Download (1499Kb) - doktori - Szegedi Tudományegyetem

|f?városa Buda, míg |f?városa Buda, míg |f?városa Buda, míg ||Fels?-Magyarországé |Fels?-Magyarországé |Fels?-Magyarországé ||Pozsony. |Pozsony. |Pozsony. ||Hosszúság 35-47, |Hosszúság 35-47, |Hosszúság 13-24, ||széles-ség 45-49.15. |széles-ség 45-49.15. |szélesség 45-50. |A szövegek összevetésékor kit?nik, melyek a XVIII. századi magyarságkép állandó,pontosabban a század által állandósuló elemi. Úgy t?nik, túl a földrajzi tér behatárolásán és akülönféle mérföldek eltér? lépték? adatain, mindhárom szótár kiemeli: Magyarország folyóihalakban rendkívül gazdagok. Ez a megállapítás tulajdonképpen Edward Brown óta kísért, aki1669-70-es utazása kapcsán a következ?ket írta err?l. „Mivel az országnak több folyója van,mint bármely másnak, ezért itt a halak is nagyobb b?ségben fordulnak el?. A Tisza folyó etekintetben legels? egész Európában, vagy ha szabad mondanom az egész világon, ezért alakosok azt mondják, hogy a Tiszában csak hal és víz van.”[177]Ugyanígy Brownnál keresend? a kiváló mez?gazdasági lehet?ségekkel és kit?n?borokkal rendelkez? ország képének, a beszélt nyelv egyediségének, a latin nyelvismeretének, továbbá a bányavárosok fontosságának genezise.[178] Az már a szláv világotfelfedez? XVIII. századi egyszer?sítés eredménye, hogy a magyar nyelvet általában aszláv nyelv egyik dialektusaként helyezik el a szótárírók, pedig egy századdal korábbanmég angol utazónk így fogalmazott: „Mid?n egyszer a bicskei templomban voltam,meghallgattam az imát és a szent beszédet, és ámbár a velem lév? személy sok nyelvettudott és latinul, németül, szlávul, törökül, olaszul valamint új görögül jól beszélt, mindazon által azt mondta nekem, hogy a magyar nyelvet semmiféle nyelvb?l sem lehetleszármaztatni.”[179] Ne feledjük azt sem, hogy Vosgien szótáránál is kötelez? kitételtájékoztatni az olvasót az adott ország nyelvér?l és vallásáról! Ez utóbbinál megjegyzi: adomináns vallás a katolikus, ám a protestánsokat is tolerálják. Az 1780-as évekt?lkezd?d?en ebben a kérdésben még kiemelik II. József türelmi rendeletének fontosságát.Vosgien szótára szerint a magyar daliás harcos, g?gös, bosszúálló nép, hiányzik viszonta Vanel által sulykolt álhatatlanság! A huszár és a hajdú, mint lovas és gyalogos magyarkatona vonul be a szótárba. A magyar város vonatkozásában úgy t?nik, hogy a 2-300 házbólálló városkép benyomását általános érvény?nek veszi a szótár, megjegyezve, hogy a törökilletve a polgárháborús id?k nyomai még mindig fellelhet?k. Lám a Rákóczi szabadságharcota maga francia kapcsolataival együtt az 1801-es kiadás a polgárháború névtelenségébeburkolja, igaz az 1767-es kiadásban még ennyi utalást sem tesz! Elgondolkodtató az is, hogy aBéccsel szemben magyar érdekeket véd? magyar rendiség politikai struktúrája, amelyr?legyébként már Claude Vanel is értekezik, csak az 1801-es kiadástól kezdve bukkan fel aVosgien-féle szótár lapjain. A városok vonatkozásában a szótár véleménye összhangban vanJean Claude Flachat lyoni keresked? 1744-es útibeszámolójának megállapításaival, aki aXVIII. század magyar városait a francia városokkal összevetve az esetek zömében inkábbrosszul épített nagy faluként mutatja be. A vidék egészségre ártalmas víztartóinak betegségetterjeszt? ivóvizei szintén Flachat által kanonizáltatnak, csakúgy, mint a lakáskultúráravonatkozó megállapítások, amely épületfa híján olyan földbevájt házakról írnak, amelyeknekcsak a kéményük és a tetejük emelkedik ki a földb?l.Külön figyelmet érdemelnek a szótár „elhallgatásai” mellett az egyedi betoldások,tehát csak az adott kiadás közvetlen környezetében felbukkanó mozzanatok. Igazán itt fogható