Download (1499Kb) - doktori - Szegedi Tudományegyetem

Hazatérte után XV. Lajos érdemei elismeréséül Flachat család saint-chamand-i gyárátkirályi manufaktúrának nyilvánította, ami gyakorlatilag számos privilégiumot és jelent?sadókedvezményeket jelentett. Keresked?ként Jean Claude Flachat afféle éles szem? utazó,akit leginkább a mindennapok érdekeltek. Ma úgy írnánk, hogy pragmatikus szemlél?d?,hiszen szinte minden gyakorlati dolog érdekelte. Politikáról, történelemr?l nem sokat ír,viszont Lyonban például meghonosította a sz?nyegszövés- és fonás Európában ismeretlen,általa Perzsiában ellesett módszereit.[206] Észrevételeinek némely egzotikus elemét avilághálón is olvashatjuk.[207] Hosszú útjának tapasztalatait Megfigyelések Európa egyrésze, Ázsia, Afrika és Kelet-India kereskedelmér?l és iparáról címen 1766-ban adta kiLyonban.[208] Ebb?l az 1740-es magyarországi tapasztalatok kivonatoltan magyarul ismegjelentek 1963-ban.[209]Jean Claude Flachat Magyarországra felkészült utazóként érkezett.[210] Ekkor mégnem sejtette, hogy egész Konstantinápolyig fog eljutni, s?t a Török Birodalom közel-keletiés észak-afrikai tartományait is beutazza majd. Flachat 1740 ?szén Dél-Franciaországon,Itálián, Svájcon, Bajorországon és Ausztrián keresztül érkezett Magyarországra. Nemcsaka kiváló magyar borokról hallott, hanem tudomása szerint a gyümölcs- ésgabonatermesztés mellett gyapottermesztéssel is kísérleteznek. Ez kiváltképp felkeltette atextiliparos és textilmanufaktúra tulajdonos Jean Claude Flachat figyelmét.Bécsbe éppen Károly császár temetésekor érkezett. Innen Sopronba utazott, ahol b?két hetet töltött, mert a nagy havazás miatt nem tudott továbbmenni. Kismartonba és aFert? tóhoz kirándult. Gy?rváron, Zalaegerszegen, Kanizsán, Darányon, Szigetváronkeresztül -- katonatisztekhez csatlakozva -- Szlavóniába, Eszékre és Péterváradra utazott.Visszatértében a pestisjárvány miatt útközben többször is feltartóztatták, s?t Jean ClaudeFlachat karanténban is töltött néhány napot. Pécsett hosszabban id?zött, majd a Balatonérintésével visszatért Bécsbe, ahol Franciaországból érkez? görögökkel találkozott, akikrábeszélik egy törökországi utazásra. A Bécsb?l Konstantinápolyba készül? török követtársaságához csatlakozva gyors elhatározással egy konstantinápolyi út mellett döntött. Ígyaztán a több mint kilencven hajóból álló folyami konvojjal a lyoni francia is elindultKonstantinápolyba, ezúttal a Duna vízi útján. Pár hónap leforgása alatt ez tehát Flachatmásodik Magyarországi utazása. Ezúttal Pozsonyban, Esztergomban, Budán, Péterváradonés Belgrádban álltak meg. A Jean Claude Flachat tehát azon ritka utazók közé tartozik, akimind a szárazföldi, mind pedig a vízi utat kipróbálták a XVIII. századiMagyarországon.[211]Talán –- Flachat ars poeticá-jának jellemzése végett -– nem haszontalan idéznünkm?ve el?szavát, amelyben kifejti, hogy mi az utazása célja. E szerint „mindenkinekegyformán hasznos óhajtok lenni és tetszeni, mikor átnyújtom m?vemet a közönségnek.Ezen szándékkal közeledtem a különféle dolgokhoz, amelyek a kíváncsiak figyelméreméltónak látszanak -- egyszóval --, én felteszem és mások is úgy gondolták, hogy e m?hasznos és tetsz? lesz, ha nem is a stílus eleganciája (mert hisz én kereskedelmiügyletekr?l tárgyaltam közben), hanem utazásom során gy?jtött, nagyszámú, érdekesmegfigyeléseim révén.” Az invokációt így folytatja: ”Vajon túlontúl öntelt volnék?Megtévesztettek engem? Eldönti majd ezt az olvasóközönség, rámutatva: „Nálam azutazás rögeszméje korán jelentkezett, akkor, amikor terveket már lehet ugyan kovácsolni,