és Irodalomtudományi Közlemények - Szabó T. Attila Nyelvi Intézet

ADATTÁR 1350Commentarii Bellici etc. Jött-ki Bétsben 1718-ban. Ez-is sok hasznomra vólt. Azharmadik Grondski Sámuel in Historia belli Cosacco Polonici nyomtattatott Pesten 1789-ben. Ezeken-kivüll éltem a’ Busbequius’ leveleivel és másokkal-is; mert a’ PaskóKristóf’ ezen idöbéli dolgokról–való irására nem akadhattam. A’ kéz-irásban maradtakközüllaz elsö, a’ Szalárdi János’ Siralmas Krónikája, azokra az idökre való, Magyarnyelven irt igen szép história. A’ második a’ Kemény János’ életének le-irása, mellyetmaga irt-vólt Krimi-rabságában. Harmadik Tserei Mihály. Mely három derék munka,mint Brutus, Szamos-közi, Böjti, és mások, hogy mind eddig nyomtatás-nélküll maradtakés már igen meg-is romlottak ’s rész-szerint el-is vesztek, nem lehet azt eléggé tsudálni éssajnálni. Kemény Jánosnak pedig Krimböl Erdélybe-küldött sok leveleit, azoknakclavissával-együtt, tudván hol légyenek most-is, levelem-által kértem, gondolván hogysok hasznokat lehetne nékem azoknak a’ leveleknek e’ Kemény Jánosról-való munkábanvennem, de még tsak arra sem itéltettem méltónak lenni, hogy levelemre válaszküldessék! Ezekböl szedegettettek azért, az historiai jegyzésekre meg-kivántató dolgok.Söt a’ Betlen János’ irását II. Rákotzitól-fogva egészszen a’ Kemény János’ el-estéigMagyarra forditottam; Szalárdiból-is mind azon dolgokat, mellyek e’ Phoenixnekértelmére tartoznak, egy végtiben ki-irtam; ugy tselekedtem Grondskival,Montecuculival, ’s Tsereivel-is; ollyan tzéllal lévén elöször, hogy mind azokat, Toldaléknevezet-alatt a’ Jegyzéseknek végiben tegyem, hogy az olvasó egy végtiben és rendelolvashatván azt az egészsz öt esztendök-alatt-való históriát, a’mennyiben Gyöngyösiretartozik, ezt az ö munkáját annál tökélletesebben meg-érthesse; de mivel e’ MagyarázoJegzések most-is talám igen sokra terjedtek, azon szándékomnak véghez-vitelét másidökre hagytam. Eddig vagyon e’ Jegyzéseknek öt féle materiája!Másodszor már következik ugyan azon jegyzéseknek formája, és el-készitéseknekmódja, mely-szerént és azokat késziteni kivántam. Vettem azért példáull magamnak e’dologban a’ régiek-közüll Eustathiust és Serviust, kik-közüll amaz Homerusra, e’ pedigVirgiliusra Magyarázo Jegyzéseket irt, az ujjabbak közüll pedig Perizoniust és az öAelianusra irt jegyzéseit. Mert ugy tartottam, hogy ezen három Grammátikusok leg-jobbmagyarázók vóltak a’ többi-között. Mennyire közelithettem pedig az emlitett hárommagyarázok-közüll valamellyiknek példájához, vagy attól mennyire maradtam hátra,annak meg-itélést másokra bizom. Ha el nem érhettem-is öket, vigasztalásomra forditomazt-is, hogy leg-jobb példákot igyekeztem választani a’ követésre.Utóljára harmadszor azt tettem-vala-fel, mi légyen ezen jegyzéseknek végek éstzéljok? Mely ez, hogy azok által ki-tessék, hogy a’ Gyöngyösi verseinek, más Magyarversek-felett-való kedvességének oka és kut-feje nem más, hanem hogy ö mindenekbena’ régieket, ’s azok-között föképen Ovidiust kivánta ’s tudta-is követni, nem valamiNémet vagy Frantz poëtát; ugy hogy a’mint Erasmust lehet nevezni KeresztyénTerentiusnak vagy Plautusnak, ugy Gyöngyösit méltán nevezhetjük Keresztyén vagyMagyar Ovidiusnak. A’ ki azért érzi a’ Gyöngyösi verseiben ezt az elmét gyönyörködtetökiváltképen-való hathatosságot, az, ha ezeket a’ jegyzéseket meg-olvasni méltoztatik,azokból által-fogja-látni, hogy ezeknek a’ verseknek ollyan tsudálatos édességek, kiváltaz Ovidius’ követéséböl származnak, nem Német, nem Frantz, nem Anglus, és másmostani Poëtáknak követéséböl. Igen szükséges pedig ezeket a’ jegyzéseket ugy olvasni,hogy elsöben olvastassék-meg a’ Gyöngyösi strófája, és az-után az arra tett magyarázat;mert másképen semmi hellyes értelmek nem lenne, sok helyt, e’ Jegyzéseknek, ha valakiazokat különösön olvasná. Lésznek, tudom némellyek, a’ kik sok hibákot fognak keresni