Download (1499Kb) - doktori - Szegedi Tudományegyetem

legrosszabb min?ség? élelemmel etették ?ket, és a legkisebb hibáért botütések hada lett ajutalma e szerencsétleneknek. Ha betegek lettek, ápolóik kegyetlensége el?l akkor semmenekülhettek.A csapatok és az ügynökök ezen viselkedése örökre foltot ejtett II. Ferenc uralkodásán,mivel végig jelen volt a hadseregnél, s így rajta múlott volna, hogy véget vessen evisszaéléseknek. Nem kivételes esetekr?l beszélek, az effajta bánásmód általános volt:mindenütt ezzel kellett szembesülnünk, Németországban éppúgy, mint az osztráktartományokban, vagy Magyarországon, ahová engem kísértek.Tournai városát elhagyva egészen a török határig a legmocskosabb éslegelviselhetetlenebb börtönökbe zártak bennünket. A legtöbb fogda padlóján a szalmahemzsegett a tetvekt?l és gyakran a közönséges b?n?zökkel is osztozkodnunk kellett rajta.Egyetlen jogos sérelmünk sem nyert meghallgatást, s?t gyakran testi fenyítés lett a sorsaannak, aki panaszra merte nyitni a száját.E rövid ismertetés bizonyítja, hogy sorsom nem alakult a lehet? legfényesebben, bárlelkileg jobban összetörtem, mint fizikailag. Ahogy távolodtam Franciaországtól, úgyer?södött bennem a honvágy.F?leg attól szenvedtem a legjobban, hogy megfosztottak parancsnoki címemt?l, pedigezt bátorságommal érdemeltem ki és embereim teljes bizalmát élveztem.Bár ezek a gondolatok kínoztak állandóan, kénytelen voltam beletör?dni sorsomba éselindultam Tournai-ból Brüsszelbe, egy er?sen felfegyverzett konvoj kíséretében. Itt egyhónapot töltöttem száz másik tiszt társaságában, tábori ágyon töltve az éjszakákat, és csakszigorú ?rizetben hagyhattam el a hely?rséget.Mindeközben a szövetségesek visszavonultak Charleroi felé, és Fleurusnélgyülekeztek, mivel a francia hadsereg villámgyors és frenetikus gy?zelmei nem hagytakszámukra más választást.Visszavonulásuk miatt Köln felé evakuáltak bennünket. Gyorsan elhagytuk Brüsszeltés aznap este már Louvainben hajtottuk álomra a fejünket. Hadoszlopunkat 3000 franciaalkotta, és ebb?l csupán 150 volt tiszt. ?ket La Tour dragonyosai kísérték, akik kegyetlenülviselkedtek a betegségük vagy általános gyengeségük miatt gyalogolni már képtelen rabokkal.Mivel legyilkolni ?ket sokkal kevesebbe került, minthogy szállítóeszközöket szerezzeneknekik, kísér?ink el?szeretettel használták szablyáikat. Gyorsan megszabadultak t?lük, és aszállítási költségeket is megspórolták.Miután tehát elhagytuk Louvaint, Tirlemont-ot, Saint-Tront, Tongrest, Maestricht-t,Aix-le-Chapellet és Bergheimt, megérkeztünk Kölnbe, ahol a választófejedelem csapataiváltották fel eddigi gy?löletes kíséretünket. Legéget?bb panaszainkat orvosolták, majdegynapos pihen?nk után a Duna felé irányítottak minket. Elmentünk Bonn, Andernach ésNeuwied mellett, ez utóbbinál léptük át a Rajnát, majd Dietz-Nassau-hoz érkeztünk. InnenDonauwoerthig az összes fontosabb városon keresztül vitt az utunk.Donauwoerthnél vártak bennünket a tutajok, hogy a Dunán Pestig, Alsó-Magyarországf?városáig szállítsanak bennünket. Ekképp az ország nagy részét gyorsan tudtuk átszelni, azosztrákoknak pedig ez volt a legolcsóbb megoldás. Ellenben számunkra ez minden volt, csaknem egészséges és kényelmes. Hatalmas faépítmények voltak ezek, melyeket eleve a Feketetengerreszántak, de így megtakaríthatták a hajók és más szállítóeszközök bérlési díját.A behajózás nem tartott sokáig. Semmilyen különleges el?készületet nem igényelt.Tömegben feltereltek minket a tutajokra, ahol semmilyen menedékhely nem volt, és a