Download (1499Kb) - doktori - Szegedi Tudományegyetem

eléggé részletes tájékoztatást kapunk egy korabeli francia jelentésb?l is. A KecskemétiKároly által nem sokkal az 1778-as esztend? el?tti id?kre datált, véleményünk szerint 1768táján,[407] tehát a nagy beáramlási periódus idején keletkezett a Feljegyzések a Bánátról,Szlavóniáról és Magyarországról (Notes sur le Banat, l’Esclavonie et la Hongrie) címetvisel? írás ismeretlen szerz?je így jellemzi a Bánátot: nagyjából úgy 60 mérföld hosszú és40 mérföld széles, nagyrészt mocsarak borította síkság hegyekkel szegélyezve. Az egészterület a császárn? birtoka, igaz egy részét eladta, vagy bérbe adta, ám megtartottamagának a földesúri jogot a vele járó robottal és tizeddel. A leírás kiemeli a vidéktermékenységét, ír a mérsékelt árakról, megemlékezik a temesvári selyemgyártásról, tudja,hogy a manufaktúrák szatént, brokátot és arannyal átsz?tt kelmét készítenek.Részletesen beszámol a Bánát bányakincseir?l, leírja, hogy hat magánkézben lév?rézbánya és egy vasércbánya van -- ez utóbbi a császárn? tulajdonában. A részvényesekrészvényeik százalékos arányának megfelel?en járulnak hozzá a fenntartási költségekhez. Abányák éves hozadéka 600 000 Ft, ennek 40%-a a császárn?é. Figyelme még arra is kiterjed,hogy dicsérje a bányák korszer?ségét, biztonságát.Külön ír arról, hogy a Bánát f?városa, Temesvár alaposan meger?sített hely, ám akörnyez? mocsarak miatt -- f?képp nyáron -- nagyon egészségtelen a klímája.[408] A jelentésszerz?je mindehhez hozzáteszi: „a Bánátot szinte teljes egészében külföldiek …népesítették be. A Duna mellett telepítik le ?ket, ahol egy gyalogos és egy huszárezredb?lálló határ?rvidéket szerveznek.”[409]A leírás pontosan megrajzolt, jól árnyalt képet ad a telepesek mindennapjaitmeghatározó nehézségekr?l. Annak ellenére, hogy minden telepes kap a császárn?t?llakhelyet, négy lovat, ekét és szerszámokat, marhát és földet, a mindennapi élet nehéz.Minden telepes 400 Ft-ba kerül addig, ameddig nem keres?képes, ugyanis egy feln?tt után6-6, egy gyerek után 3-3 krajcárt fizetnek nekik naponta. A jelentés szerint a telepesekleginkább arra panaszkodnak, hogy a hatóságok többnyire nem tartják meg adottígéreteiket, s?t a Bánátot olykor a halálbüntetés kockázata mellett hagyhatnák csakel.[410]E régióban különben gróf Clary bánáti kormányzó megbízásából készítették az els?összeírást. E szerint 42 201 f?t tett ki a svábok,[411] franciák és olaszok együttes száma,ami a 317 000-s összlakosságnak több mint 13%-a.[412]Tudjuk, hogy a XVIII. század végén a francia telepeseknek saját iskoláik voltak ésanyanyelvük egyik legfontosabb ?rz?helyéül értelemszer?en a templom kínálkozott. EgyNagy?sz nev? helység (Triebswetter, Treisbszvetter, Trübsetter, Trübswetter; mai neveTomnatic, Romániában)[413] tanítói egészen 1806-ig franciák voltak.[414] A franciagyerekeknek ugyan kezébe akadhatott egy-egy hazulról származó könyv, de alegfontosabb „tankönyv” mégiscsak a katekizmus volt. Jean Baptiste Róka,[415]Mercyfalva egyik els? plébánosa egyébiránt a helyi adminisztrációtól többször kért francianyelv? könyveket tanítás végett, s?t maga is írt egy kis könyvet Francia A.B.C. avagyinstrukciók kisgyerekeknek (A.B.C. François ou l’instuction pour les petits enfants)címmel. 1773-ban Temesvárott mindenesetre napvilágot látott az alábbi címet visel? els?„hivatalos” tankönyv, melynek címlapja magyarul a következ?: Általános, hasznos ésszükséges tankönyv Canise atya, Jézus társaságának tagja által készített kis katekizmusnak