GDU, t. 14. 173.[338] SANÉ, Alexandre-Marie: Tableau historique, topographique et moral des peuples des quatre parties dumonde, comprenant les lois, les coutumes et les usages de ces peuples, par A.-M. Sané. Paris, Carteret, an IX-1801. a továbbiakban SANÉ, 1801. A cím Batsányi alapján: A négy világrész történeti, topográfiai és erkölcsiképe.[339] SANÉ, 1801. II.[340] SANÉ, 1801. I-IV.[341] SANÉ, 1801. 110.[342] SANÉ, 1801. 110-111. A fegyverviselésre kiváltképp alkalmas magyar öltözködés leírása Browntólszármazik. Lásd: SZAMOTA, 1891. 317.[343] SANÉ, 1801. 111.[344] Uo.[345] SALABERRY, 1799. 80.; 85.[346] SANÉ, 1801. 111-112.[347] „A magyarok szíve éppannyira jó, mint amennyire rosszul gondolkoznak – írja Salaberry. A II. Lipót általvisszaadott gyülekezési szabadságot az els? alkalommal arra használták fel, hogy megszavazzanak nekinégyszázezer, a császárnénak pedig százezer forintot. Azt elkerülend?, hogy a császár a népre nehezed? újabbtehert?l való félelmében visszautasítsa az ajánlatot, úgy döntöttek, hogy a nemesség egyedül fogja a költségeketviselni. Azt beszélik, hogy Eszterházy herceg a maga részér?l hatvanezer forintot adott.” Lásd SALABERRY,1799. 71.[348] SANÉ, 1801. 112.[349] Uo.[350] „A magyar egyetemi központok Budán, Gy?rben és Kassán találhatóak. Ezeken az egyetemeken általábana jezsuita rendhez tartozó tanárok tanítják a különböz? tudományokat és m?vészeteket. Így a lutheránus és aprotestáns papok, akik pedig jóval többen vannak Magyarországon, mint a római-katolikusok, a németországivagy egyéb országban található egyetemekre mennek oktatni. Lásd: SANÉ, 1801. 113.[351] Uo.[352] A könny?lovasok, „kiket huszárnak neveznek és így is váltak ismertté napjainkban. Távolról sincs olyanhosszú lábuk, mint a német lovasságnak, így ha egy huszár támadásba lendül, a rövid kengyel segítségével állvamegy neki az ellenségnek. Gyorsaságuk és ügyességük miatt nagy hasznukat lehet venni egy háborúban, így aleghatalmasabb európai uralkodók is ezt az elnevezést adják egyik másik csapatuknak. A magyar gyalogosokat„Heyducks”-nek szólítják, és annyi tollat t?znek a kalapjuk mellé, ahány ellenséggel, szerintük legalábbis,végeztek már. A magyar lovasság és gyalogság remek hadsereget alkot, és nagyon jónak bizonyul, mikor azellenség üldözésér?l, egy ország fosztogatásáról vagy feldúlásáról van szó, de egy rendes csatában gyengébbnekbizonyulnak a reguláris csapatoknál.” Lásd Sané, 1801. 114.[353] Uo.[354] A délvidéki térségnek, ahová többek között a XVIIII. századi újjátelepítések is irányultak, egyik kiemeltegysége volt a Bánát, vagy más néven Bánság. Ez gyakorlatilag a Duna, a Tisza, a Maros és a déli Kárpátoknyugati széle által határolt terület. Fényes Elek szerint a Bánát azt a 38 526 km 2 -es területet foglalja magába,amelynek határait északon a Maros, keleten a Tisza, délen a Duna vonala jelzi. Lásd: FÉNYES Elek:Magyarország leírása, Pest, 1847. 332.; 342.; KRISTÓ Gyula (szerk.): Korai magyar történeti lexikon,Budapest, 1994. 78. A Bácska elnevezés a Duna-Tisza közének a Baja-Szeged vonaltól délre es? részét takarja,míg a Temesköz a Bánság síkvidéki része. Lásd: KISS Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára I-II. Bp.1988. I. 133.; 162-163., ill. II. 633.[355] KOVÁCH Géza: A Bánság demográfiai és gazdasági fejl?dése 1716-1848, Bácsország, 1999/5-6.sz. 9.[356] A bolgárokról és krassovánokról lásd: BERECZ Imre: A Bánság népei, Delejt?, 1860. 153-154.CZIRBUSZ Géza: A Krassó megyei krassovánok, Bp. 1912.; u?: A Temes és Torontál megyei bolgárok, Bp.1913.; A Vresecz és Pancsova környéki spanyol telepesekr?l lásd: TAKÁCS Sándor: Spanyolok telepítésePancsovára, Magyar Gazdaságtörténeti Szemle, 1900. 56-61. ; az olaszokról a bánáti rizstelepek kapcsánszoktak írni, lásd KÁROLYI Zsigmond: A rizs hasznosítása és vízgazdálkodás története Magyarországon, Bp.1960. 109-112.; BÜCHL Antal: 130 év a rizstermesztés történetéb?l a Kárpát medencében, AgrártörténetiSzemle, 1976, 1-2. 179-183. Itt említjük, hogy a Bánságnak, mint új osztrák tartománynak, az els? átfogó„történeti” feldolgozása olasz szerz? nevéhez köt?dik; GRISELINI, Francesco: Lettere odeporiche ore is viaggi
e lui osservationi di vari popoli e sopra piu altri interessanti ogetti si descrivino, giuntavi parecchia memoriedello atesso autore, che riguardano le scienze e le art utili, Milano, 1780.[357] STANGLICA, Franz: Die Auswanderung der Lothringer in das Banat und die Batschka im 18.Jahrundert, Frankfurt a. M., Selbstverlag des Elsass-Lothringen-Instituts, 1934. 7-15.[358] BOTI?, Emile: Recherche sur la population française du Banat, Timi(oara, 1946. 57-72[359] KOVÁCH Géza: A Bánság demográfiai és gazdasági fejl?dése 1716-1848, Szeged, 1998. a továbbiakbanKOVÁCH, 1998. 51.[360] A Bánság XVIII. századi történetének legteljesebb, átfogó feldolgozására vonatkozóan lásd: KOVÁCH,1998.[361] HECHT, Louis: Les coloniesLorraines et Alsaciennes en Hongrie, Nancy, 1897.[362] HIEGEL, Charles: Répression de l’émigration lorraine en Hongrie au XVIII e siècle dans les bailliages deBitche et Sarreguemines, Annuaire de la Société d’Histoire et d’ Archéologie de la Lorraine, t. LXX, 1970. 101-168. uö: Répression dans les bailliages de Boulay, Bouzonville, Dieuze et Lixheim de l’émigration lorraine enHongrie au XVIII e siècle, Annuaire de la Société d’Histoire et d’ Archéologie de la Lorraine, t. LXXI, 1971. 83-131. CAHEN, Gilbert - HIEGEl, Charles - COLNAT, Jean: Archives de la Région Lorraine et du départementde la Moselle (Editeur (commercial)) Deuxième complèment au répertoire numérique de la Série B (Cours etjuridictions), Additifs et rectificatifs Metz, Archives de la Région Lorraine et du département de la Moselle,1981.[363] HIEGEL, 1971. 122.[364] BAUMONT, Henri: Études sur le règne de Léopold, duc de Lorraine et de Bar (1697-1729), Paris, Berger-Levrault, 1894. 135-139.; LEVRON, Jacques: Stanislas Leszcynski: roi de Pologne, duc de Lorraine: un roiphilosophe au siècle des Lumières, Paris, Perrin, 1984. 43-47.[365] BAUDIN, François: Histoire économique et sociale de la Lorraine, Nancy, Presses Univ. de Nancy &Metz, Serpenoise, 1992. 147-151.[366] Stangalica alapján HIEGEL, 1971. 112.[367] Életbe leptették, hogy a kivándorolási célból készült adásvételi szerz?dések érvénytelenek, és az emigrálásténye felett szemet hunyó hatósági magatartás büntetend?. Lásd HIEGEL, 1970. 134-136. ; HIEGEL, 1971. 93.[368] HANNICK, Pierre: Colons luxembourgeois au Banat au XVIIIe siècle, Luxembourg, J. Beffort, 1978. 55-57.[369] HIEGEL, 1971. 94.[370] HIEGEL, 1971. 95.[371] HIEGEL, 1971. 96.[372] HIEGEL, 1970 114-117.[373]MAILLARD, Jacques: Le Pouvoir municipal à Angers, de 1657 à 1789, Presses de l’Université d’Angers,1984. I. 70-72.[374] HIEGEL, 1971. 97-100.[375] HIEGEL, 1971. 100-101.[376] BAUDIN, 1992. 153.; HIEGEL, 1971. 104.[377] HIEGEL, 1971. 123.[378] HIEGEL, 1971. 119.[379] HIEGEL, 1971. 85.; KOVÁCH, 1998. 241-270.[380] HIEGEL, 1971. 90-93.[381] HIEGEL, 1971. 86-87.[382] HIEGEL, 1971. 87-90.[383] RÁCZ István: A török világ hagyatéka Magyarországon, Debrecen, 1995. a továbbiakban RÁCZ, 1995.108-110.[384] KOVÁCH, 1998. 64.[385] KOVÁCH, 1998. 65-66.[386] Born 1770-ben járt a Bánságban és Temesvárott. Útleírását 1777-ben adták ki. Lásd: BORN, Ignaz von:Travels through the bannat of Temeswar, Transylvania and Hungary, in the year 1770, described in a series ofletters to Prof. Ferber on the mines and mountains of these different countries, by Bon Inigo Born. To which isadded John James Ferbers Mineralogical history of Bohemia. Translated from the German. by R. E. Raspe.London, printed by J. Miller: 1777. Magyarul közli SZAMOTA, 1891. 462.
- Page 1:
Szegedi TudományegyetemBölcsésze
- Page 4 and 5:
A forradalmi háborúk els? francia
- Page 6 and 7:
utazó, vagy a Magyarországon átu
- Page 8 and 9:
égebbi, vagy éppen frissen feltá
- Page 10 and 11:
Johannes Martinus Stella, Basilius
- Page 12 and 13:
BLONDUS; MERULA, GEORG.; PANORMITAN
- Page 14 and 15:
Turcorum Origo, Principes, Imperato
- Page 16 and 17:
kiadás alapján.[18] Ez a toldalé
- Page 18 and 19:
LONICER, JOHANN ADAM; BOISSARD, JEA
- Page 20 and 21:
Élményeir?l így ír: „Váczró
- Page 22 and 23:
vannak, elég kényelmesen lehet ut
- Page 24 and 25:
gazdasági profiljáról, amely leh
- Page 26 and 27:
A bibliográfiák, az útleírások
- Page 28 and 29:
MÁSODIK FEJEZET: CLAUDE VANEL MAGY
- Page 30 and 31:
Leírása az átfogó, felvezet? fe
- Page 32 and 33:
gy?ztesen a trónviszályból, csak
- Page 34 and 35:
megoldását választ. A kényes k
- Page 36 and 37:
Antoine-Augustin Bruzen de la Marti
- Page 38 and 39:
|1526 |Louis II. dit le Jeune, azaz
- Page 40 and 41:
E két városkép idézése bizony
- Page 42 and 43:
3. Entretiens des Ombres aux Champs
- Page 44 and 45:
szerzetes több kiadást megért m?
- Page 46 and 47:
tartja számon, Alsó-Magyarország
- Page 48 and 49:
arianizmus homályosította el, maj
- Page 50 and 51:
már említett pozsareváci békek
- Page 52 and 53:
sokkal könnyebben és egyértelm?b
- Page 54 and 55:
LUPSCENES, [amelyet LUPSCHER-SCIFFE
- Page 56 and 57:
Martinière.[161]A fenti leírás v
- Page 58 and 59:
TREN?IANSKY KRAJ ~ TRENCSÉN TARTOM
- Page 60 and 61:
BANSKOBISTRICKÝ KRAJ ~ BESZTERCEB
- Page 62 and 63:
MÁSODIK RÉSZ: A MAGYARSÁG JELENE
- Page 64 and 65:
csoportosíthatóak, úgymint a fö
- Page 66 and 67:
A MAGYARORSZÁG (HONGRIE) CÍMSZÓ
- Page 68 and 69:
| |saját tulajdonuk. A | || |nemes
- Page 70 and 71:
|f?városa Buda, míg |f?városa Bu
- Page 72 and 73:
MÁSODIK FEJEZET: FRANCIA DIPLOMAT
- Page 74 and 75:
szárazföldön pedig f?képp az 17
- Page 76 and 77:
ESZTERHÁZY MIKLÓS „TURISTA” T
- Page 78 and 79:
következett. De l’Hommeau Egerb?
- Page 80 and 81:
Hazatérte után XV. Lajos érdemei
- Page 82 and 83:
vagy ciszternák sáros vizét hasz
- Page 84 and 85:
jellemzése, amely felöleli érdek
- Page 86 and 87:
sérelmek érik, s ez ellen nemigen
- Page 88 and 89:
van, amely városának hely?rsége;
- Page 90 and 91:
míg keresked?vel, kézm?vessel nem
- Page 92 and 93:
Conservateur-ben közölt cikk); 7/
- Page 94 and 95:
hogy a nemesség egyedül fogja a k
- Page 96 and 97:
szellemes észrevételei stílusát
- Page 98 and 99:
A Pignaud-féle forráskiadásban m
- Page 100 and 101:
Az osztrák katonai vezetés szám
- Page 102 and 103:
meg kellett vásárolniuk, mint azt
- Page 104 and 105:
NEGYEDIK FEJEZET: SANÉ MAGYAR JELL
- Page 106 and 107:
megragadták![348]A világ négy t
- Page 108 and 109:
valahol a Rajna mentén. További k
- Page 110 and 111:
együtt közel huszonötezerre tehe
- Page 112 and 113:
ugyanakkor annak ellenére, hogy a
- Page 114 and 115:
f?képp nyáron és ?sszel. Az erd?
- Page 116 and 117:
eléggé részletes tájékoztatás
- Page 118 and 119:
csatlakozás vonatkozásában, vagy
- Page 120 and 121:
CHARLEVILLE Torontál vármegye, Zs
- Page 122 and 123:
MERCZYFALVA Temes vármegye, Vingai
- Page 124 and 125:
NÁKÓFALVA Torontál vármegye Nag
- Page 126 and 127:
HARMADIK RÉSZ: A magyarság jöv?b
- Page 128 and 129:
Ehhez képest a magyar hamuzsír mi
- Page 130 and 131:
Második fejezet: Megjegyzések a m
- Page 132 and 133:
sugallatára fegyvergyártásban bi
- Page 134 and 135:
vált a XVIII. század végére, ha
- Page 136 and 137:
észletekre kiterjed? útleírása
- Page 138 and 139:
csalatkoznak. Az útviszonyok korá
- Page 140 and 141:
Barrois l’ainé Paris, 1822-1827.
- Page 142 and 143:
G. GYÖRFFY Katalin: Kultúra és
- Page 144 and 145: C.N.R.S. 1983.~ Magyarok és franci
- Page 146 and 147: l’Université d’Angers, 1984. 2
- Page 148 and 149: HUNGARIKÁK JEGYZÉKE A XVIII. SZÁ
- Page 150 and 151: BROWN, Edward: Relation de plusieur
- Page 152 and 153: Introdvction contenant des Tables c
- Page 154 and 155: HAUTIÈRE, Joseph: Manifeste du tra
- Page 156 and 157: LENGLET DUFRESNOY, Nicolas: Méthod
- Page 158 and 159: de geographie et d’histoire; où
- Page 160 and 161: A FORRADALMI HÁBORÚK ELS? FRANCIA
- Page 162 and 163: abságunk lényeges részleteit. M
- Page 164 and 165: A behajózástól kezdve a katonák
- Page 166 and 167: a továbbiakban is a hajókon marad
- Page 168 and 169: kabinet kifejezetten megtiltotta, h
- Page 170 and 171: B ON FRANÇOIS DELLARDKATONAI EMLÉ
- Page 172 and 173: legrosszabb min?ség? élelemmel et
- Page 174 and 175: csakhogy minél hamarabb elhagyhass
- Page 176 and 177: lett más, minthogy együtt éljün
- Page 178 and 179: A Bécsb?l Strasbourg-ig tartó út
- Page 180 and 181: emlékiratai, in: KÖPECZI, 1985. 1
- Page 182 and 183: [30] DES HAYES: Voyage de Levant fa
- Page 184 and 185: [67] GDU, t. 2. 1990. 219-220.[68]
- Page 186 and 187: [132] BRUZEN, 1732. t. IV. 203.[133
- Page 188 and 189: kapcsolatkeresés, és ekkor még n
- Page 190 and 191: [251] KECSKEMÉTI, 1963. 32. Barkó
- Page 192 and 193: 1815), Annales Historiques de la R
- Page 196 and 197: [387] KALAPIS Zoltán: Kempelen Far
- Page 198 and 199: moyens d’y remédier à peu de fr