10.07.2015 Views

és Irodalomtudományi Közlemények - Szabó T. Attila Nyelvi Intézet

és Irodalomtudományi Közlemények - Szabó T. Attila Nyelvi Intézet

és Irodalomtudományi Közlemények - Szabó T. Attila Nyelvi Intézet

SHOW MORE
SHOW LESS

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.

94BIRÓ ENIKŐtag minden egyes tulajdonságot magán visel, amely a kategóriára jellemző. Az adolog, amelyben nincs meg az összes jellemző tulajdonság, nem lehet tagja akategóriának. A tulajdonságok tehát binárisak (vagy jellemzik a dolgot vagysem); primitívek, vagyis tovább nem bonthatók; univerzálisak, vagyis egyegyetemes tulajdonságkészletből (universal feature inventory) vonhatók el. Így ahagyományos szemlélet szerint a kategóriák is univerzálisak, nyelvtőlfüggetlenül létezők.Az arisztotelészi kategorizációs hagyományokkal először Wittgensteinszakított. A német filozófus játék-elméletében (Taylor 1992: 38–40) kifejtette,hogy az arisztotelészi modellt alkalmazva nem találunk egyetlen közöstulajdonságot sem a játék kategóriájába tartozó tagok között. Arra akövetkeztetésre jutott, hogy a kategóriák szerkezetét a „rokonsági kapcsolatok“(family resemblances) határozzák meg. A kognitív nyelvészek és pszichológusokezen az úton haladtak tovább, hogy a kategóriákról alkotott elméletet gyökeresenmegváltoztassák. Kiderült, hogy a kategóriák nem különíthetők el élesenegymástól, bizonytalanak a határvonalaik (fuzzy edges). A kategórián belül azegyes tagok nem egyenlő státusúak. Egyes tagok több olyan tulajdonságothordoznak, amelyek jellemzőek a kategóriára. Ezek a központi tagok (centralmembers), amelyek a kategória központi részén helyezkednek el. Illetve vannakperiférikus tagjai a kategóriának, amelyek kevesebb jellemző tulajdonságothordoznak. Ezek a kategória perifériáján helyezkednek el. A kategórián belülállandó mozgás van. Központibb tagok válnak periférikusabbá, illetve fordítva.A központi tagokat nevezi Eleanor Rosch, kognitív pszichológus,prototípusoknak. A prototípusok igazibb kategóriatagoknak tűnnek, mint más,ugyanabba a kategóriába tartozó tagok. Rosch kérdőíves kutatásokat végzett(Taylor 1992: 42–6). Kiderült például, hogy – az angol-amerikai kultúrában – avörösbegy prototipikusabb madár, mint például a kacsa. Tehát létezik egyprototípus-effektus (prototype effect), amely akkor működik, ha fel kellismernünk egy kategória tipikus tagjait.Berlin és Rosch kutatásainak szerves részét képezte a kategóriaszintekfelfedezése, illetve az alapszint (basic level) vizsgálata. Lakoff kutatásainak egyrésze szintén ehhez kapcsolódik (Lakoff 1987). A fogalmi hierarchiában azalapszint nem a legfelső és nem is a legalsó szint. Az alapszinten a dolgoknakegyetlen mentális képük van, általános motoros programok, kulturális funkciójellemzi őket. Kontextuálisan semleges szavak, gyorsan megtanulhatók. Akategóriatagok legtöbb jellemzője ezen a szinten van. Lakoff példája szerint:„tudunk egy általános mentális képet alkotni a macskáról vagy az asztalról. Deaz olyan fölérendelt kategóriákról, mint állat vagy bútor, nincsen egy mentálisképünk, amely az egész kategóriát fedné. Így van mentális képünk székekről,asztalokról, ágyakról, de nincsen olyan bútordarabról, amely valamilyen asztal,szék, ágy képe lenne. Hasonlóképpen vannak általános motoros programjainkszékek, asztalok használatára, de nincs bútorokra általában véve“ (Lakoff

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!