és Irodalomtudományi Közlemények - Szabó T. Attila Nyelvi Intézet

KOSZTOLÁNYI DEZSŐ ÍRÁSAI A PESTI HÍRLAPBAN 79A hétköznapokon megjelenő számokba főként színikritikákat ír,elsősorban külföldi vendégszereplésekről, idegen nyelvű előadásokról, mintpéldául Edgar Wallace A zöld kártyacsomag című darabjának angol színészekáltal játszott előadásáról, 7 vagy Reinhardt társulatának sorozatosvendégszerepléseiről. 8 Ezeket, a nagyrészt Costo álnév alatt megjelentszövegeket általában 3-4 részre tagolja, s ír külön a szerzőről, a darabról,valamint a konkrét előadásról is. A Costo álnevet egyébiránt nem tartalmazzák azálnév lexikonok. 9 Érdekessége, hogy egy 1924-es olaszországi utazást követőenkezdi el használni Kosztolányi, 10 s Réz Pál is őt azonosítja szerzőként. 11 Egy-egyvendégszereplésről ugyanis több kritika is születik – a vendégtársulatok általábankét-három előadást is tartottak szoros egymásutánban –, s e kritikák első darabjátmég Kosztolányi Dezső néven jegyzi, a folytatásokat azonban hol K. D., holCosto szignóval látja el. Az idő előrehaladtával azonban egyre gyakrabban fordulelő a Costo, s gyakorlatilag a műfajhoz rendelt álnévvé válik. Érdekes módon azIllés Endre által sajtó alá rendezett Színház című kötet, mely a negyvenesévekben látott napvilágot, a Nyugat kiadó gondozásában, s a Kosztolányihátrahagyott műveinek utolsó, azaz 11. kötete, 12 nem tartalmazza a színikritikákzáró szakaszát, azaz a konkrét előadáselemzést, melyben nemcsak a rendezésrőlesik szó, hanem a szereplők alakításairól is. A Réz Pál szerkesztette Színháziesték címet viselő, kétkötetes kiadvány 13 azonban már feltünteti e részeket is.Kosztolányi előadás-elemző technikáját illusztrálandó, egy 1923. október 20-ánközölt szövegrészt idéznék. A Magyar Színházban ezen a napon Molnár Ferenc Avörös malom című darabját adták, mellyel kapcsolatban a lap egyik állandó, aSzínház és zene rovatában jelent meg Kosztolányi cikke. A szöveg – a többiszínikritikához hasonlóan – tehát négy szakaszra tagolódik, s a zárószakaszbeszél a rendezésről: „Márkus László tervezte a díszleteket, a vörös malmot,mely gigászi arányaival valami lidércálom megvalósulásának rémlik. Ő a»Constructor Magnus.« A színészek közül elsősorban Gellért Lajost ünneplemitt, ki az ördögi bemutatkozást – ezt a kis irodalmi remekművet – élesen, hidegenmondja el, oly záporos folyamatosságal, amilyent magyar színésztől még nemhallottam. Micsoda fényes értelem és gazdag lélek. Az utolsó évek kevés ily7 Costo [= Kosztolányi Dezső], Angol vendégjáték. A zöld kártyacsomag. Pesti Hírlap LV. évf. 59.sz., 1933. márc. 12., 17.8 Pl. Costo [= Kosztolányi Dezső], Tovaris. Reinhardték vendégjátéka. Pesti Hírlap LVI. évf. 49.sz., 1934. márc. 2., 16.9 Gulyás Pál, Magyar írói álnév lexikon. Akadémiai. Budapest, 1956; Sz. Debreczeni Kornélia,Magyar írói álnév lexikon. PIM. Budapest, 1992.10 Az álnév első előfordulása: Costo [= Kosztolányi Dezső], Csókoljon meg. Bemutató aRenaissance Színházban. Pesti Hírlap XLVI. évf. 193. sz., 1924. szept. 17., 8.11 A Costo álnévvel kapcsolatos filológiai vizsgálódásaim eredményét egy hamarosan napvilágotlátó tanulmányban fogom ismertetni.12 Kosztolányi Dezső Hátrahagyott művei XI. Színház. S. a. r. Illés Endre. Nyugat. Budapest, 1948.13 Kosztolányi Dezső, Színházi esték I-II. S. a. r., jegyz. Réz Pál. Szépirodalmi. Budapest, 1978.