Download (1499Kb) - doktori - Szegedi Tudományegyetem

Conservateur-ben közölt cikk); 7/ Essais sur la Valachie et la Moldavie, théâtre del’insurrection dite Ypsilanti (Értekezés Oláhföldr?l és Moldáviáról, az úgynevezettIpszilanti-felkelés színterér?l), Párizs, 1821, in-8, brosúra formátum; 8/. La Première…,La Dixième aux hommes de bien (Az els?t?l a tizedikig jóravaló embereknek), Párizs,1828, in-8 (Ez tulajdonképpen tíz levél különféle politikai és vallási témákról); 9/ Loisirsd’un ménage en 1806 (Családi id?töltés 1806-ban), Párizs, 1828, in-12. Ez a kötet kétnovellát tartalmaz: Le mariage de convenance (Érdekházasság), illetve Projet de mariageou Robertine et son cousin (Házassági terv, avagy Robertine és unokabátyja). Ittjegyezzük meg, hogy Salaberry gróf közrem?ködött az általunk is nagy haszonnalforgatott Biographie universelle munkálataiban, hiszen az Egyetemes biográfia számosfrancia, illetve török személyiségér?l készített szócikkeket, s?t több vidám, szatirikuspolitikai töltet? dalt is komponált.[279]Még 1799-ben -- nevének feltüntetése nélkül -- megjelentette els? munkáját Voyageà Constantinople, en Italie et aux îles de l’Archipel, par l’Allemagne et la Hongrie(Utazás Konstantinápolyba, Itáliába és az Archipel szigetcsoportra[280] Németországonés Magyarországon át) címmel.[281] Salaberry 1790 ?szén indult el Párizsból, a németterületeken átutazva Bécsben id?zött, majd Magyarországon át folytatta útjátKonstantinápoly felé. Útleírása tulajdonképpen hatvan levélb?l áll, amelyek közül a 15.-t?la 2(.-ig olvashatunk Magyarországról. A 15. levél Pozsonyt, a nemesi diéta (la diète)városát mutatja be, ahová 1790 novemebrében érkezett meg a francia utazó, aki mintszemtanú részletesen leírja Lipót magyar királlyá koronázásának ceremóniáját.[282] 16.levélben -- Magyarország pontos földrajzi koordinátáinak Vosgien nyomdokain történ?megadását követ?en -- II. József politikája tétetik mérlegre. Véleménye szerint a magyarokmár születésük pillanatában rendelkeznek mindazokkal a hajlamokkal és ítéletekkel,amelyek lelkületüket éppúgy különállóvá teszik, mint arcvonásaik és öltözködésük afizikai megjelenésüket. A magyarokat jellemezve a következ?ket írja: „ha olyanemberekkel találkozunk, akik szabadságukat szinte gyerekes módon szeretik, akik jobbanragaszkodnak a szavakhoz, mint a dolgokhoz, akik országukkal szemben, -- melyszerintük az országok között az els?, azonban amelyet hamar elhagynak -- ,széls?ségesenelfogultak, akik egyedülálló készséggel rendelkeznek az idegen nyelvek elsajátítására, ésakik a lehet? legkomolyabban beszélnek országgy?lésükr?l, valamint meghagyottalkotmányukról (mely szinte olyan, mint a mérges gyereknek adott játékszer, hiszen mindaz országgy?lés, mind az alkotmány többet árt a lakosság nagyobbik részének, mintamennyit használ), nos, ha ilyen férfiakkal és n?kkel -- akár fiatalokkal, akár öregekkel --találkoznak, biztosak lehetnek abban, hogy az illet?k magyarok.”[283] Ezt a nehezenkezelhet? nemzeti karaktert vette semmibe II. József, kinek épp ezért Salaberrylegnagyobb hibájául azt rója fel, hogy nem tudott megbékélni a magyarok jellemével. Ígyaztán hiába volt célkit?zéseiben üdvös a józsefi reformok zöme, az uralkodó úgy járt„miként a keménykez? orvosok, akik gyógymódjaikban bízva oly kíméletlen er?szakkalviseltetnek a beteggel szemben, hogy az tönkreteszi a gyógyszerek hatását. József jószándékai csak szitkozódást váltottak ki egy olyan népb?l, mely mind a gy?löletben, minda szeretetben hajlamos a széls?ségekre. ?k már csak zsarnoknak nevezik, vagy pedig így:II. József, aki Magyarország királyának mondotta magát... Királyként még jobban