Download (1499Kb) - doktori - Szegedi Tudományegyetem

[387] KALAPIS Zoltán: Kempelen Farkas, a bánsági telepítési biztos, Bácsország, 1998/4. sz. 9.[388] KOVÁCH, 1998. 10.[389] KOVÁCH, 1998, 24.[390] Ifj. BARTA János: A felvilágosult abszolutizmus agrárpolitikája a Habsburg-és a Hohenzollern-Monarchiában, Bp. 1982. 152.[391] Ifj. BARTA, 1982. 153. SZAMOTA, 1891. 465.[392] SZAMOTA, 1891. 464-465.[393] KALAPIS, 1998. 9.[394] HIEGEL, 1970. 120-125.; HIEGEL,1971. 91-94.[395] HIEGEL, 1970. 150-155. HIEGEL, 1971. 96-100[396] PALÁSTI László: Francia családnevek Szegeden a XVIII. században, Szeged, 1959. 44-45. u?:Franciahegy, Franciavölgy, Franciapuszta, Szeged, 1962. 52-62. klny.[397] Charleville város Ardennes francia departementben, a Maas balpartján. Innen érkeztek azok a franciatelepesek, akik 1771-ben ugyancsak Charleville néven községet alapítottak Torontál megyében. Mercy pediglotharingiai falu Moselle megyében. Mercyfalvára lásd: GYALAY Mihály: Magyar igazgatástörténetihelységnévlexikon, Budapest, 1989. 636.[398] KISS, II. 1988. 122.[399] BERKESZI István: Adatok Mercy Klaudiusz Florimund gróf életéhez, Történelmi és régészeti értesít?,Temesvár, 1910. 153.[400] BARÓTI Lajos: Adattár Délmagyarország XVIII. századi történetéhez I. Temesvár, 1893. 7.; HORVÁTHMihály: Magyarország története VII. Budapest, Franklin, 1873. 158.[401] KOVÁCH, 1998. 60-64.[402] KOVÁCH, 1998. 24-25.[403] PALÁSTI László: Souvenirs de la présence lorraine au Banat, Le Pays lorrain, Nancy, 1991, N o 2, 143.[404] KOVÁCH, 1998. 9.; Ifj. BARTA, 1982. 164.[405] Ifj. BARTA, 1982. 162.[406] Nagy valószín?séggel 1768 táján keletkezett a feljegyzés, mivel annak ismeretlen szerz?je leírja, hogy :mostanság sok szó esik arról, hogy a területet uradalmakra osszák és elárverezzék. A föld ilyen módon m?velésalá kerülne és az adó révén a császárné jövedelme is lényegesen emelkedne. (au reste il est question maintenantde partager le Bannas en plusieurs seugnieuries et de les vendre au plus offrant, et l’on compte que les revenusdu souverain en augmenteroient infiniment par le soin qu’ils prendroient à faire défricher les terres auxquellescomme Bohème et en Autriche on feroit paier des fortes impositions.”) Ez tehát az az 1768-as rendelet, amelyrefentebb utaltunk, és amelynek következtében a kincstári földek magántuljadonba mentek át. LásdKECSKEMÉTI, 1963. 44.[407] Temesvár, la capitale du Banat “est une place très forte, mais sa situation au milieu des marais la rendmalsaine, sur tout en été, et y occasionne beaucoup de fièvres qui désolent tout la plaine du Bannas.” LásdKECSKEMÉTI, 1963. 45.[408]“ Le Bannas est presque tout peuplé d’étrangers, et on les y reçoit tous avec empressement, surtout lesAllemands qu’on établit sur les bords du Danube où l’on forme actuellement une frontière compose d’unrégiment d’infanterie et d’un de houssard.” KECSKEMÉTI, 1963. 46.[409] “L’Impératrice donne chacun en arrivant une habitation, 4 chevaux, les charrues et ustensiles del’agriculture et du ménage nécessaires avec une certaine quantité de bétail et du terrain pour le cultiver. Oncompte que chaque famille établie revient à 400 florins et jusqu’à ce qu’ils le soient on leurs donne par jour 6creutzer pour les personnes faites et 3 pour les enfants. Mais ceux qui sont chargés de ce soin ne s’en acquittentpas avec toute la fidélité requise et ces nouveaux colons se plaignent qu’on leurs avoit faites. Néanmoins ils nepeuvent pas quitter leur nouvelle patrie sous peine de mort. Ils sont enrégimentés, disciplinés, exercés commeles Sclavons.” KECSKEMÉTI, 1963. 46.[410]Az eredetileg német illetve francia ajkú telepeseket egyébként a magyar történeti szakirodalom hajlamosegyszer?en “sváb”-ként emlegetni, holott a XVIII. századi betelepül?k egy részér?l a kortársak azt írták, hogy“zömük küllemre gesztenyebarna, arcuk ovális, szemük leginkább fekete.” LASSÚ István: Az AustriaiBirodalomnak statistikai, geographiai és históriai leírása, Buda, 1829. 60-62. Egy 1791-ben Gy?rött napvilágotlátott írás különben „a külföldön való tekergést és megtelepedést” a franciák jellemz? vonásaként emlegeti. LásdSÁNDOR István: Sokféle, Gy?r, 1791. els? darab, 21.