10.07.2015 Views

és Irodalomtudományi Közlemények - Szabó T. Attila Nyelvi Intézet

és Irodalomtudományi Közlemények - Szabó T. Attila Nyelvi Intézet

és Irodalomtudományi Közlemények - Szabó T. Attila Nyelvi Intézet

SHOW MORE
SHOW LESS

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.

NYELV- ÉS IRODALOMTUDOMÁNYI KÖZLEMÉNYEKLI. évf. 2007. 1–2. számARCKÉP, „CHARACTER“ ÉS EMLÉKEZETFaludi Ferenc életrajzainak „belső minéműsége“A Világirodalmi lexikon életrajz címszava alatt ezt a definíciótolvashatjuk: „életrajz; biográfia; biographia (görög ’életírás’); biosz (görög’élet’); vita (latin ’élet’): egy ember életének és működésének tanulságos,művészi vagy tudományos leírása. Keretébe tartozik az önéletrajz, az emlékiratés az arckép is“. 1 Akárcsak az önéletrajz és az emlékirat, az életrajz is egyfajtaélettörténet, egy bizonyos perspektívából végzett konstrukció eredménye. Aretrospektív narrációt itt nem az életpálya alanya végzi, hanem egy másikszemély, többnyire a posteritasból visszatekintve, és ennek következtében egymás – különböző társadalmi és kulturális kontextusok által meghatározott –nézőpontból.Az életpálya és élettörténet fogalmainak a distinkciójával talán közelebbjuthatunk a Faludi-életrajzok sajátosságainak megragadásához. Míg az életpályaelsődlegesen kulturális alkotás, addig az élettörténet olyan szimbolikus struktúra,amely egy meghatározott logika szerint rekonstruálja az életpályát. 2 Arekonstrukció során a teljesnek, összefüggőnek, rendszerszerűnek tekintettéletpályának csak egyes eseményei, jelenségei kerülnek be az így létrejövőkonstruktumba, azok, amelyek a jelentésessé alakított életben 3 a történetkoncepciója felől jelentőséggel bírnak. Világossá válik az is, hogy az elbeszéléshogyanja is lényeges információt közvetíthet. A különböző korokban keletkezettFaludi-életrajzok mögött húzódó koncepciókra gyakran a szövegekmegformáltsága, a megjelenítés, az előadás módja világít rá.ArcképA nézőpontok és ennek következtében a Faludi-kép koronkénti vátozásait,módosulásait jól szemléltetik a Faludiról készített írásos és plasztikai, illetvegrafikai ábrázolások. A kiindulópontot az a néhány sor jelenti, amit Bitnitz Lajosrögzített rohonci szemtanúk leírása alapján Batsányi számára. Batsányi kérésére– „ha nintsen-e valahol valakinél ezen jeles Poétának valamelly festett ’s írott1 Világirodalmi lexikon II., Akadémiai Kiadó. Bp., 1972, 1044 (Lázár György).2 Niedermüller, Élettörténet és életrajzi elbeszélés, Etnographia 1988/3–4: 381–7.3 Lakner Lajos, Irodalmi kultusz, történetiség, aktualitás. A kultuszkutatás útjain. In: Kalla Zsuzsa–Takáts József–Tverdota György (szerk.), Kultusz, mű, identitás. Bp., 2005. 16.

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!