Johannes Martinus Stella, Basilius Johannes Herold, Wolfgang Lazius, Petrus Bizarus,Samuel Budina írásait tartja iránymutatónak a gy?jtemény. Ezt a Zsámboki János féle[13]1581-es frankfurti Bonfini-kiadás (Antonii Bonfini Rerum Hungaricarum decadesquattuor) teszi teljessé, amely az 1568-as bázeli kiadáshoz képest jóval b?vebb, merttartalmazza a Mossóczi Zakariás készítette régi magyar törvények tárát is. Itt jegyezzükmeg, hogy Bongars 1585-ös magyarországi utazása során külön is megemlíti, hogy ekkorMossóczi, vagy másképp írva a nevét Mósóczy (Bongars Moschatz néven emlegeti) anyitrai püspök.[14] Ez tehát az ún. Bongars-gy?jtemény (Bongarsius-gy?jtemény), azelkövetkez? két évszázad magyar vonatkozású irodalmának id?ben els?ként napvilágotlátott legfontosabb adatbázisa.[15]Jacques Bongars adatait a XVII. század végén Claude Vanel (1644-1703)korszer?síti úgy, hogy Bongars adatai mellé -– némiképp ad hoc jellegel, hisz például„elfelejt” hivatkozni az áltatala leginkább használt magyarországi utazók egyikére, azangol Edward Brownra -- felveszi százada utazási és szótárirodalmának legjavát is. Ezzelkész a Vanel-féle bibliográfia,[16] amelyet szerz?je 1686. és 1689. között megjelentmunkáiban el?szeretettel közzé tesz. (VANEL, Claude: Histoire des troubles de Hongrie,avec le siège de Neuheusel et une relation exacte du combat de Gran [par Vanel]...Mortier, Amsterdam, 1686.; VANEL, Claude: Le Royaume de la Hongrie ou descriptionnouvelle, Chronologique, Géographique de ce Royaume selon d’estat auquel il se trouve àpresent et des choses les plus memorables y arrivées, Cologne, Chez Pierre le Jeune,1686.; VANEL, Claude: Histoire des troubles de Hongrie [par Vanel], depuis 1684jusques 1686, Amsterdam, P. Mortier, 1687. ; VANEL, Claude: Histoire et descriptionancienne et moderne du royaume de Hongrie et des autres états qui ont été ou qui sontencore ses tributaires... Paris, C. de Sercy, 1688. ;VANEL, Claude: Abrégé nouveau del’histoire générale des Turcs, où sont décrits les événemens et les révolutions arrivéesdans cette vaste monarchie, depuis son établissement jusqu’à présent... par M. Vanel, C.Osmont, Paris, 1689.)Ezt a Vanel-féle bibliográfiát aztán egyszer?en, mindenfajta változtatás nélkül átemelikLouis Moréri (1643-1680) történeti szótárának 1725-ös kiadása Magyarország címszava aláirodalombeli tájékoztatás végett.[17] A Vanel-féle irodalomjegyzékhez képest az 1725-ösMoréri kiadásnak új hozadéka tehát érdemben nincsen; Vanelt?l egy munkát említ csupán,az Histoire des troubles de Hongrie-t.A szakirodalom emlegette Moréri bibliográfiához a magunk részér?l két megjegyzéstf?znénk. Egyrészt azt, hogy a J. B. Coignard nevével fémjelzett könyvkiadó gondozásában,1725-ben megjelent munka kiadásakor Moréri már közel fél évszázada halott, így nemcsak aza tény, hogy Vanelhez képest nem hoz semmi újat, hanem az is, hogy ehhez már vajmi kevésköze van a néhai Morérinek. Ezért nevezzük inkább Moréri-Coignard-féle bibliográfiának!Másrészt azzal, hogy a Vanel-féle bibliográfiát egy az egyben átemelték a Louis Moréri-féleszótár 1725-ös kiadásába, a névsor sajátos legitimációt nyert; hiszen a közben lassanfeledend? eseménysorrá „nyilvánított” Rákóczi szabadságharc aktuálpolitikai, történeti ésideológiai dilemmája egyel?re az elhallgatás ködébe burkoltatott, mivel az 1720-as évekelejét?l kezdve nemigen illik Franciaországban Rákóczi Ferenc diverzióját emlegetni. ABourbon-Habsburg évszázados ellenségeskedés olvadási szakaszának politikai
konzekvenciája okán a Moréri-Coignard-féle bibliográfia szemérmesen hallgat a Napkirálydiverzáns szövetségesér?l, nem véletlen, hogy a Le Noble által megírt 1707-es Rákócziéletrajz meg sincs említve a Moréri-Coignard-féle bibliográfiában.Lengelet Dufresnoy a történelem tanulmányozásához írott módszertani fejtegetéseinek1713-ban, illetve f?képp 1735-ben kiadott munkájában is szépen visszaköszönnek a politikasugallta dilemmák. Ezek szerint a XVIII. század által használt bibliográfiák a következ?k: aBongars-féle (1600.), a Vanel-féle (1686.); a Lenglet Dufresnoy-féle (1713.), a Moréri-Coignard-féle (1725) és a Langelet Dufresnoy-féle (1735.)A magunk részér?l az alábbiakban els?nek a Vanel-féle bibliográfiát közöljük. Eztulajdonképpen nem több azoknak a neveknek a felsorolásánál, akiket tanulmányozásvégett ajánl olvasója szíves figyelmébe Claude Vanel. Az alábbiakban a szerz?összeállította szerz?i névsort közöljük úgy, hogy a név mellett kapcsos zárójelben„elérhet?vé” tesszük a szerz?t és megjelöljük a hivatkozott szerz? által írt munkát; azazegy névsor alapján lényegében rekonstruálunk egy bibliográfiát!E feladat elvégzésekor az alábbi nehézségekkel kellett szembenéznünk. Vanel csakneveket sorol fel, a szerz?k pontosításakor a nevek átírásának els?sorban helyesírási és egyébnyelvi vagy éppen nyomdatechnikai nehézségei esetenként tehát eleve adottak. A szerz?knevének adott esetben szükséges „konkretizálása” mellett további fejtörést okozott, hogygyakran szerepel szerz?ként a fordító, és -- mai kifejezéssel élve -- amolyan technikaiszerkeszt? gyanánt feltüntetve a kiadó. Értelemszer?en a szerz?k neve alapján igyekeztünkfeloldani a dilemmát. Természetesen egy szerz? több m?vet is írt, amelynek több, adottesetben egy-két tucat b?vített újrakiadása létezik. Ilyenkor az id?beliség eleve adott síkja aszelektálás egyszer? eszközéül kínálkozott, azaz a Vanel-féle kiadás 1686-os esztendejéttekintettük a záróév dátumának, és ahol tudtuk felhasználtuk azt az információt is, hogy ki,mikor és milyen szövegkörnyezetben hivatkozik az adott szerz?re. A témakörök cím alapjántörtén? választásánál a Hungarorum, Ungaricum, Pannoniae, Hongrie kulcsszavak mellett ageográfia, a térképek (atlasz), a történelem és id?rend szavak latin, illetve franciael?fordulására figyeltünk a cím kapcsán.A VANEL-FÉLE BIBLIOGRÁFIA (1686.)A MAGYAR KIRÁLYOK CSALÁDFÁJA, készítette Vanel, [VANEL, CLAUDE: Le Royaume dela Hongrie ou description nouvelle, Chronologique, Géographique de ce Royaume selond’estat auquel il se trouve à present et des choses les plus memorables yarrivées, Cologne, Chez Pierre le Jeune, 1686. 9-11.]AENEAS SILVIUS, [PICCOLOMINI, AENEAS SILVIUS: Cosmographia Pii papae in Asiae etEuropae descriptione. Asia historias rerum ubique gestarum cum locurum descriptionecomplectibus. Europa temporum authoris, varias continet historias, M. Furter, Basileae,1507.]BISAR, [BIZARUS, Petrus: Rerum Persicarum Historiarum Historia Francofurti, 1601BLONDUS,[CRATANDER, ANDREAS; BEATUS RHENANUS; BARTHOLUS, DE SAXOFERRATO;
- Page 1: Szegedi TudományegyetemBölcsésze
- Page 4 and 5: A forradalmi háborúk els? francia
- Page 6 and 7: utazó, vagy a Magyarországon átu
- Page 8 and 9: égebbi, vagy éppen frissen feltá
- Page 12 and 13: BLONDUS; MERULA, GEORG.; PANORMITAN
- Page 14 and 15: Turcorum Origo, Principes, Imperato
- Page 16 and 17: kiadás alapján.[18] Ez a toldalé
- Page 18 and 19: LONICER, JOHANN ADAM; BOISSARD, JEA
- Page 20 and 21: Élményeir?l így ír: „Váczró
- Page 22 and 23: vannak, elég kényelmesen lehet ut
- Page 24 and 25: gazdasági profiljáról, amely leh
- Page 26 and 27: A bibliográfiák, az útleírások
- Page 28 and 29: MÁSODIK FEJEZET: CLAUDE VANEL MAGY
- Page 30 and 31: Leírása az átfogó, felvezet? fe
- Page 32 and 33: gy?ztesen a trónviszályból, csak
- Page 34 and 35: megoldását választ. A kényes k
- Page 36 and 37: Antoine-Augustin Bruzen de la Marti
- Page 38 and 39: |1526 |Louis II. dit le Jeune, azaz
- Page 40 and 41: E két városkép idézése bizony
- Page 42 and 43: 3. Entretiens des Ombres aux Champs
- Page 44 and 45: szerzetes több kiadást megért m?
- Page 46 and 47: tartja számon, Alsó-Magyarország
- Page 48 and 49: arianizmus homályosította el, maj
- Page 50 and 51: már említett pozsareváci békek
- Page 52 and 53: sokkal könnyebben és egyértelm?b
- Page 54 and 55: LUPSCENES, [amelyet LUPSCHER-SCIFFE
- Page 56 and 57: Martinière.[161]A fenti leírás v
- Page 58 and 59: TREN?IANSKY KRAJ ~ TRENCSÉN TARTOM
- Page 60 and 61:
BANSKOBISTRICKÝ KRAJ ~ BESZTERCEB
- Page 62 and 63:
MÁSODIK RÉSZ: A MAGYARSÁG JELENE
- Page 64 and 65:
csoportosíthatóak, úgymint a fö
- Page 66 and 67:
A MAGYARORSZÁG (HONGRIE) CÍMSZÓ
- Page 68 and 69:
| |saját tulajdonuk. A | || |nemes
- Page 70 and 71:
|f?városa Buda, míg |f?városa Bu
- Page 72 and 73:
MÁSODIK FEJEZET: FRANCIA DIPLOMAT
- Page 74 and 75:
szárazföldön pedig f?képp az 17
- Page 76 and 77:
ESZTERHÁZY MIKLÓS „TURISTA” T
- Page 78 and 79:
következett. De l’Hommeau Egerb?
- Page 80 and 81:
Hazatérte után XV. Lajos érdemei
- Page 82 and 83:
vagy ciszternák sáros vizét hasz
- Page 84 and 85:
jellemzése, amely felöleli érdek
- Page 86 and 87:
sérelmek érik, s ez ellen nemigen
- Page 88 and 89:
van, amely városának hely?rsége;
- Page 90 and 91:
míg keresked?vel, kézm?vessel nem
- Page 92 and 93:
Conservateur-ben közölt cikk); 7/
- Page 94 and 95:
hogy a nemesség egyedül fogja a k
- Page 96 and 97:
szellemes észrevételei stílusát
- Page 98 and 99:
A Pignaud-féle forráskiadásban m
- Page 100 and 101:
Az osztrák katonai vezetés szám
- Page 102 and 103:
meg kellett vásárolniuk, mint azt
- Page 104 and 105:
NEGYEDIK FEJEZET: SANÉ MAGYAR JELL
- Page 106 and 107:
megragadták![348]A világ négy t
- Page 108 and 109:
valahol a Rajna mentén. További k
- Page 110 and 111:
együtt közel huszonötezerre tehe
- Page 112 and 113:
ugyanakkor annak ellenére, hogy a
- Page 114 and 115:
f?képp nyáron és ?sszel. Az erd?
- Page 116 and 117:
eléggé részletes tájékoztatás
- Page 118 and 119:
csatlakozás vonatkozásában, vagy
- Page 120 and 121:
CHARLEVILLE Torontál vármegye, Zs
- Page 122 and 123:
MERCZYFALVA Temes vármegye, Vingai
- Page 124 and 125:
NÁKÓFALVA Torontál vármegye Nag
- Page 126 and 127:
HARMADIK RÉSZ: A magyarság jöv?b
- Page 128 and 129:
Ehhez képest a magyar hamuzsír mi
- Page 130 and 131:
Második fejezet: Megjegyzések a m
- Page 132 and 133:
sugallatára fegyvergyártásban bi
- Page 134 and 135:
vált a XVIII. század végére, ha
- Page 136 and 137:
észletekre kiterjed? útleírása
- Page 138 and 139:
csalatkoznak. Az útviszonyok korá
- Page 140 and 141:
Barrois l’ainé Paris, 1822-1827.
- Page 142 and 143:
G. GYÖRFFY Katalin: Kultúra és
- Page 144 and 145:
C.N.R.S. 1983.~ Magyarok és franci
- Page 146 and 147:
l’Université d’Angers, 1984. 2
- Page 148 and 149:
HUNGARIKÁK JEGYZÉKE A XVIII. SZÁ
- Page 150 and 151:
BROWN, Edward: Relation de plusieur
- Page 152 and 153:
Introdvction contenant des Tables c
- Page 154 and 155:
HAUTIÈRE, Joseph: Manifeste du tra
- Page 156 and 157:
LENGLET DUFRESNOY, Nicolas: Méthod
- Page 158 and 159:
de geographie et d’histoire; où
- Page 160 and 161:
A FORRADALMI HÁBORÚK ELS? FRANCIA
- Page 162 and 163:
abságunk lényeges részleteit. M
- Page 164 and 165:
A behajózástól kezdve a katonák
- Page 166 and 167:
a továbbiakban is a hajókon marad
- Page 168 and 169:
kabinet kifejezetten megtiltotta, h
- Page 170 and 171:
B ON FRANÇOIS DELLARDKATONAI EMLÉ
- Page 172 and 173:
legrosszabb min?ség? élelemmel et
- Page 174 and 175:
csakhogy minél hamarabb elhagyhass
- Page 176 and 177:
lett más, minthogy együtt éljün
- Page 178 and 179:
A Bécsb?l Strasbourg-ig tartó út
- Page 180 and 181:
emlékiratai, in: KÖPECZI, 1985. 1
- Page 182 and 183:
[30] DES HAYES: Voyage de Levant fa
- Page 184 and 185:
[67] GDU, t. 2. 1990. 219-220.[68]
- Page 186 and 187:
[132] BRUZEN, 1732. t. IV. 203.[133
- Page 188 and 189:
kapcsolatkeresés, és ekkor még n
- Page 190 and 191:
[251] KECSKEMÉTI, 1963. 32. Barkó
- Page 192 and 193:
1815), Annales Historiques de la R
- Page 194 and 195:
GDU, t. 14. 173.[338] SANÉ, Alexan
- Page 196 and 197:
[387] KALAPIS Zoltán: Kempelen Far
- Page 198 and 199:
moyens d’y remédier à peu de fr