Download (1499Kb) - doktori - Szegedi Tudományegyetem

kis és nagy hajók egyaránt könnyen áthaladhatnak, mivel gyorsan átjárást nyitnak nekik, aki ehajóhidakat látta, nem fog többé csodálkozni a roueni és grenoblei hidakon. Buda és Pest köztvan a legszebb hajóhíd, melyet valaha láttam”-írja 1669 nyárutóján.[457]A török ki?zését követ?en kirobbanó Rákóczi-szabadságharc egyébiránt f?képpkatonapolitikai megfontolások okán eleve nem nélkülözhette a külföldi kapcsolatokat, ígyválhatott e diverzó a spanyol örökségért megszerzéséért küzd? XIV. Lajos kézenfekv?szövetségesévé. Ennek mintegy els? hozadéka az a szellemi támogatás, amely a franciahadmérnökök magyarországi munkásságában realizálódott.A XVII. századtól folyamatosan háborúzó francia monarchiában 1668 óta neveztek kikirályi mérnököket, akik 1712 után kizárólag állami munkákkal foglalkoztak. A közlekedésfejlesztése, utak, hidak, majd csatornák és kiköt?k építése már ekkor szerves része a franciahadmérnök tevékenységének, s?t a XVIII. század els? felében vízépítészeti,folyószabályozási, azaz környezet átalakítási munkálatokkal is megjelentek az európaikultúrában.[458] Itt utalunk ismét arra, hogy a XVIII. századi dél-magyarországiújjátelepítéseket VI. Károly uralkodása alatt a bánáti területeken az a Florimond-Claude deMercy (1666-1734), lotharingiai születés? bánáti f?kormányzó szervezte és irányította,akinek a nevéhez f?z?dik az a nagymérv? környezetátalakításai program, melynek soránmocsarakat csapoltak le, meghonosították a sz?l?termesztést és a selyemipart.[459]Mindez elképzelhetetlen lett volna alapos mérnöki, m?szakai, technikai ismeretek nélkül.A mérnöki munka megbecsülésére és fontosságára utal többek között, hogy 1778-banmagyarra fordítják mintegy kézikönyv gyanánt Gautier francia mérnök tankönyvét, majdkét évtizeddel kés?bb napvilágot lát Dugonics András könyvének második kiadása a„tudákosságról”, amelynek egyik legfontosabb fejezete a földmérés mérnöki tudományáttaglalja. [460] Mindez persze hosszú folyamat végeredménye!A francia mérnökök els? nagyobb csoportja a Rákóczi-szabadságharc támogatásavégett Lengyelországon keresztül érkezett Magyarországra.[461] Rákóczi Emlékirataiban ismegemlíti, hogy „Lengyelországból Miskolcra érkezett néhány francia tiszt és mérnök, s afrancia király részér?l egy Fierville nev? nemesember, megbízólevelekkel ellátva, hogyügyviv?ként mellettem tartózkodjék.”[462] (Louis Fierville le Hérissy francia lovagról vanszó, aki XIV. Lajos els? képvisel?je Rákóczi udvarában –- a szerz?.) Különösen fontosszemélyiség volt a hadmérnökök között Louis Le Maire, aki nemcsak katonai feladatokatlátott el a harcok során (többek között Esztergom ostrománál az ütegeket Le Maireostromterve szerint helyezték el), hanem 1710-ben XIV Lajos francia király ideiglenesentitkos politikai ügynöki feladatok ellátásával is megbízta.[463]Rákóczi visszaemlékezéseiben természetesen számos francia mérnök neve szerepel,így Le Maire mellett Jean-François de Rivière , Barsonville, Damoiseau, Saint-Just és LaMotte nevével találkozunk a legtöbbet.[464] Ez utóbbi korábban a híres és Európa szertenagy tekintélynek örvend? Vauban marsall egyik segédtisztje volt, aki a hadi ipartárgyában Rákóczihoz benyújtott memorandumában Kassa és Munkács központtalországosan két hadszertár felállítását javasolta. A tervezetben ehhez járult volna még aRákóczi által propagált érsekújvári centrum. A De la Motte-féle memorandummindenesetre a kuruc hadiipari szervezet alapjául szolgált.[465] Rákóczi részben erre amemorandumra alapozva adta ki a hadi iparral kapcsolatos rendelkezéseit. La Motte