ditső emlékezetet“, a „Magyar Tzitzeró“ által felmutatott nyelvieszmény.Az életrajzban kiemelt értékek egyfelől indokolják az ezt követő művekpublikálását, ugyanakkor a kötetbe foglalt alkotások visszaigazolhatják amegrajzolt mintakép erényeit. 29 Emberi példakép és művek kölcsönösegymásrautalását jól példázza Révai Faludi-életrajza. A versek tanúsítják, hogy„az illendőséget értő ártatlan mulatságokra“ is le tudott ereszkedni szerzőjük, „detöbbszörte még itt is tsak ugyan magát el nem felejtette jozanságának jeléűl holszent dolgokat énekelt, hol más ollyakat, a’ melylyekből egyenesen ki tetszikvagy ugyan megint erkölts oktatása, a’ vagy Jeles Nagy Férfiaknak meg adatotttisztelete“. 30 A „nagy érdemű Férfiú“ „a’ Szent Erköltsnek keményebb szerűOskoláját“ képviseli, de azért a józan, mértékletes, derűs jezsuitától nem állttávol a versekkel való „nyájaskodás“, „enyelgés“ sem. Ha valami nincsösszhangban a megformált eszményképpel, Révai kész korrigálni is. (ANádasdihoz címzett vers „Rágjuk apróra sziveket“ igéjét az „enyhébb“ „vágjuk“-ra javítja.)A Nemzeti Plutarkus szerzője Faludi jellemrajzában olyan emberipéldaképet állít amelyben a szeplőtelen jámborság és az ártatlan enyelgés szinténösszekapcsolódik. Emberszeretetét és „munkás hazafiságát“ emeli ki, s ittrajzolódik meg először Faludi, a nevelő alakja is: „a Haza ifjúságát nevelte, ’s jópolgárokat készített számára“ (ezt majd Toldy is hangsúlyozza). Faludi már itt anemzeti panteon része: „megérdemlette azt is, hogy Hazája […] a’Hallhatatlanok sorában tisztelje“. 31Batsányi Faludi-életrajza Révai nyomán halad, tényszerű adatokkal csakhelyenként egészíti ki azt. Életrajzában kulcsfogalommá válik a hazafiság és aszületett tehetség hangsúlyozása: „Faludi érzékeny tudós Magyar, és születettigaz Poéta lévén, ’s Hazáját, Nemzetét mindég és mindenütt szívében“28 Mezei i.m. 10.29 Dávidházi Péter, Egy nemzeti tudomány születése. Toldy Ferenc és a magyar irodalomtörténet.Akadémiai – Universitas. 2004, 288.30 Révai i.m. 14.31 Kölesy Vince Károly – Melczer Jakab, Nemzeti Plutarkus vagy A’ Magyarország’ ’s veleegyesült Tartományok’ Nevezetes Férfiainak Életírásaik II. Pest, 1816. 176.