Download (1499Kb) - doktori - Szegedi Tudományegyetem

csatlakozás vonatkozásában, vagy pedig katonai okokat, mint a fiatalok franciakötelékekbe történ? besorozását a hadseregbe. A vallási okok sem igazán játszhattakkomoly szerepet a lotharingiaiak emigrációjában, mivel f?leg a század els? felében, csakiskatolikusokat fogadott be Magyarország.A legf?bb ok így az emigránsok társadalmi körülményeiben keresend?, hiszen azesetek zömében általában nagyon szerény körülmények közt él?, sokszor eladósodottemberekr?l van szó. Ne feledjük, hogy többségük saját földdel nem rendelkez?,munkanélküliséggel küszköd? kézm?ves volt, akiket nagyon vonzott az a lehet?ség, hogyMagyarországon saját földre lehet szert tenni.Az un. „push-pull” modell tehát tökéletesen m?ködik a Bánság XVIII. századiújjátelepítésének folyamatában. Ennek egyik oldala a földb?ség, a jó min?ség? róna,valamint a jogi és a gazdasági kedvezmények vonzereje. Gondoljunk csak arra, hogypéldául az 1723. évi magyar országgy?lés olyan törvényt fogadott el, amelynek értelmében6 évi adómentességgel bármely szabad embert behívhattak az országba. Ehhez méghozzáveend?, hogy a telepít? földesurak és az állam telekre ültette, vagy ha iparosról vanszó céhbe szervezte a betelepül?ket.[424] Nem véletlen, hogy még a távoli Lotharingiábólérkez?knél is érvényesül a rokonsági szívóhatás! Fontos érv még Magyarország mellett,hogy az otthon elhagyásához nem kell tengerre szállni! Másik oldala a nyugattúlnépesedése, a keleti, dél-keleti irányba mutató népesedési lejtés, az elszegényed?Ancien régime világa, ahol -– csupán egyetlen adat a városok vonatkozásában -- a szegénycsaládf?k 50%-a n?, és ezeknek a fele özvegy! A férfi alkalmi munkából él, egyretipikusabb a gyermek elhagyása, a városi lakosságnak pedig 10%-a cselédsorra jut!(Ugyanakkor egy jómódú család 4-6 cselédet is foglalkoztat!)[425] Mindez elegend?ahhoz, hogy a lotharingaiai franciákat is kimozdulásra bírja. E két er?vonal id?beli síkja aXVIII. század, térbelisége pedig alapvet?en a Bánát felé irányul.A Bánátról igen tarka képet rajzolnak a kortársak. Míg Griselini inkábbszomorkásan lehangoló, addig a francia feljegyzés inkább optimizmust sugalló. Miért voltvonzó a telepesek számára ez a térség? A lotharingiai franciák -- a többi emigránshozhasonlóan -- a lehet?ségek hazáját látják e távoli térségben. Br. Born Inigó 1770-ben tettutazása során, mint jó megfigyel? leírja, hogy a tervszer?en megépített falvak egyre csakszaporodnak, egymást érik az ültetvények, szántóföldek, a föld min?sége nagyon jó, így ajó és szorgalmas földm?ves minden bizonnyal megtalálja majd a számítását. Az indulásfeltételeit az állam garantálja, adót csak néhány év múlva kell fizetni törlesztés gyanánt,míg végül a telepes a teljes tulajdonjogot megszerzi.[426] Íme a kulcsszó a lehet?ségekhazájához. Born az említett köztes, átmeneti állapotot is jól érzékeli, amikor Temesvárkapcsán leírja, hogy „szabályosan épült, csinos és er?s város, a környez? mocsarakazonban igen egészségtelenné teszik. Hideglelés és mindennem? lázbetegségekfolytonosan uralkodnak és az orvosoknak sok foglalkozást okoznak. … A talaj rendkívültermékeny. Némely helyen kit?n? a vörösbor… ?szibaraczk, cseresznye és szilva igenközönséges. A selyemtenyésztés is nagyszer? el?rehaladást tett Mercy d’Argenteaukormányzósága alatt.”[427]A Bánát az átmenet korát éli, valahol még mindig a senki földje, hogy aztán egyévszázad múlva a Monarchia éléskamrájaként köszönjön vissza, hisz e barátságtalan világ