Download (1499Kb) - doktori - Szegedi Tudományegyetem

kabinet kifejezetten megtiltotta, hogy a tisztek bármivel is segítsék a katonákat.)Mérget is használtak, igen Törvényhozó urak, még méreggel is törtek az életünkre.(A Vosges-i 12-es számú zászlóalj szállásmesterét megmérgezték, de olyan szerencséjevolt, hogy zászlóalja orvosa még idejében észrevette és ellenmérget adott be neki. Ett?lkezdve nagyon kellett vigyáznia, hogy mit eszik, ha életben akart maradni. Ramillackapitányt a kórházban mérgezték meg, 1794 augusztusának végén. 1794 októberénekvégén Crépu polgártárs, a 37-es számú gyalogezred kapitánya is mérgezésnek esettáldozatul. E tény alátámasztásául szolgálhat az a vita, amely a kórház orvosa és az ittparancsoló f?hadnagy között robbant ki a Crépu polgártárs illetve a rajta észlelt tünetekmiatt. Fusil, a 37-es számú ezred katonája hallotta, amint az orvos ezekkel a szavakkalfordul a f?hadnagyhoz: Jól van! Ha ön ekképp határozott, tudom, hogy bánjak el M.Crépu-vel, s ha már eldöntetett, hogy el kell pusztulnia, majd olyan gyógyszereket adokneki, melyek garantálják, hogy soha többé nem áll talpra.)Ellenségünk nem elégedett meg azzal, hogy úgy veszejtsen el bennünket, hogylegéget?bb bajainkról sem vesz tudomást. Ennél célravezet?bb megoldás mellett döntött.A kisfizetés? katonáktól fizetésképtelenségre hivatkozva megvonták a gyógykezelést.Hogy lehet eljutni az embertelenség e fokáig és megfeledkezni eközben szenved?embertársainkról?Könnyen el lehet képzelni, hogy hány katonának sikerült ennyi szenvedés után talpraállnia és felépülnie abból az állapotból melybe belehajszolták. A lopás sem volt idegenellenségünkt?l. Az önkívületben lév? betegekt?l nem csupán a pénzüket lopták el, hanempoggyászukat is kifosztották. (Mauselon polgártárs, a szövetségesek 16-os számúzászlóaljának kapitánya, betegsége alatt lett teljesen kifosztva. Felépülése után hiábareklamálta eltulajdonított javait, jogos kérését nem teljesítették. Igazolta és aláírta:Mauselon.)Volt, aki miután felépült betegségéb?l, hiába kérte vissza fegyvertársaitóltámogatva eltulajdonított javait. Annak is tanúi voltunk, hogy néhány szerencsétlenbajtársunk még életben volt, mikor felrakták a halottszállító kordéra, mások pedig teljesenösszetörve, a halottas szobában lettek elhelyezve s innen néhány óra múlva már mintélettelen testeket szállították el ?ket. (Egy nap, az egyik búskomorságba esett tisztetbevitték a halottas szobába, s innen csupán pár óra múlva hozták ki. Nem is érnénkelbeszélésünk végére, ha az összes szörny?séget elmondanánk.)Igen, Hazánk Atyjai, mindez a szörny?ség a szemünk el?tt zajlott. A sors úgyakarta, hogy életben maradjunk, és elmeséljük nektek mindazt a kegyetlenséget, melyet aHaza oltalmazóinak kellett elszenvednie.Nem teszünk több említést a fogságunk alatt tapasztalt kínokról és nélkülözésekr?l,hiszen az eddig elmondottak alapján megítélhetitek kegyetlen sorsunkat a germán zsarnokbéklyóiban.Legy?zhetetlen és igazságos nemzetünk bölcs Törvényhozói, ismertessétek meg azegész világgal gyalázatos ellenségünk viselkedését, mindazt a kegyetlenséget, amellyelmegszegték a háború, az emberiség és az emberi jogok megannyi törvényét! Távol áll t?lem,hogy egyszer?, de az igazsághoz h? elbeszélésemmel lángra lobbantsak egy új háborút. Mostannak van itt az ideje, hogy megízleljük a béke gyümölcseit, amelyeket a ti áldásos