és Irodalomtudományi Közlemények - Szabó T. Attila Nyelvi Intézet

136ADATTÁRés találni ezen Magyarázó Jegyzésekben; söt tsak azt-is véteküll fogják tulajdonitani,hogy sok magában elég világos és semmi magyarázást nem kivánó szókra és dolgokrajegyzéseket tettem; az olvasoknak nagy unalmára és boszszuságára, mintha azokotmagától-is nem tudta-vólna fel-érni. De ezek gondolják-meg, kérem, hogy nekem nemannyira a’ gyakorlott értelmü olvasokra kellett vigyáznom, mint az ollyanokra, a’kikvagy nem érkeznek vagy nem elég alkalmatosok arra, hogy a’ dolgoknak és beszédrészeinek egymástól- való függéseit olly hirtelen által-lássák.Ide járul az-is, hogy a’ poëtáknak, és igy Gyöngyösinek-is beszéde, a’ közönségesbeszédtöl igen sokat külömböz, ugy hogy alig találtatik ollyan strófa ebben az egészszPhoenixben, a’ mely a’ Magyarázatot el nem szenvedhetné. Egy szóval én ugy itéltem,hogy leg-alább ezenn jegyzésekben való gondolatoknak meg-kellett fordulni annak azolvasónak elméjében, a’ki e’ Phoenixnek igaz értelmére kiván jutni. A’ Gyöngyösi többmunkáira téjendő jegyzésekben épen nem lészen szükséges az illyen hosszas magyarázat,mivel azokban nintsen annyi historia, a’mely a’ jelen való jegyzéseket ennyira megbövitette.Hogy pedig az egyik helyröl vagy strófáról másra valo igazitásokat vagycitatiokat, minémüek sokszor fordulnak-elé, akárki minden munka-nélküll fel-találhassa,minden levélnek felsö részére két szám, egy Deák és egy Magyar van tétetve; mellyekközüll a’ Deák szám azt jelenti, hányadik könyv légyen az? a’ Magyar pedig azt, hogyannak a’ Könyvnek hányadik része? p. o. ez: III: 5. azt tészi: a’harmadik könyvenekötödik része. ’s a’ t. A’ levélnek szélein lévö Magyar számok pedig a strófáknakkezdeteire mutatnak, a’ mely számok a’ Jegyzések-között való számokkal meg-egyeznek.Az illyen számoknak horgas vonás van felikbe tétetve igy 4; az az: annak a’ könyvnek ésrésznek mely feljül jelentetetik, negyedik strófája ’s a’ t.A’ vagyon már hátra, hogy azonn szók közüll, mellyeknek tökélletes és bizonyosértelmekre nem juthattam, némellyeket meg-emlitsek, hogy mások, a’kik azokat jól-értik,ezt a fogyatkozást ki-pótolják. Illyenek azért e’ következendök: Mi az Uszován festet?I:2:36 és III: 3:6. mellyet a’ Charicliában igy mond-ki: Uszon álva festett. Mi az Ordas?I: 2:44. Censabira melyik Bartsainé vólt? I:3:2. Ez a szó: Kurtány, honnan vészeneredetetet? III:1:2O. A’ Szemények honnét nevezetnek igy? II:2:45.- Az Hauri leányokmiért neveztetnek igy? ettöl a’ szotol-e: Chaur? II:3:41. – Mi a’ Majtz, és mitsoda selyemkötö? III:+:11.-Az Aba poszto, honnan neveztetik Abának? III:3:24.- Mi az Hamarja,ésaz Hamarjának hányása? III.:3: 46.- Mi a’ Karmány fék III:3:43. – Mi a Kazul?III:3:1O1.- és több effélék, kivált az Harmadik Könyvnek harmadik részében, az-hol eléforduloöltözeteknek, és egyéb tzifraságoknak világosabb értelmeket, és le-irásokatörömest kivántam-volna adni, ha tehetségemben lettek-volna.- De azt kérdi hát már itttölem valaki: Miért fogtál ollyan dologhoz, a’mellyet tökélletesen nem értettélmindenütt? Melyre azt felelem, hogy ez a’ kérdés nem látszik egészszen helyesnek lenni.Mert a’ ki maga részéröl minent el-követett, a’mit tsak lehetett, annak jo igyekezetét nemlehet méltán oltsárolni.- Mitsoda magyarázoja volt valaha p. o. : Ovidiusnak ollyan, a’kiaz ö irásának minden részeit tökélletesen fel-rte volna elméjével? Hát Servius hánydolgoknak világos értelmek-aránt nem késelkedik? Ki merné még-is azt mondani, hogyjobb lett volna hozzá nem kezdeni munkájához? En-is azérte’ Phoenixnek világositásábana’ mit tudtamle-irtam, az hol bizonyost nem irhattam tskélly tehetségm miatt, aztmásoknak magamnál ertelmesebbeknek hagytam.- Mert ha valaki annyi munkát tennemég Gyöngyösinek ezen könyvén, mint a’ mennyit én tettem, kevéss homályosságmaradna azokban az ö verseiben. En pedig rajta tett munkámot meg-nem bánom, ha