és Irodalomtudományi Közlemények - Szabó T. Attila Nyelvi Intézet

60VOGEL ZSUZSAaz olvasmányai (vagy a látott darabok) alapján készített jegyzetek a költői-íróimunka műhelytitkaiba engednek bepillantást, hiszen ezek között találunk olyanelemeket is, amelyeket később felhasznált műveiben, beépített a Téli éjszakáktörténeteibe, de megtaláljuk egy magyar nyelvű versének latin előzményét is. 12Olvasmányélményeiről valló feljegyzések mellett, olasz nyelvtanulásáróltanúskodó szójegyzékeket, alkímiai jeleket, gyógymódok és (olasz) ételekreceptjeit is megtaláljuk az Omniárium-ban, amelyek utalhatnak akkoriéletmódjára. Szörényi László hívta fel a figyelmet egy olasz nyelvű bejegyésre:„La mia sittada in Gyssing“. Feltételezése szerint nemcsak a németújváriszánkózás gyermekkori emléke állhat ennek hátterében, hanem legjellegzetesebbeljárásmódja szerint: a XVIII. századi olasz festészet egyik kedvelt témája, tehát„külföldi példa nyomán asszociált a szülővárosabeli élményre“. 13Feljegyzései mellett emberi kapcsolatait, vagy az őt személyesen is érintőeseményekre való reakcióit jelzik valamennyire egyes (alkalmi) versei. Azelőbbire példa lehet az Omniárium-ban található humoros latin verse, amit az őtPozsonyban meglátogató rendtársához, barátjához, Rogerius Boskovichhoz írt. 14A jezsuiták szétszóratása után egy évvel írt latin nyelvű verse 15 kiegészítheti ahatodik ekloga (A kesergő pásztorok) sokat idézett allegóriáját. 16Egy másik forrást levelezése jelenthetne. Jelenleg mindössze négy levelétismerjük. Ebből kettőben rektori minőségében anyagi támogatásért folyamodikkőszegi kollégium számára 1752-ben. Mindkét levél ékesen bizonyítja jártasságáta meggyőzés retorikai technikáinak praktikus alkalmazásában. Harmadik levelePozsonyban kelt 1767. október 19-én Kaprinai Istvánhoz címezve. Ezt ishivatalos minőségben írta, de a levél hangneme az előbbieknél jóval kedélyesebb.Kaprinai Péterffy Károly zsinatokról szóló munkájának első részét szeretnémegszerezni., de Faludi nem hajlandó elválasztani a két kötetet: „Quantum adsolam primam partem, Ne dam várában lakom, és késszeb vagyok egy párpistollal meg hartzolni, hogy-sem ki-repiteni az elsö magános részét a munkának.Ezen katona válaszomon meg ne indullyon kegyelmed, gondviselője vagyok a’jószágnak, nem Ura, takarója, nem hintöje […]“. A negyedik levél a márRohoncról („ad reducta haec loca“) kelt, 1774. májusában, a címzett Paintner12 Faludi Ferenc, Prózai művei II. 964. Carmen Saeculare Super fonte(m) acidularu(m) Tartsae. L.A tarcsai savanyó vizrül mikor azon kutnak felállítása után a századik esztendejét emlegettük 1775-ben.13 Szörényi i.m.. 251.14 Faludi Ferenc, Prózai művei II. (s.a.r. Vörös Imre és Uray Piroska) 952. Talán egykor, rómaitartózkodásuk idején, az ő ajánlása nyomán lett Faludi az Árkádia tagja.15 Uo. 964 (De Societate Jesu)16 „Más szelek fujnak most, lemosták nevünket, / Felturták, elhánták kevés mindenünket / […] / Senyájunk, se erdőnk, a hol legelhessünk. / Nincs gúnyónk, hajlékunk a hol / telelhessünk. Eltiltotta aPán, Pán kivetkõztetett, / A vak szerencsének balszárnyára vetett. / […] / Lézzegünk, bujdosunk, seszelünk, se partunk, / Azt sem tudjuk: mihez, azt sem: merre tartsunk.“