1815), Annales Historiques de la Révolution française, 1988, n o 312, 229-244.[306] DELLARD, 1881. 41-65. HAUTIÈRE, Manuscrits 10.173.[307] GARNERIN, André-Jacques: Voyage et captivité de GARNERIN, André-Jacques, ancien comissaire de laRépublique française, prisonnier d’Etat en Autriche, Paris, Imp. du Cercle Sociale, l’an VI; ill. BibliothèqueNationale Tolbiac MDJ microfiche, 94/3925[308] PILCH Jen? (szerk.): A magyar katona vitézségének ezer éve, Bp. é. n. 113-122.; PINGAUD, Léonce:L’invasion austro-prussienne 1792-1794, Paris 1895., a továbbiakban: PINGAUD, 1895, 119-299.[309] PINGAUD, 1895. 182-184.[310] PINGAUD, 1895. 113-118.[311] PINGAUD, 1895. 139.[312] TISSOT, P.-F.: Mémoires historiques et militaires sur Carnot, Paris, Baudouin, 1824. 41-43.[313] Oeuvres de Maximilien ROBESPIERRE tom. X. Paris 1967. 349.; LUDASSY Mária: Moralisták ésterroristák, Bp. 1987. 184.[314] DELLARD, 1882. 45.[315] HAUTIÈRE, Manuscrits 10.173.[316] PIGNAUD, 1895. 129.[317] PINGAUD, 1895. 301-308[318] BARCSAY, 1934. 28-63.[319] DELLARD,1882. 41[320] „Les barques sur lesquelles nous étions montés étaient d’une construction faible et peu sûre. Le nombren’ayant pas été suffisant, on construisit des radeaux sur lesquels on mit les malheureux soldats. Un ou deuxofficiers, chargés de l’inspection de ces misérables, avaient seuls une espèce de cabane construit sur le milieu duradeau, où ils se mettaient à l’abri du mauvais temps et se chauffaient à l’aide d’une espèce de poêle qu’on yavait mis. Depuis notre embarquement, les soldats furent séparés des officiers et ne purent conséquemment enrecevoir des secours dans les moments ou ils avaient le plus besoin… (A hajók, amelyeken szállítottakbennünket, rozoga bárkáknak t?ntek. Mivel elég hajót nem is tudtak nekünk biztosítani, szegény katonáinkszámára tutajokat eszkábáltak össze. Csupán a katonáinkat felügyel? egy-két tiszt számára építettek egy kunyhófélét a tutaj közepén, amely megvédte ?ket a rossz id?járás viszontagságaitól, s itt fel is melegedhettek egykályha segítségével. A behajózástól kezdve a katonákat elkülönítették a tisztekt?l, s így ez utóbbiak nem tudtákorvosolni a nyomorultak legéget?bb problémáit.)Notre destination était pour Pest, Mungatz, Esseg, Segedhin, Temeswar, Grand-Waradin et Ratza,villes de la basse Hongrie et la plupart voisines de la Turquie. Pendant les premiers jours de notre trajet sur lefleuve, nous ne perdîmes pas beaucoup de soldats, mais lorsque nous commençâmes à nous approcher del’Autriche, chaque jour, nous voyions sur les rives de ce fleuve des cadavres jetés ça et là, le mauvais temps lemanquement de vivres, l’abandon des malades, tout, en un mot, conspirait notre destruction. Nos chefs d’escorten’en pouvaient moins; on ne leur donnait aucun moyen de soulager l’humanité souffrante. Nous eûmes uneperte assez considérable depuis Kintzbourg à Lintz… (Utunk végállomásaiként Pestet, Munkácsot, Eszéket,Szegedet, Temesvárt, Nagyváradot és Ratzát jelölték meg, tehát alsó-magyarországi városokat, amelyek közültöbb is szomszédos volt Törökországgal. Hajóutunk els? napjai alatt emberveszteségünk nem volt jelent?s.Azonban, ahogy Ausztriához közeledtünk, annyi halottat hagytunk hátra minden egyes nap, hogy beborították afolyó két partját. Minden ellenünk esküdött, az id? rosszra fordult, élelemben hiányt szenvedtünk, a betegekpedig nem kaptak semmilyen ápolást. Kíséretünk vezet?i vagy nem tudtak vagy nem akartak enyhíteniembertársaik szenvedésén. Kintzbourgtól Linzig rengeteg emberünket veszítettük el.)” 1793. december 23-ánérkezett meg a fogolyszállítmány Pestre. A pesti kórházról írja: „Ce bâtiment immense à trois quarts de lieue dePest, est bâti sur la rive gauche du Danube -- écrit-il. Les colonnes du Quesnoy et de l’affaire d’Avesnelesecachevèrent de remplir ce lieu par le grand nombre de malades qu’elles avaient. Ces malheureux restèrent trois àquatre jours sans recevoir aucun soulagement. Le petit nombre de bien portants fut transféré à Mungatz. Dansl’espace de quinze jours, 12 à 1800 prisonniers furent détruits, sans secours suffisants pour se soulager aubesoin; point de chirurgiens instruits, sans linge pour changer, couverts de vermines, sans cesse en butte auxinjures et à la barbarie des officiers de police, beaucoup ne purent résister à tant de crottés: chaque jour, plus oumoins de malheureux étaient sacrifiés. Pendant le fort de maladie, un tombereau était continuellement occupé àtransporter les morts dans les trous immenses des sables de la rive droite du fleuve, où des milliers de victimesdemandent à hautes cris vengeance des assassinats commis en leur personne. (Ez a hatalmas épület, amely a
Duna bal partján épült, körülbelül háromnegyed mérföldre volt Pestt?l. A Quesnoy-i és a Avesnelesec-ihadoszlopok teljesen megtöltötték a kórházat betegeikkel. E szerencsétlenek három-négy napig nem kaptaksemmilyen gyógykezelést. Azokat a katonákat, akik jól tartották magukat, Munkácsra irányították. Két hétenbelül 1200 - 1800 fogoly lelte itt halálát: nem részesítették ?ket megfelel? ellátásban, képzett sebészek nemálltak rendelkezésükre, nem volt váltás fehérnem?jük és a tetvek is ellepték ?ket. Ráadásul ki voltak téve arend?rtisztek zaklatásainak és kegyetlenségének is. Így képtelenek voltak ellenállni az élet megpróbáltatásainak:minden egyes nap hol több, hol kevesebb áldozatot követelt. Amikor a betegség a leger?sebben tombolt, egyhalottszállító kocsi szünet nélkül vitte bajtársaink holttesteit a Duna bal partján a homokban ásott gödrökhöz. Ehelyütt az áldozatok ezrei kiáltanak a bosszúért, a rajtuk esett gyalázatos sérelmek miatt.”) HAUTIÈRE,Manuscrits 10. 173.[321] Diakovár, Djekovár, Gyorkovár, Djakovo, Horvát-Szlavóniában található. A múlt században mégHorvátország egyik érdekes városaként emlegetik. 1891-ben 4358 horvát, szerb, német és magyar lakosa volt.Lásd: A Pallas nagy lexikona V. Budapest, 1895, p.275[322] DELLARD, 1882. 51.[323] DELLARD, 1882. 56[324] Uo.58.[325] Uo.54-55[326] OLTVAI Ferenc: Szeged múltja írott emlékekben 1222-1945, Szeged, 1968, a továbbiakban Oltvai, 1968.88.[327] CsmL. Szeged város tanácsának iratai, 2049/1793.[328] BARCSAY, 1934. 78-83.[329] CsmL. Szeged város tanácsának iratai, 1877/1793. ; 1835/1794[330] Uo. 1794/1793[331] OLTVAI, 1968. 88.[332] Dictionnaire de biographie française; t. X. Paris, 1965, p.849[333] DELLARD,1882. 60-61.[334] Uo. 62.[335] Uo. 63[336] „A kormányzat azonban érdekelt abban, hogy tétlenségben tartsa ?ket, mivel így könnyedénmozgósíthatók, ha háború törne ki. Valóban Magyarország adja az osztrák hadsereg legjobb katonáit, f?leg akönny? lovasság számára. De megéri-e ez, hogy így hatalmas területet hagynak megm?veletlenül, amely pedig alegb?ségesebben jutalmazná meg azt, aki gondjaiba venné? Így az elvesztegetett haszon tudatában csakisgyalázatosnak tekinthetjük az osztrák indokokat, melyek a nyomor és a tétlenség megideologizálásáraszolgálnak. E szolgaságot nem ellensúlyozhatja a magyar oktatás fejlesztése sem, hiszen a latin nyelv elterjedtismerete - az utolsó disznópásztor is jeleskedik benne - nem feledtethet ennyi nélkülözést. Mire is megymegszerzett tudásával egy parasztember ez alatt a kormányzat alatt? A legjobb esetben is csak a tizedesi vagylegfeljebb az ?rmesteri rangig viheti. (Íme a Forradalom propagandája! K.L.) Miután lejár a szolgálat, hazatér,felveszi elny?tt rongyait és élete visszatér a régi kerékvágásba. Bár megalázkodva t?ri elöljárójától abotütéseket, magyar voltára továbbra is büszke marad. Ilyen tehát a magyar, míg a csatamez?n bátran harcol,addig otthonában gyáván és hitványul viselkedik.” Lásd: DELLARD, 64. Egy 1770- es évek végén készültfrancia jelentésben hasonló észrevételek olvashatóak. Eszerint a parasztot kilenced, tized és robot terheli, ezértsem ideje sem kedve nincs a földben rejl? lehet?ségek kiaknázására. „Az ország képe mind a parasztok, mind azurak javára megváltozna, ha a parasztok bérbe kaphatnák a földet. … A kereskedelem csak nyersanyagokraszorítkozik… Az uralkodó csak abban érdekelt, hogy az ország katonát és élelmet adjon.. Az uralkodó ház nemszívesen látná a manufaktúrákat egy szabad országban, ahol hatalm nem korlátlan..(Kiemelés K.L.) LásdKECSKEMÉTI, 1963. 54-55.[337] SANÉ, Alexandre -Marie: Nouvelle grammaire portugaise, suivie de plusieurs essais de traductionfrançaise interlinéaire et de différens morceaux de prose et de poésie, extraits des meilleurs classiquesportugais. Par A. M. Sané. Paris, Cérioux, 1810. u?: Poésie lyrique portugaise ou Choix des odes de FranciscoManoel... par A.M. Sané, Paris, chez Cérioux, 1808. Lefordította többek között a kor egyik népszer? spanyolírójának, Ginès Perez de Hita-nak A hispániai arabok regényes története (Histoire chevaleresque des Maures del’Espagne) cím? m?vét, amely 1809. évi megjelenésekor külön érdekl?désre is számot tarthatott, miutánNapóleon ez id? tájt ugyancsak belekavarodott már a spanyol ügyekbe. Sané életrajzi adataira vonatkozóan lásd
- Page 1:
Szegedi TudományegyetemBölcsésze
- Page 4 and 5:
A forradalmi háborúk els? francia
- Page 6 and 7:
utazó, vagy a Magyarországon átu
- Page 8 and 9:
égebbi, vagy éppen frissen feltá
- Page 10 and 11:
Johannes Martinus Stella, Basilius
- Page 12 and 13:
BLONDUS; MERULA, GEORG.; PANORMITAN
- Page 14 and 15:
Turcorum Origo, Principes, Imperato
- Page 16 and 17:
kiadás alapján.[18] Ez a toldalé
- Page 18 and 19:
LONICER, JOHANN ADAM; BOISSARD, JEA
- Page 20 and 21:
Élményeir?l így ír: „Váczró
- Page 22 and 23:
vannak, elég kényelmesen lehet ut
- Page 24 and 25:
gazdasági profiljáról, amely leh
- Page 26 and 27:
A bibliográfiák, az útleírások
- Page 28 and 29:
MÁSODIK FEJEZET: CLAUDE VANEL MAGY
- Page 30 and 31:
Leírása az átfogó, felvezet? fe
- Page 32 and 33:
gy?ztesen a trónviszályból, csak
- Page 34 and 35:
megoldását választ. A kényes k
- Page 36 and 37:
Antoine-Augustin Bruzen de la Marti
- Page 38 and 39:
|1526 |Louis II. dit le Jeune, azaz
- Page 40 and 41:
E két városkép idézése bizony
- Page 42 and 43:
3. Entretiens des Ombres aux Champs
- Page 44 and 45:
szerzetes több kiadást megért m?
- Page 46 and 47:
tartja számon, Alsó-Magyarország
- Page 48 and 49:
arianizmus homályosította el, maj
- Page 50 and 51:
már említett pozsareváci békek
- Page 52 and 53:
sokkal könnyebben és egyértelm?b
- Page 54 and 55:
LUPSCENES, [amelyet LUPSCHER-SCIFFE
- Page 56 and 57:
Martinière.[161]A fenti leírás v
- Page 58 and 59:
TREN?IANSKY KRAJ ~ TRENCSÉN TARTOM
- Page 60 and 61:
BANSKOBISTRICKÝ KRAJ ~ BESZTERCEB
- Page 62 and 63:
MÁSODIK RÉSZ: A MAGYARSÁG JELENE
- Page 64 and 65:
csoportosíthatóak, úgymint a fö
- Page 66 and 67:
A MAGYARORSZÁG (HONGRIE) CÍMSZÓ
- Page 68 and 69:
| |saját tulajdonuk. A | || |nemes
- Page 70 and 71:
|f?városa Buda, míg |f?városa Bu
- Page 72 and 73:
MÁSODIK FEJEZET: FRANCIA DIPLOMAT
- Page 74 and 75:
szárazföldön pedig f?képp az 17
- Page 76 and 77:
ESZTERHÁZY MIKLÓS „TURISTA” T
- Page 78 and 79:
következett. De l’Hommeau Egerb?
- Page 80 and 81:
Hazatérte után XV. Lajos érdemei
- Page 82 and 83:
vagy ciszternák sáros vizét hasz
- Page 84 and 85:
jellemzése, amely felöleli érdek
- Page 86 and 87:
sérelmek érik, s ez ellen nemigen
- Page 88 and 89:
van, amely városának hely?rsége;
- Page 90 and 91:
míg keresked?vel, kézm?vessel nem
- Page 92 and 93:
Conservateur-ben közölt cikk); 7/
- Page 94 and 95:
hogy a nemesség egyedül fogja a k
- Page 96 and 97:
szellemes észrevételei stílusát
- Page 98 and 99:
A Pignaud-féle forráskiadásban m
- Page 100 and 101:
Az osztrák katonai vezetés szám
- Page 102 and 103:
meg kellett vásárolniuk, mint azt
- Page 104 and 105:
NEGYEDIK FEJEZET: SANÉ MAGYAR JELL
- Page 106 and 107:
megragadták![348]A világ négy t
- Page 108 and 109:
valahol a Rajna mentén. További k
- Page 110 and 111:
együtt közel huszonötezerre tehe
- Page 112 and 113:
ugyanakkor annak ellenére, hogy a
- Page 114 and 115:
f?képp nyáron és ?sszel. Az erd?
- Page 116 and 117:
eléggé részletes tájékoztatás
- Page 118 and 119:
csatlakozás vonatkozásában, vagy
- Page 120 and 121:
CHARLEVILLE Torontál vármegye, Zs
- Page 122 and 123:
MERCZYFALVA Temes vármegye, Vingai
- Page 124 and 125:
NÁKÓFALVA Torontál vármegye Nag
- Page 126 and 127:
HARMADIK RÉSZ: A magyarság jöv?b
- Page 128 and 129:
Ehhez képest a magyar hamuzsír mi
- Page 130 and 131:
Második fejezet: Megjegyzések a m
- Page 132 and 133:
sugallatára fegyvergyártásban bi
- Page 134 and 135:
vált a XVIII. század végére, ha
- Page 136 and 137:
észletekre kiterjed? útleírása
- Page 138 and 139:
csalatkoznak. Az útviszonyok korá
- Page 140 and 141:
Barrois l’ainé Paris, 1822-1827.
- Page 142 and 143: G. GYÖRFFY Katalin: Kultúra és
- Page 144 and 145: C.N.R.S. 1983.~ Magyarok és franci
- Page 146 and 147: l’Université d’Angers, 1984. 2
- Page 148 and 149: HUNGARIKÁK JEGYZÉKE A XVIII. SZÁ
- Page 150 and 151: BROWN, Edward: Relation de plusieur
- Page 152 and 153: Introdvction contenant des Tables c
- Page 154 and 155: HAUTIÈRE, Joseph: Manifeste du tra
- Page 156 and 157: LENGLET DUFRESNOY, Nicolas: Méthod
- Page 158 and 159: de geographie et d’histoire; où
- Page 160 and 161: A FORRADALMI HÁBORÚK ELS? FRANCIA
- Page 162 and 163: abságunk lényeges részleteit. M
- Page 164 and 165: A behajózástól kezdve a katonák
- Page 166 and 167: a továbbiakban is a hajókon marad
- Page 168 and 169: kabinet kifejezetten megtiltotta, h
- Page 170 and 171: B ON FRANÇOIS DELLARDKATONAI EMLÉ
- Page 172 and 173: legrosszabb min?ség? élelemmel et
- Page 174 and 175: csakhogy minél hamarabb elhagyhass
- Page 176 and 177: lett más, minthogy együtt éljün
- Page 178 and 179: A Bécsb?l Strasbourg-ig tartó út
- Page 180 and 181: emlékiratai, in: KÖPECZI, 1985. 1
- Page 182 and 183: [30] DES HAYES: Voyage de Levant fa
- Page 184 and 185: [67] GDU, t. 2. 1990. 219-220.[68]
- Page 186 and 187: [132] BRUZEN, 1732. t. IV. 203.[133
- Page 188 and 189: kapcsolatkeresés, és ekkor még n
- Page 190 and 191: [251] KECSKEMÉTI, 1963. 32. Barkó
- Page 194 and 195: GDU, t. 14. 173.[338] SANÉ, Alexan
- Page 196 and 197: [387] KALAPIS Zoltán: Kempelen Far
- Page 198 and 199: moyens d’y remédier à peu de fr