Download (1499Kb) - doktori - Szegedi Tudományegyetem

vízi úton kívánják szállítani, ugyanakkora mennyiség? ausztriai bort is fel kell vételezni.Eme részletek alapján felmérhet? mennyire nyomja az országot a császári iga.” [293]Jóllehet Magyarország és Ausztria közel fekszenek egymáshoz, a két náció között igenkomoly ellentétek feszülnek, hiszen más „az ízlésük, oktatási módszereik, fegyelmezettségük,öltözködésük, lelkiviláguk; de ellentétben áll az egyik lassúsága is a másik lelkesedésével. Ajelenlegi európai berendezkedés, országaik érdekei és erkölcsi indokok egyaránt elválasztják?ket. A két nép közötti szakadék még inkább természett?l való, mint az, amely a spanyolok ésa portugálok között fennáll.”[294]Salaberry Magyarországon hosszasabban csak Budán és Pesten id?zött. A Bécst?lBudáig tartó úton egyrészt megfigyeli, hogy a magyar mágnások kastélyai általábanemeletesek, szívesen építenek angolkertet, és nagyon kedvelik a zöld zsalugátereket.Másrészt a sík vidékr?l azt írja, hogy „feketesége termékenységr?l árulkodik. Már csakarra lenne szükség, hogy a termel?k tulajdonába kerüljön a föld; a hiba éppen az, hogyrendkívül kevés ember kezében van az összes földterület. A falvakban csak egy utca van;…. Az egész ország rendkívül termékeny, de legalább ennyire kevéssé m?velik.”[295]Megérkezvén Budára leírja, hogy „a magyarok szerint Buda a világ els?számúvárosa… A Duna fenségesen hömpölyög egy viszonylag magas domb aljánál; ésvalószín?leg a lehet? legjobb megfontolásból építették a világ legszebb városát kéthegyszoros közé, melyeket csak a várból lehet észrevenni. Még katonai szempontból isnagy nyereség lenne egy meger?sített várost olyan magasra építeni, ahonnan az országotTemesvár irányában legalább húsz mérföld mélységig állandóan ellen?rizni lehet. A budaivár elég szép, a város azonban legalább annyira csúnya, mint amennyire drága ott azélet.”[296] Salaberry röviden tájékoztatja az olvasót arról, hogy Budát 1541-ben foglaltákel a török és 1686-ban került újra a magyar király kezére. Budán megtekintette a törökm?vészet, vallás és erkölcsök még látható emlékeit. Külön megemlékezik az ide telepítettszláv kolóniákról is.[297]A budai árak miatt jobban jár az utazó, ha Buda megtekintése után átmegy Pestre,amely szintén kínál néhány látványosságot. Itt Mitterpacher abbé vendége volt.[298] „Ez anagy m?veltséggel rendelkez? rendkívül egyszer? és érdemes férfiú; mellesleg egy amez?gazdaságról szóló, nagy becsben tartott munka szerz?je… megmutatta nekünk azeredetileg a jezsuitáknak szánt és tetszet?sen megépített kollégiumot. A természetrajzigy?jteményében az ásványtani rész olyannyira gyönyör?, hogy a kincsek szinte az ajtóigérnek.”[299]A Budától Temesvárig tartó útról nem sok érdemlegeset jegyez le Salaberry. A síkvidék egyhangú, az utak pedig itt a Dél-alföldön télvíz idején annyira rosszak, hogy olykorgyalogszerrel is csak igen nehezen lehet errefelé közlekedni, de mindehhez hozzáteszi:„Magyarországról nem szabad azután ítélni, amit az általam átszelt területr?l mondtam,hiszen ez a középs? rész; a legm?veltebbek pedig az Erdély felé es? és a Horvátországgalszomszédos vidékek.”[300]Salaberry tisztafej? intellektuel, helyenként tán kissé fölényes gondolkodó, aki aXVIII. századi Magyarország gazdasági, társadalmi, és politikai helyzetének lényegeselemeit meglep?en világosan látta. Írása nemcsak azért érdekes olvasmány, mert egykülföldi szemével láttatja Magyarországot, hanem azért is, mert olykor kifejezetten