és Irodalomtudományi Közlemények - Szabó T. Attila Nyelvi Intézet

78ARANY ZSUZSANNAkiadás munkálatainak egyik alapvető fontosságú feladataként. A listaösszeállításához olyan forrásokat igyekszünk felhasználni, mint példáulKosztolányi levelezésének eddig közreadott vagy közgyűjteménybenhozzáférhető darabjai, folyóiratok adatait tartalmazó bibliográfiák, illetve azeddigi – nem kritikai igényű – összkiadások forrásmegjelölései. Mindehheztársulhatnak még természetesen a saját kutatások, azaz filológiai feltáró munkákeredményei. Ezenkívül ismeretes Baráth Ferenc 1938-as tanulmánya, 4 melybenaz újságíró Kosztolányi munkásságát igyekszik sorra venni, ám közel sem ateljesség igényével. Egyrészt nem említ minden orgánumot, másrészt a felsoroltlapokhoz nem minden esetben rendeli a megfelelő időintervallumot. Míg aSzeged és Vidéke Baráth szerint mindössze 1904-ben közölt Kosztolányitól írást,addig a Réz Pál szerkesztette sorozat 1905-ös, 1906-os, sőt 1915-ös szövegeket isismer, szintén ugyanabból a lapból. Eddigi tudomásunk szerint Kosztolányi 97időszaki kiadványba küldött írásokat, s ez a szám még közel sem teljes. Azeddigi adatok alapján olyan lapok is számításba jöhetnek, mint például az ÁgaiAdolf által indított, szatirikus vicclapként elhíresült Borsszem Jankó – melybenfőként műfordításokat közölt –, a szintén élclapként működő Izé (mely 1946-tólPesti Izé néven ismeretes), illetve a kevésbé ismert Bazár, a Berlini MagyarRevü, valamint a korabeli feminista mozgalom egyik legbefolyásosabbalakjának, Bédy-Schwimmer Rózának – akinek a Tanácsköztársaság leveréseután el kellett hagynia az országot – lapja, A Nő. Az inkább periférikusnakmondható sajtótermékeken kívül természetesen a nagy példányszámbanmegjelenő napilapok és az irodalmi folyóiratok szinte mindegyike közöltKosztolányi-írást. Ahogyan például Lengyel András kiemel néhány főbbállomást: „1907-ben már egy jelentős nagy lap, a Budapesti Napló szerződtetettbelmunkatársa volt, majd a Világé (s azzal részben párhuzamosan az A Hété),később 1917 és 1919 közt a Pesti Naplóé, majd újabb pár évre az Új Nemzedéké,s végül a Pesti Hírlapé.“ 5Bár Kosztolányi szövegei számos helyen megjelentek, mégis, talán alegegységesebb szövegkorpusszal a Pesti Hírlap anyagában találkozhatunk,melyekkel kapcsolatban illő említenünk, hogy a legtöbb cikknek másodközlése islétezik, méghozzá a Bácsmegyei Naplóban, melyeknek pár évnyi (1923–1926)anyagát Botka Ferenc gyűjtötte nemrégiben kötetbe. 6 Kosztolányi a Pardonbotránytkövetően – mikor is az Új Nemzedékben, Bangha Béla páternek, aKözponti Sajtóvállalat egyik tulajdonosának lapjában, jelentetett meg névtelencikkeket, közvetlen a Kommün bukása után –, 1921-ben kezdi meg működését aPesti Hírlapnál, s a lap belső munkatársaként egészen haláláig, 1936-igfolyamatosan közöl szövegeket.4 Baráth Ferenc, Kosztolányi Dezső. Pannonia. Zalaegerszeg, 1938.5 Lengyel András, Kosztolányi-dubiózák. Forrás 2006/11. 91.6 Botka Ferenc (szerk.), Tere-fere. Kosztolányi Dezső írásai a Bácsmegyei Naplóból 1923–1926.Balassi. Budapest, 2004.