eléggé részletes tájékoztatást kapunk egy korabeli francia jelentésb?l is. A KecskemétiKároly által nem sokkal az 1778-as esztend? el?tti id?kre datált, véleményünk szerint 1768táján,[407] tehát a nagy beáramlási periódus idején keletkezett a Feljegyzések a Bánátról,Szlavóniáról és Magyarországról (Notes sur le Banat, l’Esclavonie et la Hongrie) címetvisel? írás ismeretlen szerz?je így jellemzi a Bánátot: nagyjából úgy 60 mérföld hosszú és40 mérföld széles, nagyrészt mocsarak borította síkság hegyekkel szegélyezve. Az egészterület a császárn? birtoka, igaz egy részét eladta, vagy bérbe adta, ám megtartottamagának a földesúri jogot a vele járó robottal és tizeddel. A leírás kiemeli a vidéktermékenységét, ír a mérsékelt árakról, megemlékezik a temesvári selyemgyártásról, tudja,hogy a manufaktúrák szatént, brokátot és arannyal átsz?tt kelmét készítenek.Részletesen beszámol a Bánát bányakincseir?l, leírja, hogy hat magánkézben lév?rézbánya és egy vasércbánya van -- ez utóbbi a császárn? tulajdonában. A részvényesekrészvényeik százalékos arányának megfelel?en járulnak hozzá a fenntartási költségekhez. Abányák éves hozadéka 600 000 Ft, ennek 40%-a a császárn?é. Figyelme még arra is kiterjed,hogy dicsérje a bányák korszer?ségét, biztonságát.Külön ír arról, hogy a Bánát f?városa, Temesvár alaposan meger?sített hely, ám akörnyez? mocsarak miatt -- f?képp nyáron -- nagyon egészségtelen a klímája.[408] A jelentésszerz?je mindehhez hozzáteszi: „a Bánátot szinte teljes egészében külföldiek …népesítették be. A Duna mellett telepítik le ?ket, ahol egy gyalogos és egy huszárezredb?lálló határ?rvidéket szerveznek.”[409]A leírás pontosan megrajzolt, jól árnyalt képet ad a telepesek mindennapjaitmeghatározó nehézségekr?l. Annak ellenére, hogy minden telepes kap a császárn?t?llakhelyet, négy lovat, ekét és szerszámokat, marhát és földet, a mindennapi élet nehéz.Minden telepes 400 Ft-ba kerül addig, ameddig nem keres?képes, ugyanis egy feln?tt után6-6, egy gyerek után 3-3 krajcárt fizetnek nekik naponta. A jelentés szerint a telepesekleginkább arra panaszkodnak, hogy a hatóságok többnyire nem tartják meg adottígéreteiket, s?t a Bánátot olykor a halálbüntetés kockázata mellett hagyhatnák csakel.[410]E régióban különben gróf Clary bánáti kormányzó megbízásából készítették az els?összeírást. E szerint 42 201 f?t tett ki a svábok,[411] franciák és olaszok együttes száma,ami a 317 000-s összlakosságnak több mint 13%-a.[412]Tudjuk, hogy a XVIII. század végén a francia telepeseknek saját iskoláik voltak ésanyanyelvük egyik legfontosabb ?rz?helyéül értelemszer?en a templom kínálkozott. EgyNagy?sz nev? helység (Triebswetter, Treisbszvetter, Trübsetter, Trübswetter; mai neveTomnatic, Romániában)[413] tanítói egészen 1806-ig franciák voltak.[414] A franciagyerekeknek ugyan kezébe akadhatott egy-egy hazulról származó könyv, de alegfontosabb „tankönyv” mégiscsak a katekizmus volt. Jean Baptiste Róka,[415]Mercyfalva egyik els? plébánosa egyébiránt a helyi adminisztrációtól többször kért francianyelv? könyveket tanítás végett, s?t maga is írt egy kis könyvet Francia A.B.C. avagyinstrukciók kisgyerekeknek (A.B.C. François ou l’instuction pour les petits enfants)címmel. 1773-ban Temesvárott mindenesetre napvilágot látott az alábbi címet visel? els?„hivatalos” tankönyv, melynek címlapja magyarul a következ?: Általános, hasznos ésszükséges tankönyv Canise atya, Jézus társaságának tagja által készített kis katekizmusnak
a gyermekek és az ifjúság számára történ? oktatására és vizsgáztatására. Kollonitz bécsiérsek bíboros ?eminenciájának utasítására németb?l fordította (n.b. franciára) JeanLamboy, Temesváron, 1773-ban. Nyomatott Math. Joseph Heimerl KözigazgatásiNyomdájában.[416]A francia telepesek a XVIII. században végig ügyeltek arra, hogy saját papjuklegyen. 1771-ben például a már említett Nagy?sz plébánosa a luxemburgi Bastogne-bólszármazó Leclerc atya volt. Károlyligetnek (Charleville, Kis-oroszi, Klein-oroszi, Sarlevil,Sarjlevil, napjainkban Banatsko Veliko Selo Jugoszláviában),[417] ennek az 1771-benalapított kis falunak egészen 1824-ig francia plébánosai voltak, név szerint Pierre FrançoisLeclerc (1773), Pierre Frank (1779-1782), François Xavier Plesingh de Pernthal (1782-1789), és Joseph Eustache (1789-1824).[418]Még a XVIII. század végén is találkozunk Franciaországból érkez? telepesekkel:1791 januárjában egy francia utazó a következ?ket írja: „Temesvár mellett találkoztam egyhárom férfiból és két gyerekb?l álló francia családdal. Nancyból jöttek Magyarország emeperemvidékére, részben a Dunán, Bécsb?l pedig úgy, ahogy tudtak, egyetlen német szóismerete nélkül tájékozódva, felváltva hordozva kisgyermekeiket, kiknek frissességelegalább olyan meglep? volt egy ilyen út után, mint amilyen megható a velük valóbánásmód. Ezek a jó emberek rokonaik után jöttek, kik egy ... lotharingiaiakkalbetelepített magyarországi faluban rendezkedtek be. Ilyen faluból több is van aBánátban.”[419]A XIX. század folyamán ezek a francia telepesek szép lassan asszimilálódtak,jóllehet 1840-ben még mindig 5 961 f? vallotta magát franciának.[420] E franciapopuláció elt?nésének érzékeltetése végett hadd idézzünk két rövid szócikket. A FényesElek által 1851-ban kiadott geográfiai szótárban Charleville címszó alatt a következ?ketolvashatjuk. ”Charleville, franczia falu, Torontál vmgyében, Komlóshoz délre 1mfdnyire:640 kath., 28 n.e. óhit? lak., kath paroch. templommal, szerfelett termékeny 1s?osztálybeli határral, 59 4/8 egész telekkel. Lakosai igen szorgalmas földmível?k, és sok jóvajat készítenek. F.u gr. Zichy Ferraris örök.”[421]Egy másik, 1895-ben kiadott lexikonban viszont már e kolónia elt?nésér?l kapunkinformációt a Károlyliget (Charleville) címszó alatt. E szerint a település „kisközségTorontál vmegye zsombolyai j.-ban, 828 német lak. A múlt században franciákattelepítettek ide, kik azonban ma már teljesen elvesztették eredeti nemzetiségüket.”[422]Összegzésképpen elmondhatjuk, hogy alapvet?en a lotharingiai emigránsok anyagihelyzete a felel?s azért a kivándorlásért, mely az 1700-as esztend? második évtizedét?lszinte a század végéig tart. Ennek a gazdasági emigrációnak -- jóllehet a századvég már afrancia forradalom jegyében telik el -- semmi köze az 1789-es események nyomdokainkiteljesed? politika emigrációhoz, hisz a bánáti telepesek, már a távolság miatt sem igengondolnak a tömeges visszatérésre, amely a visszavágás jegyében fogant, igaz atervezettnél hosszabbra sikeredett 1789-es emigráció egyik f? mozgatója. volt.[423]Így a nyomor, az adók, a rossz termés, a munkahely hiánya, összefoglalva: amindennapok megélhetési gondjai, az anyagi és szociális körülmények sarkallták a távoliDél-Magyarországra irányuló emigrációt. Úgy t?nik tehát, hogy nemigen érdemes politikaiokokat keresnünk úgymint a lotharingiaiak ellenállását a Franciaországhoz való
- Page 1:
Szegedi TudományegyetemBölcsésze
- Page 4 and 5:
A forradalmi háborúk els? francia
- Page 6 and 7:
utazó, vagy a Magyarországon átu
- Page 8 and 9:
égebbi, vagy éppen frissen feltá
- Page 10 and 11:
Johannes Martinus Stella, Basilius
- Page 12 and 13:
BLONDUS; MERULA, GEORG.; PANORMITAN
- Page 14 and 15:
Turcorum Origo, Principes, Imperato
- Page 16 and 17:
kiadás alapján.[18] Ez a toldalé
- Page 18 and 19:
LONICER, JOHANN ADAM; BOISSARD, JEA
- Page 20 and 21:
Élményeir?l így ír: „Váczró
- Page 22 and 23:
vannak, elég kényelmesen lehet ut
- Page 24 and 25:
gazdasági profiljáról, amely leh
- Page 26 and 27:
A bibliográfiák, az útleírások
- Page 28 and 29:
MÁSODIK FEJEZET: CLAUDE VANEL MAGY
- Page 30 and 31:
Leírása az átfogó, felvezet? fe
- Page 32 and 33:
gy?ztesen a trónviszályból, csak
- Page 34 and 35:
megoldását választ. A kényes k
- Page 36 and 37:
Antoine-Augustin Bruzen de la Marti
- Page 38 and 39:
|1526 |Louis II. dit le Jeune, azaz
- Page 40 and 41:
E két városkép idézése bizony
- Page 42 and 43:
3. Entretiens des Ombres aux Champs
- Page 44 and 45:
szerzetes több kiadást megért m?
- Page 46 and 47:
tartja számon, Alsó-Magyarország
- Page 48 and 49:
arianizmus homályosította el, maj
- Page 50 and 51:
már említett pozsareváci békek
- Page 52 and 53:
sokkal könnyebben és egyértelm?b
- Page 54 and 55:
LUPSCENES, [amelyet LUPSCHER-SCIFFE
- Page 56 and 57:
Martinière.[161]A fenti leírás v
- Page 58 and 59:
TREN?IANSKY KRAJ ~ TRENCSÉN TARTOM
- Page 60 and 61:
BANSKOBISTRICKÝ KRAJ ~ BESZTERCEB
- Page 62 and 63:
MÁSODIK RÉSZ: A MAGYARSÁG JELENE
- Page 64 and 65:
csoportosíthatóak, úgymint a fö
- Page 66 and 67: A MAGYARORSZÁG (HONGRIE) CÍMSZÓ
- Page 68 and 69: | |saját tulajdonuk. A | || |nemes
- Page 70 and 71: |f?városa Buda, míg |f?városa Bu
- Page 72 and 73: MÁSODIK FEJEZET: FRANCIA DIPLOMAT
- Page 74 and 75: szárazföldön pedig f?képp az 17
- Page 76 and 77: ESZTERHÁZY MIKLÓS „TURISTA” T
- Page 78 and 79: következett. De l’Hommeau Egerb?
- Page 80 and 81: Hazatérte után XV. Lajos érdemei
- Page 82 and 83: vagy ciszternák sáros vizét hasz
- Page 84 and 85: jellemzése, amely felöleli érdek
- Page 86 and 87: sérelmek érik, s ez ellen nemigen
- Page 88 and 89: van, amely városának hely?rsége;
- Page 90 and 91: míg keresked?vel, kézm?vessel nem
- Page 92 and 93: Conservateur-ben közölt cikk); 7/
- Page 94 and 95: hogy a nemesség egyedül fogja a k
- Page 96 and 97: szellemes észrevételei stílusát
- Page 98 and 99: A Pignaud-féle forráskiadásban m
- Page 100 and 101: Az osztrák katonai vezetés szám
- Page 102 and 103: meg kellett vásárolniuk, mint azt
- Page 104 and 105: NEGYEDIK FEJEZET: SANÉ MAGYAR JELL
- Page 106 and 107: megragadták![348]A világ négy t
- Page 108 and 109: valahol a Rajna mentén. További k
- Page 110 and 111: együtt közel huszonötezerre tehe
- Page 112 and 113: ugyanakkor annak ellenére, hogy a
- Page 114 and 115: f?képp nyáron és ?sszel. Az erd?
- Page 118 and 119: csatlakozás vonatkozásában, vagy
- Page 120 and 121: CHARLEVILLE Torontál vármegye, Zs
- Page 122 and 123: MERCZYFALVA Temes vármegye, Vingai
- Page 124 and 125: NÁKÓFALVA Torontál vármegye Nag
- Page 126 and 127: HARMADIK RÉSZ: A magyarság jöv?b
- Page 128 and 129: Ehhez képest a magyar hamuzsír mi
- Page 130 and 131: Második fejezet: Megjegyzések a m
- Page 132 and 133: sugallatára fegyvergyártásban bi
- Page 134 and 135: vált a XVIII. század végére, ha
- Page 136 and 137: észletekre kiterjed? útleírása
- Page 138 and 139: csalatkoznak. Az útviszonyok korá
- Page 140 and 141: Barrois l’ainé Paris, 1822-1827.
- Page 142 and 143: G. GYÖRFFY Katalin: Kultúra és
- Page 144 and 145: C.N.R.S. 1983.~ Magyarok és franci
- Page 146 and 147: l’Université d’Angers, 1984. 2
- Page 148 and 149: HUNGARIKÁK JEGYZÉKE A XVIII. SZÁ
- Page 150 and 151: BROWN, Edward: Relation de plusieur
- Page 152 and 153: Introdvction contenant des Tables c
- Page 154 and 155: HAUTIÈRE, Joseph: Manifeste du tra
- Page 156 and 157: LENGLET DUFRESNOY, Nicolas: Méthod
- Page 158 and 159: de geographie et d’histoire; où
- Page 160 and 161: A FORRADALMI HÁBORÚK ELS? FRANCIA
- Page 162 and 163: abságunk lényeges részleteit. M
- Page 164 and 165: A behajózástól kezdve a katonák
- Page 166 and 167:
a továbbiakban is a hajókon marad
- Page 168 and 169:
kabinet kifejezetten megtiltotta, h
- Page 170 and 171:
B ON FRANÇOIS DELLARDKATONAI EMLÉ
- Page 172 and 173:
legrosszabb min?ség? élelemmel et
- Page 174 and 175:
csakhogy minél hamarabb elhagyhass
- Page 176 and 177:
lett más, minthogy együtt éljün
- Page 178 and 179:
A Bécsb?l Strasbourg-ig tartó út
- Page 180 and 181:
emlékiratai, in: KÖPECZI, 1985. 1
- Page 182 and 183:
[30] DES HAYES: Voyage de Levant fa
- Page 184 and 185:
[67] GDU, t. 2. 1990. 219-220.[68]
- Page 186 and 187:
[132] BRUZEN, 1732. t. IV. 203.[133
- Page 188 and 189:
kapcsolatkeresés, és ekkor még n
- Page 190 and 191:
[251] KECSKEMÉTI, 1963. 32. Barkó
- Page 192 and 193:
1815), Annales Historiques de la R
- Page 194 and 195:
GDU, t. 14. 173.[338] SANÉ, Alexan
- Page 196 and 197:
[387] KALAPIS Zoltán: Kempelen Far
- Page 198 and 199:
moyens d’y remédier à peu de fr