Download (1499Kb) - doktori - Szegedi Tudományegyetem

vízoszlopos gép, majd 1753-ban a „léggép”. A Hell-féle léggép pontos leírását BodaMiklós és Delius Kristóf Traugott -- mindketten a Selmeci Bányászati Akadémia tanáraivoltak -- munkáiból ismeri az utókor.[474]Selmecbányáról, Körmöcbányáról és Besztercebányáról részletesen ír egy 1770-esévekb?l származó francia jelentés is. Ennek szerz?je ismerteti az itt található ércekfémtartalmát, szinte tankönyvszer?en tárgyalja a rézkitermelés m?veleteit. A legapróbbrészletekre kiterjed?en leírja és lerajzolja a Hell-féle „léggép” m?ködési elvét ésteljesítményét. E jelentés ténye is bizonyság arra, hogy Delius munkásságát az 1770-esévek végén jól ismerték Franciaországban is!Legfontosabb, bányatanelmélettel foglalkozó m?ve 1773-ban jelent meg BécsbenBevezetés a bányatan elméletébe és gyakorlásába valamint a bányakincstári tudományokalaptételeinek ismertetésébe címen. [475] E munkáját 1778-ban kiadták franciául is.[476]Feltételezhet?en az általunk hivatkozott jelentés szerz?je is forgatta e m?vet. Deliusismertségét és szakmai tekintélyét mutatja, hogy tanulmányaiból a Forradalom II. évébenis megjelentettek egy gy?jteményes kötetet.[477] Ezek után nem meglep?, hogy a franciamérnökképzés a század végén épp magyar példa hatására tartja kívánatosnak a franciam?szaki képzés korszer?sítését.Antoine-François de Fourcroy a francia oktatás nagy szervez?je[478] a Közjóléti,Oktatási és Közmunkaügyi Bizottság nevében 1794-szeptemberében a NemzetiKonventhez beterjesztett javaslatában arra hívja fel a figyelmet, hogy a Köztársaságseregeinek mindenképpen szükségük van többféle mérnökre, e szükség állandóanérezhet?, s a napok multával egyre sürget?bb lesz. Ezért kellenek:1/ hadmérnökök az er?dítések építéséhez és karbantartásához, a várak és táborokostromához és védelméhez, valamint a különféle katonai célú létesítmények, úgymintkaszárnyák, fegyverraktárak stb. építéséhez és karbantartásához;2/ útépít? mérnökök a szárazföldi és vízi közlekedési vonalak (utak, hidak, csatornák,zsilipek, tengeri kiköt?k és kiköt?medencék, mólók, világítótornyok és a tengerészet általhasznált épületek) építéséhez és karbantartásához;3/ földmér? mérnökök áttekint? jelleg? és részletes szárazföldi és tengeri térképekkészítéséhez;4/ bányamérnökök az ásványkincsek felkutatásához és kitermeléséhez, az ásványokfeldolgozásához és a kohászati eljárások tökéletesítéséhez;5/ végül hajóépít? mérnökök, mindenfajta tengeri járm? építéséhez, hogy azok arendeltetésük szempontjából legel?nyösebb tulajdonságokkal rendelkezzenek, valamint akiköt?k épületfával, illetve minden egyéb anyaggal való ellátásának felügyeletéhez.Ezt követ?en emlékeztet arra, hogy a fizikát és a kémiát csak elméleti síkon tanítjákFranciaországban, „míg a magyarországi Schenmitz [Selmecbánya] bányamérnöki f?iskolájafrappáns példát szolgáltat az e hasznos tudományok alapját képez? m?veletek hallgatók általigyakorlásának, illetve a gyakorlatban való kipróbálásának üdvös mivoltára. Ittlaboratóriumokat hoztak létre, és ellátták ?ket mindazon eszközökkel és anyagokkal, melyekszükségesek ahhoz, hogy a hallgatók kísérleteket végezzenek, s a saját szemükkel lássák amajelenségeket, melyeket a kémiai testek egyesülésük során el?idéznek.”[479]E mozaikszer? példák dolgozatunkba történ? beillesztését azért tartjuk helyénvalónak, mert nemcsak azt érzékeltetik, hogy a franciák magyarságképe egyre árnyaltabbá