tartja számon, Alsó-Magyarországon található nem messze Soprontól, a németes neve isismert és használatos (Stain am Anger), továbbá nem keverend? össze Sárvárral(Sarwar.)[124]Bruzen Hongrie címszavának már az els? mondata sokatmondó, hiszen jelzi: ez acímszó önmagában véve azért nehéz, mert nem lehet rögtön földrajzi szélességi éshosszúsági koordináták együttesében leírni, mivel ez az elnevezés igencsak eltér?nagyságú és helyzet? országokat jelölhet, „attól függ?en, hogy a különféle koroktörténészei milyen értelemben használták.”[125] Látható tehát, hogy a szótáríró tér-ésid?síkja történeti látásmóddal ötvözötten fog hozzá a magyar história áttekintéséhez.Ennek a megközelítésnek a logikájában tehát el?ször is azt kell tisztázni, hogy egyáltalánmi értend? Hongrie (Magyarország) alatt, mi az, amit a szótárírónak ezen elnevezés alattfeltétlenül számba kell vennie. Az els? megközelítésében tudniillik két Magyarországlétezik, hiszen szokás egy ázsiai és egy európai Magyarországról írni Martinière szerint.„Az európai Magyarországnak voltak önálló királyai, akik hódítás, öröklés, szövetségvagy más eszközök révén hatalmas tartományokat csatoltak Magyarországhoz, s egyrendkívül nagy kiterjedés? monarchiát hoztak létre. Ezt nevezem én Nagy MagyarKirályságnak (C’est que j’appele le Grande Royaume de Hongrie.)”[126] Itt tehát a MagnaHungaria leírását, illetve a hun-magyar rokonság jegyében fogant magyar történelemPannóniabeli történéseinek adaptációját látjuk viszont.Ez a korona id?nként elvesztette egyik vagy másik csatolt részét, mígnem a szorosabbértelemben vett Magyarországra redukálódott. Ez a szorosabb értelemben vett Magyarországkét módon osztható fel: 1. a földfelszín és a Duna folyása szerint Fels?- és Alsó-Magyarországra; 2. a területét birtokló uralkodók szerint keresztény és török Magyarországra.Ezt a királyságot vármegyékre is szokták osztani. (Martinière erre majd visszatér és leírja avármegyerendszeren nyugvó magyar közigazgatást, mintegy az Hongrie címszó sajátosfüggeléke gyanánt!)E témafelvezetést követ?en tér rá a szerz? el?ször az ázsiai, majd pedig az európaimagyar történelem taglalására.I/ Az ázsiai Magyarország vagy Nagy Magyarország az az ázsiai ország, ahol a régihunok vagy magyarok hazája volt, akik aztán átjöttek Európába a Római Birodalomhanyatlása idején. („La Hongrie en Asie, ou la grande Hongrie; Pas Asie où étoit l’ancienneparti de Huns ou Hongrois qui passent en Europe vers la decadence de l’Empire.”)[127]A hunokról ugyan külön értekezik Martinière, mégis a Huns (Hunok) címszókereszthivatkozását ehelyütt érdemes idézni, hisz a hun-magyar rokonság kapcsán akövetkez?ket tudhatja meg az olvasó Martinière szótárából.[128] A hunok és a magyarokrokonok, legalábbis Bonfini Pannoniabeli történeteinek ismerete és az általa vázoltmitológia ezt bizonyítja. Más vélemények szerint, amint azt a vatikáni szolgálatban állósvéd tudós, Jean (Johannes) Magnus (1488-1544) írja a gótok történetében (HistoriaGothorum Suevorumque, Rome, 1554.), a hunok a gótok egyik ágának tekintend?k, s?tPannónia mai lakói, a magyarok is a gótok leszármazottai.[129] A XVIII. század els?harmadában viszont egyre inkább terjed az a nézet, amelynek markáns képvisel?je akorának egyik legnagyobb szakmai tekintélyeként számon tartott Conrad SamuleSchurtzfleisch (1641-1708), amely állítás szerint a hunoknak és a magyaroknak semmi
közük egymáshoz, illetve annyi igen, hogy mindkét nép keletr?l érkezett. Conrad SamuelSchurtzfleich tehát éles különbséget tesz hunok és magyarok között azt állítván, hogy ezekigencsak eltér? népek.[130] Íme Bruzen de la Martinière a kompilátor, aki nem foglalállást a kérdésben, viszont tényszer?en közli egy-egy problémakör kapcsán a különfélevélekedéseket!Egy biztos, a magyar keleti nép, és itt Pétis de la Croix kutatásaira hagyatkozik.François Petits de la Croix (1653-1713) a francia orientalisztika megalapítója és egyiklegjelent?sebb figurája még Colbert megbízásából beutazta Kis-Ázsiát, természetesentöbbször járt Konstatinápolyban, 1674-ben eljutott Bagdadba, megtanult perzsául.Tudományos utazóként volt Algériában és Marokkóban szintén az arab kultúratanulmányozása végett. 1692-t?l haláláig a Collège Royal arab kutatásokbanmegkerülhetetlen, nagyhatalmú professzora. Jóllehet foglalkozott egyiptológiával, és az els?örmény-latin szótárat is ? állította össze, kedvencei élete végéig a perzsa történetírókmaradtak.[131] Így lefordítja, és 1707-ben megjelenteti a számos forrásanyagot istartalmazó Chéikh-Zadeh perzsa történetíró munkáját A perzsa szultánok és vezérektörténetét (Histoire de la sultan de Perse et des vizirs, Paris, 1707.). Kiadja továbbáfrancia nyelven a XV. század második felében élt Cherif Eddyn Ali Yezdi mogulbirodalom történetér?l szóló munkáját. (Histoire de Timur Bec, Paris 1722.)[132]Bruzen de la Martinière a magyar ?störténet néhány mozzanatát La Croix Dzsingiszkán portréja kapcsán megrajzolt nomád közeg leírása alapján rekonstruálja. Azt írja, hogyaz itt él? törzsek mindegyikének volt fejedelme, ezek viszont egy nagykánnak, vagynagytörzsf?nek, vagy ha tetszik afféle királynak voltak alávetve. Ez a terület (értsdTatárföld) az elmúlt évszázadokban mindig b?velkedett emberekben, és innen indultak kiannak idején a hunok, a gótok, a gepidák, a vandálok, az alánok, stb. Ezután Dzsingisz kántörténetét mesélve leírja, hogy ezek a népek szövetségre léptek ellene (mármint Dzsingiszkán ellen), ám ? több ütközetben megverte ?ket, els?sorban a kunokat, a régi bolgárokat,az oláhokat és a magyarokat, akik régebben a hunok, a vandálok és más, régóta csaktatárok néven ismert nemzetek földjét lakták.[133] Íme Juliánus barát Magna Hungariabelimagyarjai a perzsa forrás francia olvasatában visszaköszönnek egy XVIII. századi szótárlapjain is!De l’Isle, aki Dzsingisz kán történetéhez készített egy Ázsia-térképet, nem hagyta le etérképr?l az ázsiai Magyarországot.[134] Scythia pontosabban körülírt ?shazáját ? Nagy-Magyarországnak hívja. Ez az ázsiai Bulgáriától keletre van. Mivel Bulgária a Volga és aCas-hegység között van (mely az ókori Imaus egyik vonulata), Nagy-Magyarország emehegység és az Istioch között terül el, a 85. és a 100. szélességi fok között.[135] OláhföldMagyarországtól délkeletre volt. „Így ez a három nemzet, a bolgárok, a magyarok és azoláhok Ázsiában éppúgy szomszédjai voltak egymásnak, mint most Európában.”[136]Az európai Magyarország valójában egy nagy európai ország, a Duna mentén terülel, akár úgy, hogy a magyarok a hunok leszármazottai, akár úgy, hogy semmi közükhozzájuk azonkívül, hogy utolsónak érkeztek Pannóniába. Mivel a magyar törzsek nemelégedtek meg a Dunától keletre birtokolt földekkel, átkeltek a folyón, és letelepedtekmindkét Pannóniában.Már a harmadik században is hirdették itt az evangéliumot, ám a hit lángját el?ször az
- Page 1: Szegedi TudományegyetemBölcsésze
- Page 4 and 5: A forradalmi háborúk els? francia
- Page 6 and 7: utazó, vagy a Magyarországon átu
- Page 8 and 9: égebbi, vagy éppen frissen feltá
- Page 10 and 11: Johannes Martinus Stella, Basilius
- Page 12 and 13: BLONDUS; MERULA, GEORG.; PANORMITAN
- Page 14 and 15: Turcorum Origo, Principes, Imperato
- Page 16 and 17: kiadás alapján.[18] Ez a toldalé
- Page 18 and 19: LONICER, JOHANN ADAM; BOISSARD, JEA
- Page 20 and 21: Élményeir?l így ír: „Váczró
- Page 22 and 23: vannak, elég kényelmesen lehet ut
- Page 24 and 25: gazdasági profiljáról, amely leh
- Page 26 and 27: A bibliográfiák, az útleírások
- Page 28 and 29: MÁSODIK FEJEZET: CLAUDE VANEL MAGY
- Page 30 and 31: Leírása az átfogó, felvezet? fe
- Page 32 and 33: gy?ztesen a trónviszályból, csak
- Page 34 and 35: megoldását választ. A kényes k
- Page 36 and 37: Antoine-Augustin Bruzen de la Marti
- Page 38 and 39: |1526 |Louis II. dit le Jeune, azaz
- Page 40 and 41: E két városkép idézése bizony
- Page 42 and 43: 3. Entretiens des Ombres aux Champs
- Page 44 and 45: szerzetes több kiadást megért m?
- Page 48 and 49: arianizmus homályosította el, maj
- Page 50 and 51: már említett pozsareváci békek
- Page 52 and 53: sokkal könnyebben és egyértelm?b
- Page 54 and 55: LUPSCENES, [amelyet LUPSCHER-SCIFFE
- Page 56 and 57: Martinière.[161]A fenti leírás v
- Page 58 and 59: TREN?IANSKY KRAJ ~ TRENCSÉN TARTOM
- Page 60 and 61: BANSKOBISTRICKÝ KRAJ ~ BESZTERCEB
- Page 62 and 63: MÁSODIK RÉSZ: A MAGYARSÁG JELENE
- Page 64 and 65: csoportosíthatóak, úgymint a fö
- Page 66 and 67: A MAGYARORSZÁG (HONGRIE) CÍMSZÓ
- Page 68 and 69: | |saját tulajdonuk. A | || |nemes
- Page 70 and 71: |f?városa Buda, míg |f?városa Bu
- Page 72 and 73: MÁSODIK FEJEZET: FRANCIA DIPLOMAT
- Page 74 and 75: szárazföldön pedig f?képp az 17
- Page 76 and 77: ESZTERHÁZY MIKLÓS „TURISTA” T
- Page 78 and 79: következett. De l’Hommeau Egerb?
- Page 80 and 81: Hazatérte után XV. Lajos érdemei
- Page 82 and 83: vagy ciszternák sáros vizét hasz
- Page 84 and 85: jellemzése, amely felöleli érdek
- Page 86 and 87: sérelmek érik, s ez ellen nemigen
- Page 88 and 89: van, amely városának hely?rsége;
- Page 90 and 91: míg keresked?vel, kézm?vessel nem
- Page 92 and 93: Conservateur-ben közölt cikk); 7/
- Page 94 and 95: hogy a nemesség egyedül fogja a k
- Page 96 and 97:
szellemes észrevételei stílusát
- Page 98 and 99:
A Pignaud-féle forráskiadásban m
- Page 100 and 101:
Az osztrák katonai vezetés szám
- Page 102 and 103:
meg kellett vásárolniuk, mint azt
- Page 104 and 105:
NEGYEDIK FEJEZET: SANÉ MAGYAR JELL
- Page 106 and 107:
megragadták![348]A világ négy t
- Page 108 and 109:
valahol a Rajna mentén. További k
- Page 110 and 111:
együtt közel huszonötezerre tehe
- Page 112 and 113:
ugyanakkor annak ellenére, hogy a
- Page 114 and 115:
f?képp nyáron és ?sszel. Az erd?
- Page 116 and 117:
eléggé részletes tájékoztatás
- Page 118 and 119:
csatlakozás vonatkozásában, vagy
- Page 120 and 121:
CHARLEVILLE Torontál vármegye, Zs
- Page 122 and 123:
MERCZYFALVA Temes vármegye, Vingai
- Page 124 and 125:
NÁKÓFALVA Torontál vármegye Nag
- Page 126 and 127:
HARMADIK RÉSZ: A magyarság jöv?b
- Page 128 and 129:
Ehhez képest a magyar hamuzsír mi
- Page 130 and 131:
Második fejezet: Megjegyzések a m
- Page 132 and 133:
sugallatára fegyvergyártásban bi
- Page 134 and 135:
vált a XVIII. század végére, ha
- Page 136 and 137:
észletekre kiterjed? útleírása
- Page 138 and 139:
csalatkoznak. Az útviszonyok korá
- Page 140 and 141:
Barrois l’ainé Paris, 1822-1827.
- Page 142 and 143:
G. GYÖRFFY Katalin: Kultúra és
- Page 144 and 145:
C.N.R.S. 1983.~ Magyarok és franci
- Page 146 and 147:
l’Université d’Angers, 1984. 2
- Page 148 and 149:
HUNGARIKÁK JEGYZÉKE A XVIII. SZÁ
- Page 150 and 151:
BROWN, Edward: Relation de plusieur
- Page 152 and 153:
Introdvction contenant des Tables c
- Page 154 and 155:
HAUTIÈRE, Joseph: Manifeste du tra
- Page 156 and 157:
LENGLET DUFRESNOY, Nicolas: Méthod
- Page 158 and 159:
de geographie et d’histoire; où
- Page 160 and 161:
A FORRADALMI HÁBORÚK ELS? FRANCIA
- Page 162 and 163:
abságunk lényeges részleteit. M
- Page 164 and 165:
A behajózástól kezdve a katonák
- Page 166 and 167:
a továbbiakban is a hajókon marad
- Page 168 and 169:
kabinet kifejezetten megtiltotta, h
- Page 170 and 171:
B ON FRANÇOIS DELLARDKATONAI EMLÉ
- Page 172 and 173:
legrosszabb min?ség? élelemmel et
- Page 174 and 175:
csakhogy minél hamarabb elhagyhass
- Page 176 and 177:
lett más, minthogy együtt éljün
- Page 178 and 179:
A Bécsb?l Strasbourg-ig tartó út
- Page 180 and 181:
emlékiratai, in: KÖPECZI, 1985. 1
- Page 182 and 183:
[30] DES HAYES: Voyage de Levant fa
- Page 184 and 185:
[67] GDU, t. 2. 1990. 219-220.[68]
- Page 186 and 187:
[132] BRUZEN, 1732. t. IV. 203.[133
- Page 188 and 189:
kapcsolatkeresés, és ekkor még n
- Page 190 and 191:
[251] KECSKEMÉTI, 1963. 32. Barkó
- Page 192 and 193:
1815), Annales Historiques de la R
- Page 194 and 195:
GDU, t. 14. 173.[338] SANÉ, Alexan
- Page 196 and 197:
[387] KALAPIS Zoltán: Kempelen Far
- Page 198 and 199:
moyens d’y remédier à peu de fr