és Irodalomtudományi Közlemények - Szabó T. Attila Nyelvi Intézet
és Irodalomtudományi Közlemények - Szabó T. Attila Nyelvi Intézet
és Irodalomtudományi Közlemények - Szabó T. Attila Nyelvi Intézet
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
NYELV- ÉS IRODALOMTUDOMÁNYI KÖZLEMÉNYEKLI. évf. 2007. 1–2. számARCKÉP, „CHARACTER“ ÉS EMLÉKEZETFaludi Ferenc életrajzainak „belső minéműsége“A Világirodalmi lexikon életrajz címszava alatt ezt a definíciótolvashatjuk: „életrajz; biográfia; biographia (görög ’életírás’); biosz (görög’élet’); vita (latin ’élet’): egy ember életének és működésének tanulságos,művészi vagy tudományos leírása. Keretébe tartozik az önéletrajz, az emlékiratés az arckép is“. 1 Akárcsak az önéletrajz és az emlékirat, az életrajz is egyfajtaélettörténet, egy bizonyos perspektívából végzett konstrukció eredménye. Aretrospektív narrációt itt nem az életpálya alanya végzi, hanem egy másikszemély, többnyire a posteritasból visszatekintve, és ennek következtében egymás – különböző társadalmi és kulturális kontextusok által meghatározott –nézőpontból.Az életpálya és élettörténet fogalmainak a distinkciójával talán közelebbjuthatunk a Faludi-életrajzok sajátosságainak megragadásához. Míg az életpályaelsődlegesen kulturális alkotás, addig az élettörténet olyan szimbolikus struktúra,amely egy meghatározott logika szerint rekonstruálja az életpályát. 2 Arekonstrukció során a teljesnek, összefüggőnek, rendszerszerűnek tekintettéletpályának csak egyes eseményei, jelenségei kerülnek be az így létrejövőkonstruktumba, azok, amelyek a jelentésessé alakított életben 3 a történetkoncepciója felől jelentőséggel bírnak. Világossá válik az is, hogy az elbeszéléshogyanja is lényeges információt közvetíthet. A különböző korokban keletkezettFaludi-életrajzok mögött húzódó koncepciókra gyakran a szövegekmegformáltsága, a megjelenítés, az előadás módja világít rá.ArcképA nézőpontok és ennek következtében a Faludi-kép koronkénti vátozásait,módosulásait jól szemléltetik a Faludiról készített írásos és plasztikai, illetvegrafikai ábrázolások. A kiindulópontot az a néhány sor jelenti, amit Bitnitz Lajosrögzített rohonci szemtanúk leírása alapján Batsányi számára. Batsányi kérésére– „ha nintsen-e valahol valakinél ezen jeles Poétának valamelly festett ’s írott1 Világirodalmi lexikon II., Akadémiai Kiadó. Bp., 1972, 1044 (Lázár György).2 Niedermüller, Élettörténet és életrajzi elbeszélés, Etnographia 1988/3–4: 381–7.3 Lakner Lajos, Irodalmi kultusz, történetiség, aktualitás. A kultuszkutatás útjain. In: Kalla Zsuzsa–Takáts József–Tverdota György (szerk.), Kultusz, mű, identitás. Bp., 2005. 16.