és Irodalomtudományi Közlemények - Szabó T. Attila Nyelvi Intézet

FALUDI FERENC ÉLETRAJZAINAK „BELSŐ MINÉMŰSÉGE“ 65hordozza. 32 Már tanulmányainak tárgyalásában jelzi Faludi kiválóságát,kiválasztottságát: „olly világos és bizonyos jeleit adta mindszorgalmatosságának, mind elmebéli ritka szép tehetségének“, hogy a jezsuiták,akik „a’ legjobb elmék között szabadon és tellyes kedvek szerént válogathattak“már tizenhat évesen kiválasztották. 33 Ez az a pont, ahol megragadható a változásRévai életrajzához képest: Faludi mintaadó költőből példaszerűvé válik. Ez azelmozdulás is tükrözi azt a XVIII. század végétől végbemenő fordulatot, melyneksorán az irodalomban és művészetben a tehetség, az egyéniség kap központiszerepet, válik kritériummá az egyes szerzők és alkotások megítélésében. 34Batsányi számára Faludi már a nemzet költője, „a’ Nemzeti Nyelvnek,Poézisnak, és Litteratúrának egyik fő dísze“, akinek „az egész Nemzet ollysokkal tartozik“, s akinek kijárna az utókor hálája és elismerése.Az eredetiség, az egyéniség értékként való tételezésének az előtérbekerülésével végbement ízlésváltozásnak lesz az eredménye, hogy Faludi és műveia XVIII. század utolsó évtizedeitől egyre inkább az irodalom peremére szorulnak,az új írónemzedék fellépésével, egyre kevésbé vannak jelen az irodalmiköztudatban, és igen hamar a „régi irodalom“ részévé válnak. 35 Ebben talán részelehetett Kazinczy ítéletének is, aki 1811-ben egy Rumy Károly Györgyhöz írottlevelében már „meglehetősen ódivatúnak“ („ziemlich altväterischen“) neveziFaludi költeményeit, 36 de a változás már évtizedekkel korábban megkezdődött.Édes Gergely egy Révaihoz címzett, 1795-ben kelt levében idézi egy versét,amelyet szinte egy évtizeddel korábban „esztendős Togatus Deak korában“ írt,mikor Révai „Faludit először kibocsátotta“: „Hogy Faludit látánk és őt is elönkbebotsátnánk / A’ gyászbol kivevéd ’s már-is ölünkbe tevéd“ (kiemelés tőlem). 37 AXIX. század első felében keletkezett könyvtári kölcsönzési jegyzékek is aztmutatják, hogy bár a kollégiumi könyvtárakban megtalálhatóak Faludimunkáinak különböző kiadásai, a kikölcsönzött könyvek között jóformán aligszerepelnek.Faludi XIX. századi „új életre támadásában“ nagy szerepe van SzilasyJános nagyváradi kanonoknak, nem annyira az Akadémián elhangzott, majdkésőbb a Religio című folyóiratban megjelent, Faludi életrajzát is tartalmazó32 Batsányi i.m. 117. Kiemelés tőlem.33 Uő. 116.34 Lakner, Irodalmi kultusz, történetiség, aktualitás. A kultuszkutatás útjain. In: Kalla–Takáts–Tverdota (szerk.), Kultusz, mű, identitás. Bp., 2005. 22.35 Sárközy Péter, Faludi Ferenc. Kaligram. Pozsony, 2005. 22.36 Horváth Ádámmal való levelezéséből kiderül, hogy már az 1780-as évek végén sem volt túl jóvéleménnyel Faludiról. Lapjában recenziót készült megjelentetni Faludi verseiről, amiről Horváthhatározottan lebeszéli, azzal érvelve, hogy a magyar olvasóközönség még nem érett egy ilyen„krisisre“, a kritizálás ideje még nem érkezett el. Horváth Ádám Kazinczynak. Szántód, 1789. ápr.17.37 Édes Gergely Révaihoz. Nagykanizsa, 1795. július 17. OSZK, Quart Lat. 2225.