Download (1499Kb) - doktori - Szegedi TudomÃ¡nyegyetem

More documents

Recommendations

Info

A Bécsb?l Strasbourg-ig tartó út folyamán semmi rendkívüli nem történt, hacsak az nem,hogy Münchenben, Bajorország f?városában, nagyon barátságosan és vendégszeret?enviselkedtek velünk. Itt eleve több francia-párti él. Én egyiküknél, M. André Alarmi-nál lettemelszállásolva. Felesége és ? kitüntetett figyelmével és gondoskodásával, amit sosem fogokelfelejteni nekik. Annál is inkább jól esett ez a figyelem, mert már régóta senki sem tör?döttvelem. E tiszteletre méltó bajor férfiú indulásom el?tt felajánlotta számomra erszényét, éskérte, hogy ebb?l fedezzem úti kiadásaimat. Olyan nagylelk?en cselekedte mindezt, hogyszükség esetén lehetetlenség lett volna elutasítanom. Azonban épp volt annyi pénzem, hogygond nélkül elérjem Franciaországot. Házigazdámtól csupán egy tajtékpipát fogadtam el,melyet sokáig meg is ?riztem.Bajorországot és Svábföldet gyorsan átszeltük. Csupán néhány napba tellett, ésAschaffenbourg-hoz közeledve már megpillanthattuk a Strasbourg- i katedrális harangjait.Ennyi nyomorúság és szenvedés után abban az örömben volt részünk, hogy viszontláthattukFranciaországot! Milyen boldogan szaporáztuk is meg lépteinket, csakhogy szül?földünköntölthessük az éjszakát! Lendületünket azonban kénytelenek voltunk mérsékelni, s még kétnapba telt, mire végre átléphettük a Rajnát.Elérkezett végül a várva várt nap, és elértünk a folyópartra, ahol is behajóztakbennünket. Rövid hajózás után pedig szül?földünkön szálltunk partra.
---------------------------------[1] „Aussi longtemps que la France et l’Allemagne ont regardé la Hongrie comme le boulevard de la chrétienté,elles se sont intéressées à toutes les guerres et à tous les événements politiques de ce pays; mais peuà?????????????????????????????????????????? peu elles le perdirent de vue et finirent par le regarder commeune province de l’Autriche. Depuis environ cinquante ans, les écrivains français n’en ont fait aucune mention,excepté Sacy, dans son Histoire générale de Hongrie. Mirabeau, dans sa Monarchie Prussienne, en parle d’unemanière superficielle. Beaufort, dans son Grand Porte-Feuille politique, en dit des faussetés: Sané, dans sonTableau historique, topographique et moral des quatre parties du monde, en parle peu. Enfin, d’Alembert etVoltaire en font une mention honorable, sans entrer dans des détails particuliers.”Lásd: BATSÁNYI János összesm?vei II, Budapest, 1960, 369.;609.[2] Batsányi többek között hamar szertefoszlott bonapartista illúziói sugallta megállapítása (Lásd: KÖVÉRLajos: Batsányi János Napóleonnak szánt államelméleti munkája 1809-b?l, klny. Szeged, 1982, u?: Lesprincipes de base de la monarchie universelle napoléonienne d’apès un pamphlet bonapartiste hongrois, in:Actes du 113 e et du 114 e Congrès national des Sociétés savantes, Révolution française 1788-1789, Paris,C.T.H.S. 1991, 241-245) visszaköszön Birkás Géza munkájában, aki így ír az elfelejtett Magyarországról. „AXVIII. században Franciaországban is a magyarok iránt való érdekl?désnek csak gyér nyomaival találkozunk.Ott is mint máshol, elfelejtenek bennünket, nem tör?dnek velünk.” (Lásd: BIRKÁS Géza: Francia utazókMagyarországon, Szeged, 1948, a továbbiakban Birkás, 1948. 72.) Köpeczi Béla a francia hatalmi politikamegfontolásainak szemszögéb?l igazat ad Batsányinak. (Lásd: KÖPECZI Béla: Egy felvilágosult magyartörténelem, in: KÖPECZI Béla: Magyarok és franciák XIV. Lajostól a francia forradalomig, Bp. 1985, atovábbiakban Köpeczi, 1985. 373.) Ugyanezt az álláspontot ismétli meg legújabban Fejérdy Gergely, amikor aztírja, hogy a majtényi síkon történt fegyverletételt követ?en „Bécset tekintették a korban a m?velt világ, Nyugat-Európa határának, és Magyarországot a Habsburg-birodalom részeként tartották számon, ezért a térségbeérkez?k nem tartották fontosnak, hogy a Kárpát-medencébe látogassanak.” (Lásd: FEJÉRDY Gergely: 18.századi francia anyanyelv? utazók Magyarországon, Világtörténet, 1999. ?sz-tél, a továbbiakban FEJÉRDY,1999. 45.)[3] Batsányi Jánost a XVIII. század utolsó harmadának jelent?s irodalmi alakjaként tartjuk számon, illetve aNapóleoni id?kben játszott politikai szerepér?l szokás még írni, holott „szótalanná morzsolódott” hosszú életelinzi szám?zetésében 1844-ben(!) ért véget. A két világháború közötti id?szakból e vonatkozásban is említend?a már idézett Birkás Géza mellett (BIRKÁS, 1948. 72-86.) Eckhardt Sándor (ECKHARDT, Alexandre: Ledouble aspect de l’âme hongroise, Revue de Genève, 1924, 212-228. ) Gy?ry János (GY?RY János: Akereszténység véd?bástyája, Bp. Minerva, 1933 10-17.) és Bárdos József (BÁRDOS Joseph: La Hongrie dansles encyclopédies françaises, Szeged, 1939, a továbbiakban Bárdos, 1939. 7.)[4] Franciaország a 16. századtól nagyjából a Napkirály haláláig komoly érdekl?dést mutatott Magyarországiránt nemcsak a törökellenes háborúk, hanem a Habsburg-ellenes felkelések okán is, végtére a Béccsel szembenimagyar „diverziók” akarva-akaratlanul a kontinentális hegemóniában gondolkodó francia külpolitikatermészetes szövetségeséül kínálkoztak. XIV. Lajos halála után azonban megváltozott a helyzet. Franciaország agyorsan változó európai hatalmi viszonyok közepette már nem a kontinens „szuperhatalma”, hanem csupánegyik nagyhatalma. Ezt felismerve Etienne-François de Choiseul herceg, XV. Lajos külügyminisztere,változtatott a hagyományos francia külpolitikán. Célja a Pacte de famille szellemében meger?sítend? Bourbon-Habsburg együttm?ködés keretében egyfajta francia háttérszövetség stabilitásának biztosítása mellett (támogattaa lengyel konföderációt és sikerrel fáradozott azon, hogy Oroszországot a török portával háborúba keverje)Anglia ellenében a tengereken történ? terjeszkedés el?mozdítása volt, ez magyarázza az Ancien régime utolsónegyedszázadának európai passzivitását.(Lásd: CHAUSSINAND-NOGARET, Guy: Choiseul (1719-1788):naissance de la gauche, Paris, Perrin, 1998. 55-75.[5] BRENNER Domokos szepesi prépost Rákócziról szóló 1739-ben francia nyelven megjelent munkája etekintetben a szabályt er?sít? kivétel; az általunk használt forrásanyag szerz?i nem utalnak Brenner munkájára!(Histoire des Révolutions de Hongrie où l’on donne une idée juste de son légitime Gouvernement. Avec lesMémoires du Prince François Rakoczy sur la Guerre de Hongrie. Depuis 1703. jusqu’à sa fin. Et ceux duComte Betlem Niklos sur les Affaires de Transylvanie, La Hay, Jean Neaulme, 1739.) A m? francia nyelv?ismertetése Lettre au sujet de l’Histoire des Révolutions de Hongrie, címen a Mémoires de Trévoux hasábjain1740.április 772. ill. május 789. Brennerre vonatkozóan lásd: KÖPECZI Béla: II. Rákóczi Ferenc
Page 1:
Szegedi TudományegyetemBölcsésze
Page 4 and 5:
A forradalmi háborúk els? francia
Page 6 and 7:
utazó, vagy a Magyarországon átu
Page 8 and 9:
égebbi, vagy éppen frissen feltá
Page 10 and 11:
Johannes Martinus Stella, Basilius
Page 12 and 13:
BLONDUS; MERULA, GEORG.; PANORMITAN
Page 14 and 15:
Turcorum Origo, Principes, Imperato
Page 16 and 17:
kiadás alapján.[18] Ez a toldalé
Page 18 and 19:
LONICER, JOHANN ADAM; BOISSARD, JEA
Page 20 and 21:
Élményeir?l így ír: „Váczró
Page 22 and 23:
vannak, elég kényelmesen lehet ut
Page 24 and 25:
gazdasági profiljáról, amely leh
Page 26 and 27:
A bibliográfiák, az útleírások
Page 28 and 29:
MÁSODIK FEJEZET: CLAUDE VANEL MAGY
Page 30 and 31:
Leírása az átfogó, felvezet? fe
Page 32 and 33:
gy?ztesen a trónviszályból, csak
Page 34 and 35:
megoldását választ. A kényes k
Page 36 and 37:
Antoine-Augustin Bruzen de la Marti
Page 38 and 39:
|1526 |Louis II. dit le Jeune, azaz
Page 40 and 41:
E két városkép idézése bizony
Page 42 and 43:
3. Entretiens des Ombres aux Champs
Page 44 and 45:
szerzetes több kiadást megért m?
Page 46 and 47:
tartja számon, Alsó-Magyarország
Page 48 and 49:
arianizmus homályosította el, maj
Page 50 and 51:
már említett pozsareváci békek
Page 52 and 53:
sokkal könnyebben és egyértelm?b
Page 54 and 55:
LUPSCENES, [amelyet LUPSCHER-SCIFFE
Page 56 and 57:
Martinière.[161]A fenti leírás v
Page 58 and 59:
TREN?IANSKY KRAJ ~ TRENCSÉN TARTOM
Page 60 and 61:
BANSKOBISTRICKÝ KRAJ ~ BESZTERCEB
Page 62 and 63:
MÁSODIK RÉSZ: A MAGYARSÁG JELENE
Page 64 and 65:
csoportosíthatóak, úgymint a fö
Page 66 and 67:
A MAGYARORSZÁG (HONGRIE) CÍMSZÓ
Page 68 and 69:
| |saját tulajdonuk. A | || |nemes
Page 70 and 71:
|f?városa Buda, míg |f?városa Bu
Page 72 and 73:
MÁSODIK FEJEZET: FRANCIA DIPLOMAT
Page 74 and 75:
szárazföldön pedig f?képp az 17
Page 76 and 77:
ESZTERHÁZY MIKLÓS „TURISTA” T
Page 78 and 79:
következett. De l’Hommeau Egerb?
Page 80 and 81:
Hazatérte után XV. Lajos érdemei
Page 82 and 83:
vagy ciszternák sáros vizét hasz
Page 84 and 85:
jellemzése, amely felöleli érdek
Page 86 and 87:
sérelmek érik, s ez ellen nemigen
Page 88 and 89:
van, amely városának hely?rsége;
Page 90 and 91:
míg keresked?vel, kézm?vessel nem
Page 92 and 93:
Conservateur-ben közölt cikk); 7/
Page 94 and 95:
hogy a nemesség egyedül fogja a k
Page 96 and 97:
szellemes észrevételei stílusát
Page 98 and 99:
A Pignaud-féle forráskiadásban m
Page 100 and 101:
Az osztrák katonai vezetés szám
Page 102 and 103:
meg kellett vásárolniuk, mint azt
Page 104 and 105:
NEGYEDIK FEJEZET: SANÉ MAGYAR JELL
Page 106 and 107:
megragadták![348]A világ négy t
Page 108 and 109:
valahol a Rajna mentén. További k
Page 110 and 111:
együtt közel huszonötezerre tehe
Page 112 and 113:
ugyanakkor annak ellenére, hogy a
Page 114 and 115:
f?képp nyáron és ?sszel. Az erd?
Page 116 and 117:
eléggé részletes tájékoztatás
Page 118 and 119:
csatlakozás vonatkozásában, vagy
Page 120 and 121:
CHARLEVILLE Torontál vármegye, Zs
Page 122 and 123:
MERCZYFALVA Temes vármegye, Vingai
Page 124 and 125:
NÁKÓFALVA Torontál vármegye Nag
Page 126 and 127:
HARMADIK RÉSZ: A magyarság jöv?b
Page 128 and 129: Ehhez képest a magyar hamuzsír mi
Page 130 and 131: Második fejezet: Megjegyzések a m
Page 132 and 133: sugallatára fegyvergyártásban bi
Page 134 and 135: vált a XVIII. század végére, ha
Page 136 and 137: észletekre kiterjed? útleírása
Page 138 and 139: csalatkoznak. Az útviszonyok korá
Page 140 and 141: Barrois l’ainé Paris, 1822-1827.
Page 142 and 143: G. GYÖRFFY Katalin: Kultúra és
Page 144 and 145: C.N.R.S. 1983.~ Magyarok és franci
Page 146 and 147: l’Université d’Angers, 1984. 2
Page 148 and 149: HUNGARIKÁK JEGYZÉKE A XVIII. SZÁ
Page 150 and 151: BROWN, Edward: Relation de plusieur
Page 152 and 153: Introdvction contenant des Tables c
Page 154 and 155: HAUTIÈRE, Joseph: Manifeste du tra
Page 156 and 157: LENGLET DUFRESNOY, Nicolas: Méthod
Page 158 and 159: de geographie et d’histoire; où
Page 160 and 161: A FORRADALMI HÁBORÚK ELS? FRANCIA
Page 162 and 163: abságunk lényeges részleteit. M
Page 164 and 165: A behajózástól kezdve a katonák
Page 166 and 167: a továbbiakban is a hajókon marad
Page 168 and 169: kabinet kifejezetten megtiltotta, h
Page 170 and 171: B ON FRANÇOIS DELLARDKATONAI EMLÉ
Page 172 and 173: legrosszabb min?ség? élelemmel et
Page 174 and 175: csakhogy minél hamarabb elhagyhass
Page 176 and 177: lett más, minthogy együtt éljün
Page 180 and 181: emlékiratai, in: KÖPECZI, 1985. 1
Page 182 and 183: [30] DES HAYES: Voyage de Levant fa
Page 184 and 185: [67] GDU, t. 2. 1990. 219-220.[68]
Page 186 and 187: [132] BRUZEN, 1732. t. IV. 203.[133
Page 188 and 189: kapcsolatkeresés, és ekkor még n
Page 190 and 191: [251] KECSKEMÉTI, 1963. 32. Barkó
Page 192 and 193: 1815), Annales Historiques de la R
Page 194 and 195: GDU, t. 14. 173.[338] SANÉ, Alexan
Page 196 and 197: [387] KALAPIS Zoltán: Kempelen Far
Page 198 and 199: moyens d’y remédier à peu de fr
show all

Download (1499Kb) - doktori - Szegedi TudomÃ¡nyegyetem

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

Delete template?

Save as template?