és Irodalomtudományi Közlemények - Szabó T. Attila Nyelvi Intézet

NYELV- ÉS IRODALOMTUDOMÁNYI KÖZLEMÉNYEKLI. évf. 2007. 1–2. számADATTÁRKOVÁSZNAI SÁNDOR ELÖLL-JÁRÓ BESZÉDE AZ OLVASÓHOZA marosvásárhelyi tanár, Kovásznai Sándor, 1791-ben fejezi be Gyöngyösi IstvánPorábul megéledett Phoenix című művéhez írt magyarázó jegyzékét. A jegyzék egynagyobb, az egész Gyöngyösi-életművet megjobbító, kritikai jegyzékekkel ellátó tervrésze. Kovásznai 1792-ben bekövetkezett halálával azonban az elkezdett munkaabbamarad, de ebben feltehetően szerepet játszik az is, hogy id. Ráday Gedeon, akiegyfajta megrendelőként, mecénásként, irányítóként követi figyelemmel a munkálatokat,ugyancsak 1792-ben meghal. Az ugyancsak marosvásárhylei Zilahi Sámuel mesterének,Kovásznainak az elkezdett munkálatait nem folytatja, az 1795-ben Dugonics általmegjelentetett Gyöngyösi-kiadásban a szerző semmit nem használ fel kovásznaikutatásaiból, s a több mint hétszáz oldalas Magyarázó jegyzék mai napig kéziratbanmaradt.Az alábbiakban a Magyarázó jegyzék Elöljáró beszédének betűhű átiratátközöljük.A’ Gyöngyösi István’, Porábul meg-éledett PHOENIX-ének, avagy Kemény János’dolgairól irt Magyar Verseinek, Jegyzések-által-való Magyarázatja.Elöll-járó beszéd az OlvasóhozA’ könyvek eleibe tétetni szokott Elöll-járó beszédek arra valók vólnának, hogyazokból, mint-egy rövid summákból, elöre által-láthatná az olvasó, mit lehessen a’munkában keresni? és annak olvasásához minémü itélettel és reménséggel foghasson? Deaz illyen beszédekben-is oly sok viszsza-élés találtatik, hogy gyakorta a’hol az olvasóhires eperre hivattatik, kénszeritessék onnan üress kászuval vissza-térni; És igy ha azember valamely munkáról egyenes itéletet akar tenni, szükség azt kezdetitöl-fogva mindvégig figyelmetesen meg-olvasni, és arról az-után itélni. Melyhez-képest talám e’Gyöngyösi Verseire irattatott Magyarázó Jegyzések-elöll-is el-maradhatna az elöll-járobeszéd. De minthogy bévett szokás immár, és magában nem-is vétkes, de söt inkábbhasznos szokás az illyen elö-beszédeknek irása, szükségesnek itéltem én-is, némelydolgokat elméjekre adni elöre azoknak, a’ kik ezen Magyarázo Jegyzéseket valahafognák olvasni.Én azért még gyermekségemben szüléimtöl és tanitóimtól hallván a’ GyöngyösiVerseinek nagy ditséretét, a’hol mellyik darabját kaphattam, olvasni kezdettem, ésazokból elmémben nagy gyönyörüséget származni érzettem. Minek-utánna pedig a’ régipoëtákat kezdettem-vólna olvasni, és Gyöngyösivel egybe-vetni; egészszen ki-tanultam,hogy minden kedvességit, és szépségit Gyöngyösi a’ régi poëtakból, ’s nevezetesen