és Irodalomtudományi Közlemények - Szabó T. Attila Nyelvi Intézet

FALUDI FERENC ÉLETRAJZAINAK „BELSŐ MINÉMŰSÉGE“ 59években állított körmendi emléktábla gyermek-portréja, a XX. század elejénFerenci Zoltán által kiadott Faludi-versek előtt, penna, papírtekercs ésbabérkoszorú fölött megjelenő, vagy az 1942-ben, Budán, a Szent Anna-templomfalán elhelyezett emléktábla érett férfiarca, a legújabb körmendi emléktábla,Toldy-féle arcképből kiinduló változata, azt tükrözik, hogy hogyan látták akülönböző korszakok emberei Faludit.„Character“ vagy „erköltsi minéműség“„Noha adatszerűen rögzíthetjük életének külső állomásait, szinte semmilényegeset nem tudunk meg életéről“ – konstatálta Sík Sándor a harmincasévekben. 8 Ezzel a kérdéssel szembesült szinte mindenki, aki Faludi életrajzátrögzíteni próbálta valamilyen formában. Ez nyilvánul meg azokban atörekvésekben is, amelyek a szám- és adatszerű információkon túl, minduntalanmegpróbálják kiegészíteni az életrajzi vázlatokat, vagy éppen hiánykéntértékelnek olyan jelenségeket, amelyek az életrajzi formális sémákban egyébkéntgyakoriak. Ez utóbbira egyetlen példát hoznék. Illyefalvi egy, a FővárosiLapokban megjelent szöveg gondolatát fejti ki: „Talán egészen más lett volnakedélyvilága, ha szerető család veszi körül; ha annak az érzékeny szívnekmelegét, melyet a természet oly bőven megáldott nemes érzésekkel, családjáraáraszthatta volna; talán megszólaltatta volna igazi hangját lelkének, melyetannyiszor el kellett nyomnia mint szerzetesnek“. 9ForrásokFaludi személye, személyisége teljességében nem ragadható meg, hiszenmég az őt személyesen ismerő kortársak számára sem mutatkozhatott meg amaga teljességében 10 . A forrásként használt kortársi közlések és a biografáltszemély írásaiból származó adatok 11 sem képesek ennek tükrözésére,személyiségének csak egy-egy, az egyszeri szituációkban megnyilatkozó oldalátvillanthatják fel, a jellemzések pedig mindig szubjektív nézőpontot tükröznek.A rendelkezésünkre álló többé-kevésbé közvetlen források közül előszörazokat említhetnénk, amelyek még Faludi életében, vagy nem sokkal halála utánkeletkeztek.Az Omniárium-ban, Faludi Rómában elkezdett jegyzetfüzete jelzi Faludisokirányú érdeklődését, ami miatt Illyefalvi uomo universale-nak nevezte. Atöbbnyire latin nyelvű versek, versfogalmazványok, mitológiai névmagyarázatok,8 Idézi Szörényi, Faludi Ferenc irodalmi jelentősége. Életünk 1981, 251.9 Illyefalvi V. Aladár, Faludi Ferenc élete és költészete. Pallas. Bp., 1894, 15.10 Lakner Lajos, Idő, kronológia, életút. ItK. 2003/4–5, 504–27.11 Szabó Levente, „neveknek nemes tónusú kidolgozás által új fény adassék“. Az életrajz XIX.századközépi poétikája. In: RODOSZ-tanulmányok I. 2001, 45–6.