10.07.2015 Views

és Irodalomtudományi Közlemények - Szabó T. Attila Nyelvi Intézet

és Irodalomtudományi Közlemények - Szabó T. Attila Nyelvi Intézet

és Irodalomtudományi Közlemények - Szabó T. Attila Nyelvi Intézet

SHOW MORE
SHOW LESS

Create successful ePaper yourself

Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.

FALUDI FERENC ÉLETRAJZAINAK „BELSŐ MINÉMŰSÉGE“ 63Lipovics István szombathelyi teológiai tanár 1836-ban jegyzett fel egyszóbeszédet, ami szerint: „Fertur de Francisco Faludi, celebri nostro Poeta, quodmulierem nunquam siverit in suum cubile intrare, sed ad Januam stanscolloquebatur“ 25 (bár a használt ige – fertur, ’forgalomban van’, ’közszájonforog’ – a pletyka szintjére emeli az információ hitelét).Faludi „fölélesztése“Érdekes megfigyelni, hogy már az első róla szóló írások szerzőiszükségesnek ítélik Faludi „fölélesztését“, írói-költői jelentőségénektudatosítását, szélesebb körben és az irodalmi köztudatban egyaránt. Ez ajelenség pedig időszakonként megismétlődik 1786-tól napjainkig.Az alábbiakban megpróbálok reflektálni az életrajzok azonjellegzetességeire, amelyek ezek műfaji sajátosságaiból fakadnak, illetve aszövegekben megnyilvánuló, kontextusuk által determinált, a velük szembentámasztott korabeli lehetséges elvárásoknak való megfelelés szándékaira.„Mert ha ditséretre méltók a’ nagy érdemű Férfiaknak nevezetestselekedeti, valóban ditséretesek azon igyekezetek is, mellyek azoknak hirét, ’snevét a’ setétségbűl napfényre hozni, és ditső emlékezeteket a’ következendőidőkre terjeszteni iparkodnak kiváltképpen, midőn ezek édes Hazánk, édesNemzetünk ditsőítésével öszve vannak kaptsolva […].“ 26 Szily püspök Révaikiadói munkáját dicsérő megnyilatkozása tükrözi azt a koncepciót is, ami az elsőFaludi-kiadásokat és az előszavaikba foglalt életrajzokat jellemzi.Az olvasó, ha követi az felajánlott olvasási sorrendet, az előszó által„befolyásolva“, azon keresztül juthat el a „költeményes maradványokhoz“, s ígyaz elöljáró beszédekben megfogalmazott elvek meghatározhatják, irányíthatjákbizonyos mértékig a befogadás módját. Az előszavak funkciója, hogyvalamiképpen bevezessék az olvasót a művek világába, s többnyire amegkedveltetés gesztusait is magukba foglalják, a kiadók ajánlják azolvasóközönségnek a kiadványba foglalt munkákat. Az ajánlást szinte „íratlanszabályként“ 27 követő, előszóba épített életrajz szerkesztési szempontjait, tehátrészben ez a szándék is meghatározza, s bár az életpálya bemutatásában ateljességre törekednek, azokat a jegyeket emelik ki, amelyek a példakép-állításszándékát szolgálják, s amelyek a kiadói programba illeszkednek. Ami értékkéavatja a közelmúlt költőelődeinek publikált munkáit, az általuk szolgált célban, a25 Miscellania c. kézirat, 99, idézi Géfin, Ismeretlen adatok Faludi Ferenc életéből. ItK. 1970, 353(„Neves költőnkről Faludi Ferencről mondják, hogy nőt sohasem engedett szobájába belépni, azajtóban állva beszélt vele.“)26 Szily János levele Révaihoz. Szombathely, 1790. január 16. OSZK, Quart Lat. 2225, 24. Szilyszombathelyi püspök, akihez Révai Faludi-kiadásának ajánlását is intézte, köszönetet mond azajándékba küldött Révai-kiadványokért.27 Mezei Márta, A kiadó mandátuma. Debrecen, 1998. 71.

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!