és Irodalomtudományi Közlemények - Szabó T. Attila Nyelvi Intézet

80ARANY ZSUZSANNAszínészi alakítással dicsekedhetnek. Darvas Lili valósággal meghangszereliszerepét. Egész zenekar áll rendelkezésére, a színművészet minden eszközével.Jó és rossz, kislány és dáma, két szíve van, száz hangja és ezer arca. Igen sokrabecsülöm Péchy Blanka egyszerű, nemes alakítását. Somlay Artúrt a megtérés ésfölébredés pillanatában leginkább szeretem. Pártos hősi, mindent túlsüvöltőhangja diadalmasam röpköd az ördögi színjáték fölött. Tarnay, Toronyi, Rélhey,Körmendy kitűnő. A rendezés parádés. De az ördögsüvölvények folytonmegismétlődő, cérna-hangú kara végül is fárasztóvá válik.“ 14 Mindebből az iskitűnik, hogy Kosztolányi negatív felhangú ítéleteket is megfogalmazottkiritkáiban, de azt sem érdemes elfelejtenünk, hogy Molnár Ferencet például nemtartotta kedvencének, sőt, még akár személyes ellentétről is szólhatunk. Akorabeli napilapok tanulmányozása során ugyanis olyan cikkekre isbukkanhatunk, melyek arról számolnak be, hogy Kosztolányi akkor próbáltdrámai szövegeivel színházakat felkeresni, amikor azok épp Molnár Ferencdarabjait játszották, s Kosztolányit pedig elutasították. A korabeli helyzetet isillusztrálandó, ezúttal olyan szöveget idéznék, mely Molnár Ferenc védelmében,s Kosztolányi ellenében íródott, arra a vádra válaszolva, mely szerint Molnárvacsorázni hívta azokat a színházi szakembereket, akiknek közbenjárásáraszámított, hogy előadják darabjait: „Hja, Feri, így aztán igazán nem lehet! Ez az,amit tisztességtelen konkurrenciának hívnak. Te vacsorákon keresztülcsempészted be az Ördögöt a Vígszínházba? […] Mondd, mért nem írtad meg adarabjaidat? Mért csak a témáiddal szélhámoltál? Mért bíztad a színészekre, hogymondjanak, amit akarnak, csak sikere legyen annak, amit mondanak? Nemszégyelled magad, hogy ilyen eszközökkel megakadályoztad, hogyKosztolányinak azt a verses darabját, amit már évekkel ezelőtt befejezett, azösszes pesti színházak előadják? Tudod te, hogy ezzel mitől esett el az irodalom,a színház, a közönség? Te lelkiismeretlen, te! Hallottál te már arról, hogy hogyanözönöl a közönség, mihelyt csak meghallja, hogy Kosztolányi egy verses darabotbefejezett? Elképzeled te, hogy hogyan bukik a pesti egy verses darabra?“ 15Mindebből az is nyilvánvaló, hogy a színikritikák nem pusztán egyfajtateoretikusságot képviseltek, hanem vitaalapot is adtak, s a korabeli szerzők köztipengeváltások egyik eszköze épp a színikritika-írás volt. Mindehhez sajnospolitikai háttér is társul annyiban, amennyiben tudható, Molnár Ferenc ésKosztolányi Dezső 1919–21-es időszakra eső szerepvállalása eltérő volt, azazmíg Molnár szimpatizált a Kommün néhány képviselőjével, addig Kosztolányi afehérterror idején vállalt komolyabb újságírói szerepet. E konfliktushelyzetekemléke pedig még az elkövetkező években is meghatározta nemcsak aszemélyes, hanem legalább annyira az irodalmi viszonyulásokat is.14 K[osztolányi]. D[ezső]., A vörös malom. Bemutató a Magyar Színházban. Pesti Hírlap XLV. évf.228. sz., 1923. okt. 10., 4–5.15 Gábor Andor, Molnár Ferenc, leleplezve. Bécsi Magyar Újság II. évf. 239. sz., 1920. okt. 9., 3.