és Irodalomtudományi Közlemények - Szabó T. Attila Nyelvi Intézet

FALUDI FERENC ÉLETRAJZAINAK „BELSŐ MINÉMŰSÉGE“ 71demonstrálja. 73 Ezt az is elősegíti, hogy a XIX. század végének irodalomtörténetibeszédmódja az ünnepi beszédhez közelít, 74 így amikor Dallos emlékbeszéde aforrásként használt, eredetileg értekező műfajú szövegekből (az említettirodalomtörténeti vagy monográfiaszerű tanulmányokból) szerkezeti vagystílusbeli formákat vesz át, tulajdonképpen nem tesz mást, mint eredetifunkciójukba helyezi vissza azokat.Preambulumában az emlékállítás funkcióját rögzíti, és Faludiirodalomtörténeti helyét jelöli ki: „ott ragyog irodalmunk nagyjai s halhatatlanjaiközött“. 75 A szónok a képviseleti beszédmód kinyilvánításával indítja beszédét(„kit büszkén vallunk a magunkénak“, ti. Faludit), és jelzi, hogy az emléktáblaavatásünnepe, a lokális kultikus megnyilvánulás egy nagyobb nemzetiünnepséghez kíván kapcsolódni („a milleneumi ünnepségeknek úgyszólvánelőestéjén“), egy kisebb közösség („e kis csapat“) integrációjának fenntartását,legitimálását szolgálja. 76 Faludi a „sivatag üdítő oázisaként“ jelenik meg egyolyan korban, amely nagy korra következett, de „a politikai jelentéktelenség, azirodalmi meddőség kora“ volt, melyet „a nemzeti köztörekvések hiánya“jellemzett. Ilyen közegben („mely nem engedte kifejlődésre jutni“ képességeit)vált mégis „nyelvgéniusza“ révén „a legújabb irodalom atyjává“.Teljesítményének értékmércéjévé (mely által vele egy új korszak kezdődik 77 )magyarsága, illetve ennek formai kifejeződése, nyelve válik: 78 „birtokában volt amagyar nyelv egész kincsének“, s benne „a magyaros eredetiség s a nyelvbővítőelem teljes egyensúlyban jelenik meg“. A befejező részben az emléktáblaoltárként jelenik meg, ami előtt a „hálás kegyelet áldozatát“ mutatja be azünneplő közösség, és mintegy megidézik a kultusz középpontjában állószemélyiséget, Faludit is: „Tiszteletre méltó öreg […] fogadd el tőlünk a hála éskegyelet szerény koszorúját […]“. 79Faludi emlékének újabb „fölélesztése“ 1905-ben kezdődik, elsősorbanFodor Árpád és Somogyi József tevékenykedése által. Az ő kezdeményezésükrealakul meg Szombathelyen a Faludi Ferenc Irodalmi Társaság, amely Fodorszándéka szerint a Csokonai Kör, illetve a Katona Kör mintájára jött volna létre,s bár Fodor tervei szerint az egész megyére kiterjedt volna, lokális jellegűmaradt. Ugyancsak 1905-ben hirdet pályázatot a Magyar Tudományos AkadémiaFaludi éltének megírására.A Faludi Társaság szervez 1906-ban Faludi-ünnepet Németújváron, nemsokkal ezután pedig Rohoncon. Talán az sem mellékes, hogy a Faludiról ebben73 Vö. Porkoláb Tibor, Közösségi emlékezet, ceremonialitás, panteonizáció. In: Kalla–Takáts–Tverdota i.m. 60.74 Dávidházi, Irodalomtörténet és ünnepi beszéd. In: Kalla (szerk.) i.m. 137–41.75 Dallos József, Faludi Ferencz emlékezete. Religio Vallás 1895. II. félév, 41.sz., 325.76 Lakner i.m. 152.77 „a régi és új irodalom küszöbén áll“, Dallos i.m. 226.78 Margócsy i.m. 306–7.79 Dallos i.m. 226.