Download (1499Kb) - doktori - Szegedi Tudományegyetem

különféle egyházhoz (secte) tartozó számos protestáns, akiket nem csupán megt?rnek,hanem a császár védi is ?ket, és igazat ad nekik, amikor az ?ket elnyomó katolikus egyházitisztségvisel?kre panaszkodnak.Antoine-Augustin Bruzen de la Martinière a Magyarországról szóló szócikkét ajelent?sebb bányák ábécé-sorrendbe állított listájával zárja.[157] Forrása itt Jacobus(Jacques) Tollius, aki 1630-ban született Utrechtben. El?ször a goudai gimnáziumrektoraként tevékenykedett, utóbb a duisburgi egyetem tanára lett. Filológiai és f?képpalkímista tevékenysége révén vált ismertté a neve Európa szerte. Támogatókat keresveélete nagy célja volt a bölcsek kövének (la pierre philosophale) meglelése. Evégettbeutazta Európa számos bányáját, sokat id?zött Itáliában és 1660-ban illetve 1687-ben,tehát két ízben is járt Magyarországon. 1660-ban Zrínyi Miklós vendége volt Csáktornyán.Zrínyit „világhír? h?s”-ként emlegeti, Czackothurnumról pedig azt írja, hogy „jólesett akörnyeskörül látható m?veletlenség közepette gyönyör? épületeket, fényes bútorokat,nagyszer? kényelmet, tisztaságot és m?velt olvasottsággal bíró családot”[158] találni. ÍmeTollius magyar nemesr?l alkotott képe, amely igaz Zrínyi gróf kapcsán, bizonnyal akivételt er?sít? szabály szellemében, de mégiscsak szöges ellentéte a Vanel rajzoltamagyar nemesr?l alkotott képnek! Második útja alkalmával beutazta a bányavárosokat, deaz aranycsinálás titkára nem jött rá. Mindenkit?l elhagyottan, nyomorban halt meg 1696júniusában.[159]Végezetül miel?tt közölnénk, mit ír Bruzen de la Martinière a bányavárosokrólTollius alapján, az alábbi listánkhoz -- visszautalva a Bevezetésben leírtak idevonatkoztatandó megfontolásaira --a következ? megjegyzéseket f?znénk.:A [ ] zárójelben közöljük a mai állapotoknak megfelel? településnevet, utána aláhúzvaa település magyar nevét, majd megadjuk, az adott ország közigazgatási beosztása szerintihovatartozást, ezt, ha szükséges ennek magyar megfelel?je követi, végül közöljük az országnevét. Bruzen nyomán a francia átírás településneveinek feloldásánál módszertanilag azt azutat választottuk, hogy az esetek zömében használt német nyelv?séghez köt?d? helységnévfrancia kiejtésbeli átirata alapján „visszakerestük ”a német, ennek alapján pedig a magyarhelységneveket. Pl. Alt-zol Altsohl, Ózólyom, illetve ennek mai neve Zvolen. Más esetben alatin vagy a magyar helységnév francia áthallása volt irányadó; ez utóbbira pl. Felschebanazaz Felsche mint Fels?, ban mint bánya, így Fels?bánya, megint más esetben a helybélilakosság által használt településnevek francia átiratával találkozunk (l Jerob – Jabriková -Imréd). Segítségül természetesen a vízrajzra, és a domborzatra utaló jegyeket vettükfigyelembe; l: Helliar bánya Altgeberg hegy alapján Staré Hory azaz Óhegy.„Könnyebbséget” jelentett, hogy a településnevek zömét csak a bányavárosok vonatkozásábankellett visszakeresnünk, ezáltal csökkent a különböz? térségekben található azonoshelységnevekb?l adódó hiba lehet?sége![160] Tollius úgy is próbálta konkretizálni ahelységeket, hogy viszonyítási pontként az esetek zömében szálláshelyét, Newsol azazNeusohl, Besztercebánya városát adja meg! A településnevek feloldása GYALAY Mihály:Magyar igazgatástörténeti helységnévlexikon, Budapest, 1989, illetve HAJDÚ-MOHAROS József: Magyar Településtár, Kárpát-Panonn, Bp. 2000. c. m?ve alapjántörtént. A két munka a mi esetünkben szerencsésen „együttm?ködött,” hiszen Gyalai jóvaltöbb névvariációt ismer, Hajdú-Moharos viszont az adott települések elhelyezésében