Download (1499Kb) - doktori - Szegedi Tudományegyetem

[132] BRUZEN, 1732. t. IV. 203.[133] Claude de l’Isle (1664-1720) francia történész és geográfus, Orleans hercegének, a kés?bbi régensnektanítómestere, akinek itt nyilván az egyik legfontosabb m?vére, a történeti atlaszára (Atlas historique etgénéalogique, Paris 1718.) hivatkozik Bruzen de la Martinière. Lásd HOEFER, 1860. t. 31. 351.[134] Az Armenia és Media közötti határhegységr?l van szó, tágabban a Kaukázustól délre a Kaszpi-tengerkörül húzódó hegysor értend? a Cas hegység elnevezés alatt, mely a Himalája (ókori neve Imaus) egyikvonulataként ismert Strabon óta, lásd: PECZ Vilmos (szerk.): Ókori lexikon I. Bp.. Franklin, 1902. 379.; 972.[135] BRUZEN, t. IV. 1732. 180.[136] François Eudes de Mézerai (1610-1683) korának nagytekintéj? történetírója, lekes „Frondeur”, Mazarinegyik ádáz ellenfele, aki Sandricour álnéven maga is jópár pamphletet és mazariádát írt. Számos munkája közüla legismertebb az 1600-as évek derekán megjelent Franciaország története (Histoire de France I-III. Paris,1643-1651.) Jelent?s fordítói tevékenysége; Grotius kereszténységr?l és és Chalcondyle törökökr?l latinul írottmunkáinak fordítója. (Une traduction de l’Histoire des Turcs de Chalchondyle, Paris 1662.; Traité de la véritéde la Religion chrétienne traduit de latin de Grotius, Paris 1644.) Lásd: MICHAUD, 1821. t. 28. 506-511.;HOEFER, 1861. t. 35. 296-301.[137] A francia királyok genealógiájában szigorúan meghatározó a királyi vérvonal egyenesági továbbvitele.Erre vonatkozóan lásd pl. VOLKMANN, Jean Charles: Généalogies des rois de France, Éd. Jean-Paul Gisserot,Pollina, 1997. Ez a szemlélet köszön itt is vissza, hiszen ahol „megbicsaklik” az egyenes ág vérvonala, azt márdinasztiaváltásként fogja fel a szótár szerz?je, így a Géza, a Vazul és az Álmos ág után a nagyedik dinasztia aNápolyi Anjou ág![138] BRUZEN, 1732. t. IV. 181.[139] BRUZEN, 1732. t. IV. 181-182.[140] BRUZEN, 1732. t. IV. 182-183.[141] BRUZEN, 1732. t. IV. 183-184.[142] VANEL, 1786. 6.[143] KECSKEMÉTI, 1963. 36.[144] VANEL, 1786. 13.[145] KECSKEMÉTI, 1963. 53.[146] BRUZEN, 1732. t. IV. 184.[147] BRUZEN, 1732. t. IV. 185.[148] BRUZEN, 1732. t. IV. 184.[149] MÁLYUSZ Elemér: Zsigmond király uralma Magyarországon 1387-1437, Bp. Gondolat, 1984. 154-155.[150] BRUZEN, 1732. t. IV. 185.[151] BRUZEN, 1732. t. IV. 184.[152] BRUZEN, 1732. t. IV. 185.[153] BRUZEN, 1732. t. IV. 184.[154] BRUZEN, 1732. t. IV. 185.[155] BRUZEN, 1732. t. IV. 184.[156] BRUZEN, 1732. t. IV. 185-186.[157] SZAMOTA, 1891. 285.[158] MICHAUD, 1826. t. 46. 211-213.[159] A XVIII. századi magyar településnevek francia átiratának feloldása vonatkozásában alapvet? tanulmányVÖRÖS Imre: La Hongrie dans l’Encyclopédie, Revue d’Études Français, Bp. 2002. 163-183.[160] BRUZEN, 1732. t. IV. 186.[161] VOSGIEN, François-Léopold - LADVOCAT, Jean-Baptiste: Dictionnaire géographique portatif... traduitde l’anglois sur la 13e édition de Laurent Echard, avec des additions et des corrections considérables, par M.Vosgien... Paris, Didot: 1747. Dolgozatunkban a már emlegetett 1767-es kiadás mellett a szövegösszevetéseknélaz 1801-es és az 1811-es kiadások Hongrie címszavát használjuk![162] LADVOCAT, Jean-Baptiste, Vosgien: Dictionnaire géographique universel... précédé d’un précis degéographie... par M. F. Lallement... Paris, E. et V. Penaud frères, 1851.[163] HOEFER, 1869. t. 28. 647-650.[164] LADVOCAT, Jean-Baptiste: Bibliothèque annuelle et universelle... contenant un catalogue de tous leslivres qui ont été imprimés en Europe pendant l’année 1748 -1750... [Par P.-D. Burtin et l’abbé Ladvocat.], t. 3.