és Irodalomtudományi Közlemények - Szabó T. Attila Nyelvi Intézet

SZEMLE 161rigmusokhoz, rögzült formákhoz –, azonban olyan vidékek is léteztek, ahol mindez azelhunyt rokonainak a szerepkörébe tartozott.Érdekes tény, hogy halottól való búcsúvétel e sajátos formája, a halotti búcsúztató,mondhatni folyamatosan, az egyházi tiltások kereszttüzében állt, mégis mindmáigfennmaradt, szerves részét képezi a halotti szertartásnak. A tiltások indoka, mind akatolikus, mind a protestáns egyház részéről, a búcsúztatók kapcsán a gyülekezetbenkirobbanó harag és gyűlölködés.A halott búcsúztatása máig is élő és szerves mozzanata a temetési szertartásnak.Érdekes és a néprajzkutatás eddig még kevéssé kiaknázott területét képezi, legyen szóakár a halotti búcsúztatók különböző formáinak összevetéséről és elemzéséről, akár egyegyszűkebb közösség halotti búcsúztatóinak mélyreható és részletekbe menőelemzéséről.Eddig a legtöbb kutató a temetési szertartás bemutatása és annak vizsgálatakapcsán kerített sort a halottbúcsúztatásnak – mint a halotti szertartás egyik fontosmozzanatának – az ismertetésére. A halotti búcsúztatók kiemelt témaként valómellőzöttségének oka műfaji besorolásuk nehézségében rejlik. Népi lírai alkotás, halottiköltemény, sirató? – máig is a néprajztudomány vitatott kérdései közé tartozik.A magyar folklorisztikában mindenekelőtt Kríza Ildikó nevét kell kiemelnünk, akibehatóan foglalkozott a halotti búcsúztatók kérdéskörével, felvázolva, többek között,annak lineáris történeti modelljét. Elméleti megközelítésmódja a további kutatásokszámára irányadóvá vált azáltal, hogy a halottbúcsúztatók formai-szerkezeti, valaminttartalmi sajátosságainak vizsgálatán túlmutatva, azok funkcionális aspektusára, aközösségben betöltött szerepük jelentőségére is ráirányította a figyelmet. Kunt Ernő amagyar parasztság halálképét vizsgáló tanulmányában szintén különös figyelmet szentela halotti búcsúztatóknak, és a parasztság életében betöltött szerepük fényében értelmeziazokat. Új megvilágításba helyezte a halottbúcsúztatók vizsgálatát Bartha Elek, aki abúcsúztatók alkotóinak, a kántoroknak az életpályáját tanulmányozta. Hasonló munkaFazekas Gáboré, aki egy máramarosi magyar református település, Técsőlelkipásztorának szemszögéből láttatja a halottbúcsúztatókat, vagy Sarusi Mihályé, akiviszont egy katolikus közösség halotti búcsúztatókat író kántorának életútját mutatja be,és ezáltal az alkotás folyamatának perspektívájából veszi azokat szemügyre. KolumbánVilmos József a halotti búcsúztatókat az egyházi tiltások tükrében vizsgálta. Ezen kívültöbb olyan folklorisztikai tanulmány, illetve gyűjteményes munka látott napvilágot,melyeknek a halotti búcsúztatók nem képezik kimondott vizsgálódási területüket, viszontjellegükből adódóan érintik azt. Ilyen többek között Vasas Samunak és SalamonAnikónak a kalotaszegi ünnepekről szóló közös monográfiája, Keszeg VilmosnakAranyosszék népköltészetéről írt átfogó tanulmánya, Virt István írása a pusztinai temetésiszertartásokról vagy Fejős Zoltán tanulmánya a chicagói magyar közösség temetkezésiszokásairól.Egy kisebb közösség halotti búcsúztatóinak részletekbe menő elemzésérevállalkozott Adorjáni Rudolf Károly unitárius teológus és lelkész, amikor egy kis Marosmegyei falu, Rava 1930 és 1938 között íródott halotti búcsúztatóit gyűjtötte csokorba. Akötet e gyűjtő- és kutatómunka gyümölcse; a szerző nemcsak az általa összegyűjtött 92búcsúztatót teszi közkinccsé, hanem keletkezésük körülményeire, a búcsúztatók formai éstartalmi jellegzetességeinek elemzésére, illetve összehasonlítására is sort kerít. A kötetértékét mindezeken túl növeli, hogy Adorjáni a búcsúztatók tartalmazta adatok alapján a