jellemzése, amely felöleli érdekl?dési körüket, általános m?veltségüket, szenvedélyeiket. AIV. levélb?l a magyar n? helyzetét ismerjük meg. Az V. levél az ország törvényeivel éskormányzati berendezkedésével foglalkozik, a VI. levél pedig a magyarok szórakozási formáitmutatja be.A levelek tanúsága szerint az országban a kedvez? éghajlat és a termékeny földekellenére a termelés gyenge, a kereskedelem közepes, a társadalmi különbségek óriásiak. Avárosok szegények, mert a gazdag földbirtokosok vidéki birtokaikon élnek, míg a parasztnyomorúságos körülmények között állati sorban teng?dik. A nemes számára hazájaszabadsága, a privilégiumok sérthetetlensége mindennél fontosabb, egyébként a nemes és aparaszt egyaránt lusta, álhatatlan, bosszúálló. A nemesek fény?zése annyiból áll, hogy lovakattartanak, fegyvereket gy?jtenek, egyébiránt igénytelenek.[232] A vadászat, a borivás és vadtánc e megközelítésben egyaránt a barbár kép hordozója. Mindebb?l világosan látszik,hogy a szerz? igazán nemigen lép túl Claude Vanel XVII. századi magyarságképén,amelyen ezúttal úgy t?nik, most már maradandó nyomot hagyott a bécsi propaganda is.A XVIII. század dereka táján viszont e bécsi propaganda sugallta magyarságképet --annak ellenére, hogy ez a már többször emlegetett Habsburg-Bourbon közeledés „diplomáciaforradalmá”-nak id?szaka -- egyre kritikusabban fogadják a francia diplomaták. Marquil’Hôpital szentpétervári, illetve Saint Priest konstantinápolyi állomáshelyük elfoglalása végettMagyarországon átutazó francia nagykövetek feljegyzései, valamint Versailles-ba küldöttjelentéseik ezt támasztják alá.Marqui l’Hôpital Franciaország szentpétervári nagykövete a XVIII. század derekánMagyarországon keresztül utazott állomáshelyére. Titkára err?l az útról Idée de laHongrie ou mémoire sur la situation de ce pays (Vázlat Magyarországról, jelentés azország helyzetér?l) címen készített feljegyzést. Ez a jelentés tulajdonképpen két részb?láll. Az els? rész a Szentpétervárra utazó nagykövet titkára által írott magyarországihelyzetjelentés, míg a második rész Marqui l’Hôpital magyarországi utazásánaktörténete.[233]Az els? rész bevezet?jében a bécsi propaganda Magyarország képét ismerteti ajelentés, amely Magyarországot általában, mint egészségtelen és csekély lélekszámúországként festi le. Ennek oka Bécs szerint a kellemetlen klíma, a rossz víz és a földterméketlensége. Bécsben állították ezt – olvashatjuk a jelentésben – ,majd a szerz?hozzáteszi, hogy ezek alapján hajlamos az ember azt hinni, hogy ez Európa egyiklegsilányabb országa, de az utazás arról gy?zi meg a sorok íróját, hogy kevéstermékenyebb országa van Európának, ám mai elgyengült állapotát nem a föld és lakóiokozzák. „Nincs ma Európában ennél szegényebb Királyság, de bátorkodommegkockáztatni, hogy egy se oly alkalmas arra, hogy gazdaggá váljon.”[234] Ennekminden feltétele adott, hisz a föld b?séggel terem, az ország fekvése pedig kereskedelmiszempontból igen kedvez?. Hosszában a Duna, széltében pedig négy csaknem forrásáighajózható folyó szeli keresztül, a leveg? általában egészséges, s ahol nem az, ott amocsarak lecsapolásával meg lehetne szüntetni a fert?zés veszélyét. Ha a bécsi udvar csakfeleannyi németet telepített volna be, mint amennyit az angolok vittek amerikaigyarmataikra, ma Magyarország lenne a birodalom legjobb része.” (A szöveg tévesen azörökös tartományok - États héréditaires - legjobb részként említi Magyarországot.) A
jelentés szerint nyilván nagyfontosságú államérdekek akadályozzák Bécset az országfelemelésében.Ezt követ?en a dokumentum rátér Magyarország jelen helyzetének ismertetésére. Eszerint Magyarország még mindig nagyobb, mint Franciaország fele, hiszen négymillió lakosacsak a legjobb vidékeket foglalja el. A lakosságnak nem egészen felét teszik ki a magyarok,akik mellett még tíz különböz? nép él a területén. Ezek mindegyike meg?rizte nyelvét,szokásait, vallását. Utal a nemzeti ellentétekre, amikor azt írja, hogy az itt él? különböz?népek már régebb óta lakják az országot, ám a magyarok idegennek tekintik és gy?lölik ?ketf?képp azért, mert segítettek a Habsburgoknak az ország alávetésében. Az udvar tehát úgyt?nik, ügyesen kihasználja a nemzeti ellentéteket, igaz komoly kiváltságokkal csak amagyarok rendelkeznek.Rátérve a társadalomra a jelentés szerint mintegy százezer magyar nemes van, ?kalkotják a nemzet testét, míg a társadalom zöme örökös jobbágy (serf). A nemesség ?sikiváltságaiból sokat meg?rzött, ám a Korona örökletessé vált, a legf?bb magyar közjogiméltóságot, a Nádort a király nevezi ki, igaz neki ma már korántsincs akkora hatalma, mintnéhai el?deinek, akik afféle f?miniszterként nemcsak az országgy?lés elnökeként, hanem azigazságszolgáltatás és a hadsereg fejeként is tevékenykedtek.[235] Mára ebb?l annyi maradt,hogy a Nádor elnököl a diétán és a Királyi Táblán. Ez ugyan a legmagasabb bírói fórum,de határozatai ellen még fellebbezni lehet Bécsbe a királyhoz, aki saját belátása szerintmeger?sítheti, vagy éppenséggel megsemmisítheti a hozott ítéleteket.A Kancellárnak ma nagyobb a hatalma, mint a Nádornak, mert ? a király embere, aNádor pedig csak a népé. Mégis a Nádor a legf?bb magyar közjogi méltóság.[236]Magyarországon csak azok viselhetnek hivatalt, akiknek földjük van, s csak amagyar nemesnek lehet földje. Magyar nemesi rangot csak az országgy?lésbeleegyezésével lehet szerezni, igaz ez régen szinte lehetetlen volt, de ma már az udvartámogatásával és sok pénzzel lehet azért Magyarországon is nemesi címet vásárolni.A Nádor után a legnagyobb tisztség az Országbíróé és a Horvát báné, ezt pedig aF?ispáni Hivatal követi. Utánuk következnek a f?ispánok. A f?ispáni hivatal valahaörökl?dött. Ma a f?ispánokat a nemesek választják, de az udvar fenntartotta magának aválasztás meger?sítésének a jogát. A f?ispánok a nem magyarok legf?bb bírái polgáriügyekben. A nemesek fellebbezhetnek a kerületi, onnan pedig a Királyi Táblához.B?nügyekben a király a legf?bb bíró. Néhány püspök hivatalból f?ispán.[237]A nemesség adómentes, egyetlen kötelessége, hogy a Diéta parancsára lóra szálljon.Ez a lovasság az insurgens sereg, amelyet a nemzet hadseregeként tartanak számon. Amagyarok óriási különbséget tesznek a nemzet és az udvar serege között; jóllehet ezutóbbit szintén az ország állítja fel és tartja el, de nem t?le, hanem kizárólag az udvartólfügg. Régen a Diéta kétévenként ült össze, de rendkívüli esetben a Nádor is összehívhatta.Ma csak a király rendelhet el országgy?lést. A püspökök, az apátok és a nemesek vesznekrajta részt. Az els? hely a prímásé, de nem ? elnököl, és nem is elnökölhet. A Diéta hozzaa törvényeket, de az udvar meger?sítése szükséges azok életbe léptetéséhez, igaz azországgy?lés nagy gonddal figyel a nemesi nemzet kiváltságainak tiszteletbentartására.[238] Lipót, József és VI. Károly császárok sokszor megsértették ezeket az ?simagyar nemesi kiváltságokat, amelyeket aztán Mária Terézia részben helyreállított.[239]A vallásszabadság megengedett, de a lutheránusokat és a többi felekezetet állandó
- Page 1:
Szegedi TudományegyetemBölcsésze
- Page 4 and 5:
A forradalmi háborúk els? francia
- Page 6 and 7:
utazó, vagy a Magyarországon átu
- Page 8 and 9:
égebbi, vagy éppen frissen feltá
- Page 10 and 11:
Johannes Martinus Stella, Basilius
- Page 12 and 13:
BLONDUS; MERULA, GEORG.; PANORMITAN
- Page 14 and 15:
Turcorum Origo, Principes, Imperato
- Page 16 and 17:
kiadás alapján.[18] Ez a toldalé
- Page 18 and 19:
LONICER, JOHANN ADAM; BOISSARD, JEA
- Page 20 and 21:
Élményeir?l így ír: „Váczró
- Page 22 and 23:
vannak, elég kényelmesen lehet ut
- Page 24 and 25:
gazdasági profiljáról, amely leh
- Page 26 and 27:
A bibliográfiák, az útleírások
- Page 28 and 29:
MÁSODIK FEJEZET: CLAUDE VANEL MAGY
- Page 30 and 31:
Leírása az átfogó, felvezet? fe
- Page 32 and 33:
gy?ztesen a trónviszályból, csak
- Page 34 and 35: megoldását választ. A kényes k
- Page 36 and 37: Antoine-Augustin Bruzen de la Marti
- Page 38 and 39: |1526 |Louis II. dit le Jeune, azaz
- Page 40 and 41: E két városkép idézése bizony
- Page 42 and 43: 3. Entretiens des Ombres aux Champs
- Page 44 and 45: szerzetes több kiadást megért m?
- Page 46 and 47: tartja számon, Alsó-Magyarország
- Page 48 and 49: arianizmus homályosította el, maj
- Page 50 and 51: már említett pozsareváci békek
- Page 52 and 53: sokkal könnyebben és egyértelm?b
- Page 54 and 55: LUPSCENES, [amelyet LUPSCHER-SCIFFE
- Page 56 and 57: Martinière.[161]A fenti leírás v
- Page 58 and 59: TREN?IANSKY KRAJ ~ TRENCSÉN TARTOM
- Page 60 and 61: BANSKOBISTRICKÝ KRAJ ~ BESZTERCEB
- Page 62 and 63: MÁSODIK RÉSZ: A MAGYARSÁG JELENE
- Page 64 and 65: csoportosíthatóak, úgymint a fö
- Page 66 and 67: A MAGYARORSZÁG (HONGRIE) CÍMSZÓ
- Page 68 and 69: | |saját tulajdonuk. A | || |nemes
- Page 70 and 71: |f?városa Buda, míg |f?városa Bu
- Page 72 and 73: MÁSODIK FEJEZET: FRANCIA DIPLOMAT
- Page 74 and 75: szárazföldön pedig f?képp az 17
- Page 76 and 77: ESZTERHÁZY MIKLÓS „TURISTA” T
- Page 78 and 79: következett. De l’Hommeau Egerb?
- Page 80 and 81: Hazatérte után XV. Lajos érdemei
- Page 82 and 83: vagy ciszternák sáros vizét hasz
- Page 86 and 87: sérelmek érik, s ez ellen nemigen
- Page 88 and 89: van, amely városának hely?rsége;
- Page 90 and 91: míg keresked?vel, kézm?vessel nem
- Page 92 and 93: Conservateur-ben közölt cikk); 7/
- Page 94 and 95: hogy a nemesség egyedül fogja a k
- Page 96 and 97: szellemes észrevételei stílusát
- Page 98 and 99: A Pignaud-féle forráskiadásban m
- Page 100 and 101: Az osztrák katonai vezetés szám
- Page 102 and 103: meg kellett vásárolniuk, mint azt
- Page 104 and 105: NEGYEDIK FEJEZET: SANÉ MAGYAR JELL
- Page 106 and 107: megragadták![348]A világ négy t
- Page 108 and 109: valahol a Rajna mentén. További k
- Page 110 and 111: együtt közel huszonötezerre tehe
- Page 112 and 113: ugyanakkor annak ellenére, hogy a
- Page 114 and 115: f?képp nyáron és ?sszel. Az erd?
- Page 116 and 117: eléggé részletes tájékoztatás
- Page 118 and 119: csatlakozás vonatkozásában, vagy
- Page 120 and 121: CHARLEVILLE Torontál vármegye, Zs
- Page 122 and 123: MERCZYFALVA Temes vármegye, Vingai
- Page 124 and 125: NÁKÓFALVA Torontál vármegye Nag
- Page 126 and 127: HARMADIK RÉSZ: A magyarság jöv?b
- Page 128 and 129: Ehhez képest a magyar hamuzsír mi
- Page 130 and 131: Második fejezet: Megjegyzések a m
- Page 132 and 133: sugallatára fegyvergyártásban bi
- Page 134 and 135:
vált a XVIII. század végére, ha
- Page 136 and 137:
észletekre kiterjed? útleírása
- Page 138 and 139:
csalatkoznak. Az útviszonyok korá
- Page 140 and 141:
Barrois l’ainé Paris, 1822-1827.
- Page 142 and 143:
G. GYÖRFFY Katalin: Kultúra és
- Page 144 and 145:
C.N.R.S. 1983.~ Magyarok és franci
- Page 146 and 147:
l’Université d’Angers, 1984. 2
- Page 148 and 149:
HUNGARIKÁK JEGYZÉKE A XVIII. SZÁ
- Page 150 and 151:
BROWN, Edward: Relation de plusieur
- Page 152 and 153:
Introdvction contenant des Tables c
- Page 154 and 155:
HAUTIÈRE, Joseph: Manifeste du tra
- Page 156 and 157:
LENGLET DUFRESNOY, Nicolas: Méthod
- Page 158 and 159:
de geographie et d’histoire; où
- Page 160 and 161:
A FORRADALMI HÁBORÚK ELS? FRANCIA
- Page 162 and 163:
abságunk lényeges részleteit. M
- Page 164 and 165:
A behajózástól kezdve a katonák
- Page 166 and 167:
a továbbiakban is a hajókon marad
- Page 168 and 169:
kabinet kifejezetten megtiltotta, h
- Page 170 and 171:
B ON FRANÇOIS DELLARDKATONAI EMLÉ
- Page 172 and 173:
legrosszabb min?ség? élelemmel et
- Page 174 and 175:
csakhogy minél hamarabb elhagyhass
- Page 176 and 177:
lett más, minthogy együtt éljün
- Page 178 and 179:
A Bécsb?l Strasbourg-ig tartó út
- Page 180 and 181:
emlékiratai, in: KÖPECZI, 1985. 1
- Page 182 and 183:
[30] DES HAYES: Voyage de Levant fa
- Page 184 and 185:
[67] GDU, t. 2. 1990. 219-220.[68]
- Page 186 and 187:
[132] BRUZEN, 1732. t. IV. 203.[133
- Page 188 and 189:
kapcsolatkeresés, és ekkor még n
- Page 190 and 191:
[251] KECSKEMÉTI, 1963. 32. Barkó
- Page 192 and 193:
1815), Annales Historiques de la R
- Page 194 and 195:
GDU, t. 14. 173.[338] SANÉ, Alexan
- Page 196 and 197:
[387] KALAPIS Zoltán: Kempelen Far
- Page 198 and 199:
moyens d’y remédier à peu de fr