legrosszabb min?ség? élelemmel etették ?ket, és a legkisebb hibáért botütések hada lett ajutalma e szerencsétleneknek. Ha betegek lettek, ápolóik kegyetlensége el?l akkor semmenekülhettek.A csapatok és az ügynökök ezen viselkedése örökre foltot ejtett II. Ferenc uralkodásán,mivel végig jelen volt a hadseregnél, s így rajta múlott volna, hogy véget vessen evisszaéléseknek. Nem kivételes esetekr?l beszélek, az effajta bánásmód általános volt:mindenütt ezzel kellett szembesülnünk, Németországban éppúgy, mint az osztráktartományokban, vagy Magyarországon, ahová engem kísértek.Tournai városát elhagyva egészen a török határig a legmocskosabb éslegelviselhetetlenebb börtönökbe zártak bennünket. A legtöbb fogda padlóján a szalmahemzsegett a tetvekt?l és gyakran a közönséges b?n?zökkel is osztozkodnunk kellett rajta.Egyetlen jogos sérelmünk sem nyert meghallgatást, s?t gyakran testi fenyítés lett a sorsaannak, aki panaszra merte nyitni a száját.E rövid ismertetés bizonyítja, hogy sorsom nem alakult a lehet? legfényesebben, bárlelkileg jobban összetörtem, mint fizikailag. Ahogy távolodtam Franciaországtól, úgyer?södött bennem a honvágy.F?leg attól szenvedtem a legjobban, hogy megfosztottak parancsnoki címemt?l, pedigezt bátorságommal érdemeltem ki és embereim teljes bizalmát élveztem.Bár ezek a gondolatok kínoztak állandóan, kénytelen voltam beletör?dni sorsomba éselindultam Tournai-ból Brüsszelbe, egy er?sen felfegyverzett konvoj kíséretében. Itt egyhónapot töltöttem száz másik tiszt társaságában, tábori ágyon töltve az éjszakákat, és csakszigorú ?rizetben hagyhattam el a hely?rséget.Mindeközben a szövetségesek visszavonultak Charleroi felé, és Fleurusnélgyülekeztek, mivel a francia hadsereg villámgyors és frenetikus gy?zelmei nem hagytakszámukra más választást.Visszavonulásuk miatt Köln felé evakuáltak bennünket. Gyorsan elhagytuk Brüsszeltés aznap este már Louvainben hajtottuk álomra a fejünket. Hadoszlopunkat 3000 franciaalkotta, és ebb?l csupán 150 volt tiszt. ?ket La Tour dragonyosai kísérték, akik kegyetlenülviselkedtek a betegségük vagy általános gyengeségük miatt gyalogolni már képtelen rabokkal.Mivel legyilkolni ?ket sokkal kevesebbe került, minthogy szállítóeszközöket szerezzeneknekik, kísér?ink el?szeretettel használták szablyáikat. Gyorsan megszabadultak t?lük, és aszállítási költségeket is megspórolták.Miután tehát elhagytuk Louvaint, Tirlemont-ot, Saint-Tront, Tongrest, Maestricht-t,Aix-le-Chapellet és Bergheimt, megérkeztünk Kölnbe, ahol a választófejedelem csapataiváltották fel eddigi gy?löletes kíséretünket. Legéget?bb panaszainkat orvosolták, majdegynapos pihen?nk után a Duna felé irányítottak minket. Elmentünk Bonn, Andernach ésNeuwied mellett, ez utóbbinál léptük át a Rajnát, majd Dietz-Nassau-hoz érkeztünk. InnenDonauwoerthig az összes fontosabb városon keresztül vitt az utunk.Donauwoerthnél vártak bennünket a tutajok, hogy a Dunán Pestig, Alsó-Magyarországf?városáig szállítsanak bennünket. Ekképp az ország nagy részét gyorsan tudtuk átszelni, azosztrákoknak pedig ez volt a legolcsóbb megoldás. Ellenben számunkra ez minden volt, csaknem egészséges és kényelmes. Hatalmas faépítmények voltak ezek, melyeket eleve a Feketetengerreszántak, de így megtakaríthatták a hajók és más szállítóeszközök bérlési díját.A behajózás nem tartott sokáig. Semmilyen különleges el?készületet nem igényelt.Tömegben feltereltek minket a tutajokra, ahol semmilyen menedékhely nem volt, és a
Gondviselés szárnyaira bíztak bennünket Európa egyik legveszélyesebb és leggyorsabbfolyású folyóján.A vízfolyás, amely a svábországi Donaueschingent?l indul, többszáz mérföldkiterjedés?, medrét zátonyok tarkítják, a folyópartot pedig gyakran meredek sziklákszegélyezik. Így tehát csak a legnagyobb ügyességgel és el?vigyázatossággal lehetettkormányozni ezeket a hatalmas tömeg? tutajokat. Tutajunk kormányosa, mihelyt észrevette,hogy veszély közeledik, jelezte, hogy hallgassunk és imádkozzunk. ? maga is keresztet vetettés a folyó hajósainak mélyen tisztelt véd?szentje, „Saint Marin” védelmébe ajánlotta magát.Én magam, ha zátony közeledett, gyakran a folyóba vetettem magam, és addig úsztam, míg elnem hagytuk a veszélyes helyet.Azért döntöttem így, mert az egyik ügyetlenül kormányozott tutaj a szikláknak rohantés darabokra tört, az emberek többsége pedig odaveszett. A balesetet, amely 150 franciaéletébe került, egy Neubourg alatti félelmetes szikla okozta .A kíséretünkül kirendelt katonáktöbbsége szintén erre a sorsra jutott.Naponta húsz-harminc mérföldet tettünk meg. Élelmiszert így azokon a helyekenkellett beszereznünk, ahol este kikötöttünk, és ahol a folyóparton az éjszakát töltöttük. Abetegeket, a bennünket követ?, „Kórház”-nak keresztelt hajó szállította. Bárki, aki betette idea lábát, a lehet? legrosszabb sorsra jutott, rögtön valami fert?z? kór támadta meg, amelyhamar a sírba vitte. Esténként hordták le a hajóról e szerencsétlenek holttesteit, a rémesjárvány áldozataiét, és a folyó mentén ástak számukra sírokat. Nemritkán még élve dobták be?ket a sírgödörbe, melyet maguk a hadifoglyok ástak kísér?ik árgus tekintetét?l követve. Senkisem merte tehát betegségét bevallani, nehogy erre a végre jusson. A hírhedt hajó, ahol ennyiember lelte halálát, fedélzetes volt, a leveg? pedig annyira fert?zött, hogy maguk az orvosokse merték betenni ide a lábukat. Ezért az erre kialakított nyílásokon keresztül, a lehet?legnagyobb el?vigyázattal adták be az általuk el?állított orvosságokat.Bécsnél a betegek többsége, aki eddig nem kért a kórház-hajó nyújtotta segítségb?l,követelte hogy a városban ápolják ?ket. Kérésüket megtagadták, így tehát siralmasállapotukban kénytelenek voltak folytatni dunai útjukat. Peterwaredinnél, egy mocsárralkörülvett jelent?s er?dnél pár napra megálltunk, s itt estünk áldozatul egy betegségnek, amelyminden Magyarországra látogató idegenen kifog. Az ország éghajlata egyébként néholrendkívül veszélyes.Én is egyike voltam a tiszteknek, akiket ez a járvány megtámadott. Mivel a betegségetrendkívül fert?z?nek tartották, nem egy kórházban, hanem egy cs?rben helyeztek elbennünket. A betegséget azért is tekintették ennyire súlyosnak, mivel maga a f?orvos, ahely?rségparancsnok és a tiszteletes is ebben lelte halálát. Mindhárman minket látogattak megés rövid id?n belül el is pusztultak, így esvén áldozatul saját emberségüknek.A betegség gyors lefolyású volt. Pusztítása eredményeképp a beteg a harmadik naprateljes delíriumba esett, és ebben az esetben csak kis remény maradt arra, hogy felgyógyuljon.Én csakis csoda folytán épültem fel, én egyike annak az ötnek, akit 62 halálra ítélt társávalegyütt itt hagyott a konvoj.Felépülésem jórészt emberfeletti er?feszítéseimnek köszönhet?. Miután kicsit jobbanéreztem magam, mindent megtettem, hogy elkerüljek err?l a siralmas helyr?l. Kezeimmelvonszoltam el magam egy másik, új konvoj hajóihoz, amely Temesvárra, a Bánát központjafelé tartott. Hogy kísér?im éberségét kijátsszam, megszabadultam rongyaimtól, melyeket egyzsebkend?vel fogtam össze és párnaként használtam. Szívesen hoztam ezt az áldozatot,
- Page 1:
Szegedi TudományegyetemBölcsésze
- Page 4 and 5:
A forradalmi háborúk els? francia
- Page 6 and 7:
utazó, vagy a Magyarországon átu
- Page 8 and 9:
égebbi, vagy éppen frissen feltá
- Page 10 and 11:
Johannes Martinus Stella, Basilius
- Page 12 and 13:
BLONDUS; MERULA, GEORG.; PANORMITAN
- Page 14 and 15:
Turcorum Origo, Principes, Imperato
- Page 16 and 17:
kiadás alapján.[18] Ez a toldalé
- Page 18 and 19:
LONICER, JOHANN ADAM; BOISSARD, JEA
- Page 20 and 21:
Élményeir?l így ír: „Váczró
- Page 22 and 23:
vannak, elég kényelmesen lehet ut
- Page 24 and 25:
gazdasági profiljáról, amely leh
- Page 26 and 27:
A bibliográfiák, az útleírások
- Page 28 and 29:
MÁSODIK FEJEZET: CLAUDE VANEL MAGY
- Page 30 and 31:
Leírása az átfogó, felvezet? fe
- Page 32 and 33:
gy?ztesen a trónviszályból, csak
- Page 34 and 35:
megoldását választ. A kényes k
- Page 36 and 37:
Antoine-Augustin Bruzen de la Marti
- Page 38 and 39:
|1526 |Louis II. dit le Jeune, azaz
- Page 40 and 41:
E két városkép idézése bizony
- Page 42 and 43:
3. Entretiens des Ombres aux Champs
- Page 44 and 45:
szerzetes több kiadást megért m?
- Page 46 and 47:
tartja számon, Alsó-Magyarország
- Page 48 and 49:
arianizmus homályosította el, maj
- Page 50 and 51:
már említett pozsareváci békek
- Page 52 and 53:
sokkal könnyebben és egyértelm?b
- Page 54 and 55:
LUPSCENES, [amelyet LUPSCHER-SCIFFE
- Page 56 and 57:
Martinière.[161]A fenti leírás v
- Page 58 and 59:
TREN?IANSKY KRAJ ~ TRENCSÉN TARTOM
- Page 60 and 61:
BANSKOBISTRICKÝ KRAJ ~ BESZTERCEB
- Page 62 and 63:
MÁSODIK RÉSZ: A MAGYARSÁG JELENE
- Page 64 and 65:
csoportosíthatóak, úgymint a fö
- Page 66 and 67:
A MAGYARORSZÁG (HONGRIE) CÍMSZÓ
- Page 68 and 69:
| |saját tulajdonuk. A | || |nemes
- Page 70 and 71:
|f?városa Buda, míg |f?városa Bu
- Page 72 and 73:
MÁSODIK FEJEZET: FRANCIA DIPLOMAT
- Page 74 and 75:
szárazföldön pedig f?képp az 17
- Page 76 and 77:
ESZTERHÁZY MIKLÓS „TURISTA” T
- Page 78 and 79:
következett. De l’Hommeau Egerb?
- Page 80 and 81:
Hazatérte után XV. Lajos érdemei
- Page 82 and 83:
vagy ciszternák sáros vizét hasz
- Page 84 and 85:
jellemzése, amely felöleli érdek
- Page 86 and 87:
sérelmek érik, s ez ellen nemigen
- Page 88 and 89:
van, amely városának hely?rsége;
- Page 90 and 91:
míg keresked?vel, kézm?vessel nem
- Page 92 and 93:
Conservateur-ben közölt cikk); 7/
- Page 94 and 95:
hogy a nemesség egyedül fogja a k
- Page 96 and 97:
szellemes észrevételei stílusát
- Page 98 and 99:
A Pignaud-féle forráskiadásban m
- Page 100 and 101:
Az osztrák katonai vezetés szám
- Page 102 and 103:
meg kellett vásárolniuk, mint azt
- Page 104 and 105:
NEGYEDIK FEJEZET: SANÉ MAGYAR JELL
- Page 106 and 107:
megragadták![348]A világ négy t
- Page 108 and 109:
valahol a Rajna mentén. További k
- Page 110 and 111:
együtt közel huszonötezerre tehe
- Page 112 and 113:
ugyanakkor annak ellenére, hogy a
- Page 114 and 115:
f?képp nyáron és ?sszel. Az erd?
- Page 116 and 117:
eléggé részletes tájékoztatás
- Page 118 and 119:
csatlakozás vonatkozásában, vagy
- Page 120 and 121:
CHARLEVILLE Torontál vármegye, Zs
- Page 122 and 123: MERCZYFALVA Temes vármegye, Vingai
- Page 124 and 125: NÁKÓFALVA Torontál vármegye Nag
- Page 126 and 127: HARMADIK RÉSZ: A magyarság jöv?b
- Page 128 and 129: Ehhez képest a magyar hamuzsír mi
- Page 130 and 131: Második fejezet: Megjegyzések a m
- Page 132 and 133: sugallatára fegyvergyártásban bi
- Page 134 and 135: vált a XVIII. század végére, ha
- Page 136 and 137: észletekre kiterjed? útleírása
- Page 138 and 139: csalatkoznak. Az útviszonyok korá
- Page 140 and 141: Barrois l’ainé Paris, 1822-1827.
- Page 142 and 143: G. GYÖRFFY Katalin: Kultúra és
- Page 144 and 145: C.N.R.S. 1983.~ Magyarok és franci
- Page 146 and 147: l’Université d’Angers, 1984. 2
- Page 148 and 149: HUNGARIKÁK JEGYZÉKE A XVIII. SZÁ
- Page 150 and 151: BROWN, Edward: Relation de plusieur
- Page 152 and 153: Introdvction contenant des Tables c
- Page 154 and 155: HAUTIÈRE, Joseph: Manifeste du tra
- Page 156 and 157: LENGLET DUFRESNOY, Nicolas: Méthod
- Page 158 and 159: de geographie et d’histoire; où
- Page 160 and 161: A FORRADALMI HÁBORÚK ELS? FRANCIA
- Page 162 and 163: abságunk lényeges részleteit. M
- Page 164 and 165: A behajózástól kezdve a katonák
- Page 166 and 167: a továbbiakban is a hajókon marad
- Page 168 and 169: kabinet kifejezetten megtiltotta, h
- Page 170 and 171: B ON FRANÇOIS DELLARDKATONAI EMLÉ
- Page 174 and 175: csakhogy minél hamarabb elhagyhass
- Page 176 and 177: lett más, minthogy együtt éljün
- Page 178 and 179: A Bécsb?l Strasbourg-ig tartó út
- Page 180 and 181: emlékiratai, in: KÖPECZI, 1985. 1
- Page 182 and 183: [30] DES HAYES: Voyage de Levant fa
- Page 184 and 185: [67] GDU, t. 2. 1990. 219-220.[68]
- Page 186 and 187: [132] BRUZEN, 1732. t. IV. 203.[133
- Page 188 and 189: kapcsolatkeresés, és ekkor még n
- Page 190 and 191: [251] KECSKEMÉTI, 1963. 32. Barkó
- Page 192 and 193: 1815), Annales Historiques de la R
- Page 194 and 195: GDU, t. 14. 173.[338] SANÉ, Alexan
- Page 196 and 197: [387] KALAPIS Zoltán: Kempelen Far
- Page 198 and 199: moyens d’y remédier à peu de fr