Download (1499Kb) - doktori - Szegedi Tudományegyetem

megoldását választ. A kényes kérdéseknél a forrásközlés tisztességéhez úgy t?nik, Vanel isragaszkodik. Tudjuk, egy másik munkájában Thököly kapcsán közli a felkel?k 1687-esmanifesztumát.[91] Jelen esetben -- minden bizonnyal kommentár helyett is -- a vasváribéke szövegét tárja az olvasó elé.[92] Itt említend? még, hogy Zrínyi Miklósrólelismeréssel ír a Canisa (Kanizsa) és f?leg az Esseck et son Pont (Eszék és Hídja) címszóalatt. Kiemeli katonai képességeit és emlékeztet arra, hogy legutóbb Zrínyi a hídfelégetésével elvágta a Magyarországon harcoló törökök utánpótlási vonalát.[93]Természetesen szerepelnek a politika központok, így mindenekel?tt Presbourg(Pozsony), Bude Offen (Buda), és Pest. Pozsonyt (Presbourg, Posonium, Pisonium,Flexum) bájos (charmante) városnak írja, amelyet Buda török általi elfoglalása ótaMagyarország f?városának kell tekinteni, hisz nemcsak az országos rendek gy?lésénekszínhelye, hanem Esztergom eleste óta érseki székhely is. Itt ?rzik Szent István királykoronáját, amelyet a magyarok különösen tisztelnek. A hagyomány úgy tartja, hogyangyal hozta és egyúttal az ország sorsának letéteményese. Akkor, amikor a magyarkorona leírását adja, szintén Brown alapján dolgozik, aki a korona másolatát személyesenis látta Lipót császár kincstárában.[94]Pest (Pesth): „Pest városa után az egész környéket Pest megyének hívják, ugyanisegész Magyarország éppen úgy, mint Anglia, grófságokra (Comtés) van osztva. [Pesth.Elle donne le nom à tout le pais qui est environs & on le nomme à à à cause de cela.Comitatus Pesthiensis, car la Hongrie est divisé en Comtés, aussi bien quel’Angleterre.]”[95] Vanel ezzel az indítással ismét elárulja, hogy szó szerint veszi átBrown 1669-70-es útleírásának Pestre vonatkozó részleteit, majd megtoldja azt aközelmúlt történéseivel. Így, amikor 1684-ben a császári hadak körbezárták Budát,egyúttal Pestet is elfoglalták, de amikor elhagyták e székhelyt, lemondtak Pestr?l is. (Nefeledjük, hogy Vanel könyve megjelenésének évében foglalják vissza Budát atörökt?l!)[96]Buda (Bude) volt a török invázió el?tt Magyarország f?városa, amelyet a németekOffen-nek neveznek. Buda – írja Vanel – fels? és alsóvárosra osztható fel; ez utóbbi aDuna partján elterül? rész, míg a többi Fels?buda. Pesttel egy nagyon jól megépített széphajóhíd köti össze. A város fekvése gyönyör?, még mindig látni a néhai magyarokkirályok, kiváltképp néhai Corvin Mátyás keze nyomát, ám a hajdan volt szép palotákat atörök hagyta lepusztulni. Vanel Buda-képe a közelg? sikeres visszafoglalás történelmitényének ismeretében egyfajta vihar el?tti csend állapotot tükröz, amolyan végnapjait él?katonai támaszpont benyomását kelti akkor, amikor így zárja a Budáról szóló szócikkét.„Ez egy nagy, szép, jól megépített, ám kevés lelket számláló város, lakói szinte csak aszpáhik és a mindig nagyszámú janicsár garnizonbeliek. [Cette ville est grande, belle &bien bâtie, mais mal peuplé & n’a presque pour habitans que les Spahis & les Janissairesde la Garnison qui est toujours fort nombreuse.”][97]Claude Vanel történetírásának számos m?vel?déstörténeti vonatkozása is van. Ezekegy részét azóta már megcáfolta a tudomány, más része viszont vitathatatlan örökségetörténelmünknek. Lássunk mindkett?re egy-egy példát. A Vanel rajzolta Várad-kép(Waradin) nemcsak arról nevezetes, hogy sokáig ellenáll a töröknek és tulajdonképpen ígya legrövidebb ideig török kézen lév? városok egyike, hiszen 1598-ban hiába vonult a török