Leírása az átfogó, felvezet? fejezetek mellett, amely az általános tudnivalókattartalmazza, a városnevek címszava alatt megírt történelem. Helyenként száraz adatok,máskor anekdotikus történetek és epizódok sajátos együttese magyarságképénekletéteményese.Munkájának szerkezeti felépítése a következ? tárgyköröket fogja át: a földrajzi térbehatárolása; Magyarország és lakói; a térség történetének áttekintése a magyarokbejöveteléig; a magyar királyok családfája; a magyar történelem bibliográfiája; a jelenkoriMagyarország legfontosabb városainak bemutatása a közelmúlt aktuális történéseinekjegyében. Magyarország általános leírása tulajdonképpen az ország domborzativiszonyainak és vizeinek ismertetéséb?l áll; végül áttekinti a Magyar Királyság jelenállapotának társadalmát.A Vanel-féle bibliográfiáról már az el?z? fejezetben szóltunk. Magyarország általánosleírásánál a folyók kapcsán annyit jegyzünk meg, hogy részletesen bemutatja az országfolyóit, így a Dunát, amely az ország leghosszabb folyója, a Tiszát, a Marost, a Rábát, aDrávát, a Szávát, a Sárvízt, a Garamot és a Vág folyókat. Megemlíti ezek szépségét és alegendás halb?séget. Utal arra, hogy a királyságban a sok folyó mellett számos tó található.Ezek közül legnagyobb a Veszprém és Dráva között elterül? Balaton (Volcea). Lápos ésingoványos világ Magyarország, amelynek el?nye a vadvízi világ madárb?sége, csakúgy mintaz erd?k vadgazdagsága, viszont a folyók árterén kialakult hatalmas mocsárvilág kapcsánmegjegyzi a külföldi számára szokatlanul nehezen elviselhet? ártalmas (malfaisant) környezetiviszonyokat.[69]Magyarország jelen állapotának áttekintésekor azt írja, hogy az egész királyságcomtékra van felosztva, ezek követeket küldenek a diétára, amelyet a királyság törvényeiszerint háromévente kell összehívni. Ez a gy?lés mintegy a társadalom tükörképe gyanántnégy rendb?l áll, úgymint a papságból (Du Clergés), a f?urakból (Des Barons), anemességb?l (Des Nobles) és a városok (Des Villes Royales & libres) követeib?l.[70] Agy?lések joga a nádorválasztás, a nádor magyar kell, hogy legyen, személye dönt?befolyással bír a hadsereg és a törvénykezés dolgainak mindenkori alakulásában. Af?uraknak h?béreseik felett akkora a hatalmuk, hogy saját birtokaikon kiskirálynak tekintik?ket. Jövedelmük óriási, ami lehet?séget nyújt nekik arra, hogy jelent?s csapategységeketállítsanak fel.[71]A fenti általános megállapításuk után -- megmaradva a szerz? logikájánál -- az els?fejezet a szótáríró ama hitvallásának szellemében fogant, amely szerint a történelemmegértésének a kulcsa az adott országnak és az adott helyszínnek az alaposmegismerésében rejlik.[72] Így megadja a földrajzi tér koordinátáit, amelyet régenPannóniának, napjainkban a törökök Madzsarnak (Magiar), a szlávok „Wegierská”-nak, anémetek Hungerlandnak, az itáliaiak és a spanyolok Ongaria-vagy Ungariaiként, afranciák Hongrie-ként emlegetnek.Jelenleg a Magyar Királyság az Osztrák Ház legitimációjának része; ÉszakrólLengyelország és Oroszország, délr?l Szerbia és Bosznia, keletr?l Erdély, nyugatról pedigMorávia, Ausztria és Sztíria határolják. Itt csak felsorolás szintjén említi a folyókat,melyekr?l már fentebb szóltunk. Megemlíti, hogy van egy Török Magyarország és egyMagyar Királyság, amelyet említett legitimációja Ausztriához köt.[73]
A második fejezetben utal Magyarország h?forrásaira, és külön kiemeli a bányákata só, a higany és egyéb ércek kapcsán, elismer?en szól a magyar állattenyésztésr?l,változatlanul kiemeli --amit már Brownnál is olvashattuk -- a b?ségesszarvasmarhaállományt, és a nagyszarvú juhok dús, göndör gyapját.[74] A magyarokrólazt írja, hogy harcosak, bátrak, ám kegyetlenek. Szerz?nk szerint ezen egyáltalán nem kellmeglep?dni, végtére barbárok leszármazottairól van szó. Ennek a többnyire XVIII. századifrancia közvéleménybeli megállapításnak a gyökerei tehát a XVII. századig nyúlnakvissza, s?t mi több Vanelnél konkrét történeti érvelés is találunk a magyarok barbármentalitásának históriabeli gyökerei vonatkozásában. A szerz? végkövetkeztetése ezzelegyütt még nem nevezhet? pejoratívnak -- a magyarellenes bécsi propaganda úgy t?nik,Vanel esetében még nem igazán hatásos – ugyanis a többnyire számos nyelven beszél? ésa latin nyelvet is használó, a lovait, a vadászatot kedvel? nemes embert nagyszer?nektartja, („y sont magnifiques”). Hozzáteszi ehhez szabadságszeretetét és kihangsúlyozzanémetellenességét („ils n’ amient pas les Allemans”). Azt, hogy mégis Ausztriáhozkötötték a magyarok sorsukat, véleménye szerint a törökellenes háborúk reálpolitikaikompromisszuma!Az ország legnagyobb ereje egyébiránt a franciák el?tt ez id? tájt ismertté váló magyarkönny?lovas, akit Vanel megcsodál; cavalière légère-ként jellemzi a „Hussard”-t, deugyanilyen elismer?en szól a gyalogos fegyvernemet képvisel? hajdúról („Heyduques”)is.[75] Úgy t?nik Vanel e megjegyzéséb?l, hogy tud arról az érdekl?désr?l, amelyethazájában ez id? tájt kezdenek tanúsítani a magyar huszár iránt, illetve a magyar huszárrólszóló híradása csak tovább er?síti ezt a már meg lév? érdekl?dést.[76]A m? harmadik fejezetében a magyar történelem kapcsán fontos szerepet játszófejedelmek és népek történetét veszi számba (Prince & Nations qui ont fait progrès enHongrie). Így a rómaikat említi els?nek Julius Caesar és utódai Pannoniájának apropóján,majd a gótok és vég?l számos barbár nép ideiglenes otthona e terület. Az egyre er?sebbbarbár invázió csúcspontja az Isten ostoraként emlegetett Attila, aki itt halt meg a Tiszatáján. Története folytatásában leírja, hogy a hunok még egyszer visszatérnek Pannóniába a744-es esztend?ben Álmos (Amé) vezetésével; e szultán leszármazottai az Árpádok(Arphad) és ett?l kezdve már a Huns, Magyar (Hongrie) néven lesz említve e térség.A magyarok els?, legjelent?sebb fejedelmeként Gézát (Geiza) említi, jóllehet akirályság létrejötte fiának, Szent Istvánnak (Saint Etienne) a m?ve, akit egyesek szerint 1000-ben, mások szerint 1020-ban koronáztak királlyá. Egészen Nagy Lajos haláláig (Louis, dit leGrand) ügyesen, szerencsésen kormányozták ezt az országot, ám Lajos halála utánjelentkeznek el?ször a viszály jelei. Példaként hozza erre, hogy sokan nem voltakmegelégedve Lajos király vejének, Luxemburgi Zsigmondnak XIV. század végiuralkodásával, ezért meghívják a trónra Durazzói Károlyt (Charles de Duras). Mindez akkortörtént, amikor a török veszély már egyre komolyabb fenyegetést jelentett és itt kezd?dött akirályság romlása. (Ce fût commencement des malheurs de ce Royaume, qui depuis l’en1394 a esté presque toujours le Théatre de la Guerre). Mindez elvezetett Mohácshoz, Lajoskirály (Louis le Jeune) halálához. Ezután már kettészakadt az ország, hisz egyesek azOsztrák házat tekintették legitimnek, ám a Pártüt?k (Infideles) Szapolyai Jánost (Jean deZapol) ismerték törvényes uruknak, akinek halála után végül ausztriai Ferdinánd került ki
- Page 1: Szegedi TudományegyetemBölcsésze
- Page 4 and 5: A forradalmi háborúk els? francia
- Page 6 and 7: utazó, vagy a Magyarországon átu
- Page 8 and 9: égebbi, vagy éppen frissen feltá
- Page 10 and 11: Johannes Martinus Stella, Basilius
- Page 12 and 13: BLONDUS; MERULA, GEORG.; PANORMITAN
- Page 14 and 15: Turcorum Origo, Principes, Imperato
- Page 16 and 17: kiadás alapján.[18] Ez a toldalé
- Page 18 and 19: LONICER, JOHANN ADAM; BOISSARD, JEA
- Page 20 and 21: Élményeir?l így ír: „Váczró
- Page 22 and 23: vannak, elég kényelmesen lehet ut
- Page 24 and 25: gazdasági profiljáról, amely leh
- Page 26 and 27: A bibliográfiák, az útleírások
- Page 28 and 29: MÁSODIK FEJEZET: CLAUDE VANEL MAGY
- Page 32 and 33: gy?ztesen a trónviszályból, csak
- Page 34 and 35: megoldását választ. A kényes k
- Page 36 and 37: Antoine-Augustin Bruzen de la Marti
- Page 38 and 39: |1526 |Louis II. dit le Jeune, azaz
- Page 40 and 41: E két városkép idézése bizony
- Page 42 and 43: 3. Entretiens des Ombres aux Champs
- Page 44 and 45: szerzetes több kiadást megért m?
- Page 46 and 47: tartja számon, Alsó-Magyarország
- Page 48 and 49: arianizmus homályosította el, maj
- Page 50 and 51: már említett pozsareváci békek
- Page 52 and 53: sokkal könnyebben és egyértelm?b
- Page 54 and 55: LUPSCENES, [amelyet LUPSCHER-SCIFFE
- Page 56 and 57: Martinière.[161]A fenti leírás v
- Page 58 and 59: TREN?IANSKY KRAJ ~ TRENCSÉN TARTOM
- Page 60 and 61: BANSKOBISTRICKÝ KRAJ ~ BESZTERCEB
- Page 62 and 63: MÁSODIK RÉSZ: A MAGYARSÁG JELENE
- Page 64 and 65: csoportosíthatóak, úgymint a fö
- Page 66 and 67: A MAGYARORSZÁG (HONGRIE) CÍMSZÓ
- Page 68 and 69: | |saját tulajdonuk. A | || |nemes
- Page 70 and 71: |f?városa Buda, míg |f?városa Bu
- Page 72 and 73: MÁSODIK FEJEZET: FRANCIA DIPLOMAT
- Page 74 and 75: szárazföldön pedig f?képp az 17
- Page 76 and 77: ESZTERHÁZY MIKLÓS „TURISTA” T
- Page 78 and 79: következett. De l’Hommeau Egerb?
- Page 80 and 81:
Hazatérte után XV. Lajos érdemei
- Page 82 and 83:
vagy ciszternák sáros vizét hasz
- Page 84 and 85:
jellemzése, amely felöleli érdek
- Page 86 and 87:
sérelmek érik, s ez ellen nemigen
- Page 88 and 89:
van, amely városának hely?rsége;
- Page 90 and 91:
míg keresked?vel, kézm?vessel nem
- Page 92 and 93:
Conservateur-ben közölt cikk); 7/
- Page 94 and 95:
hogy a nemesség egyedül fogja a k
- Page 96 and 97:
szellemes észrevételei stílusát
- Page 98 and 99:
A Pignaud-féle forráskiadásban m
- Page 100 and 101:
Az osztrák katonai vezetés szám
- Page 102 and 103:
meg kellett vásárolniuk, mint azt
- Page 104 and 105:
NEGYEDIK FEJEZET: SANÉ MAGYAR JELL
- Page 106 and 107:
megragadták![348]A világ négy t
- Page 108 and 109:
valahol a Rajna mentén. További k
- Page 110 and 111:
együtt közel huszonötezerre tehe
- Page 112 and 113:
ugyanakkor annak ellenére, hogy a
- Page 114 and 115:
f?képp nyáron és ?sszel. Az erd?
- Page 116 and 117:
eléggé részletes tájékoztatás
- Page 118 and 119:
csatlakozás vonatkozásában, vagy
- Page 120 and 121:
CHARLEVILLE Torontál vármegye, Zs
- Page 122 and 123:
MERCZYFALVA Temes vármegye, Vingai
- Page 124 and 125:
NÁKÓFALVA Torontál vármegye Nag
- Page 126 and 127:
HARMADIK RÉSZ: A magyarság jöv?b
- Page 128 and 129:
Ehhez képest a magyar hamuzsír mi
- Page 130 and 131:
Második fejezet: Megjegyzések a m
- Page 132 and 133:
sugallatára fegyvergyártásban bi
- Page 134 and 135:
vált a XVIII. század végére, ha
- Page 136 and 137:
észletekre kiterjed? útleírása
- Page 138 and 139:
csalatkoznak. Az útviszonyok korá
- Page 140 and 141:
Barrois l’ainé Paris, 1822-1827.
- Page 142 and 143:
G. GYÖRFFY Katalin: Kultúra és
- Page 144 and 145:
C.N.R.S. 1983.~ Magyarok és franci
- Page 146 and 147:
l’Université d’Angers, 1984. 2
- Page 148 and 149:
HUNGARIKÁK JEGYZÉKE A XVIII. SZÁ
- Page 150 and 151:
BROWN, Edward: Relation de plusieur
- Page 152 and 153:
Introdvction contenant des Tables c
- Page 154 and 155:
HAUTIÈRE, Joseph: Manifeste du tra
- Page 156 and 157:
LENGLET DUFRESNOY, Nicolas: Méthod
- Page 158 and 159:
de geographie et d’histoire; où
- Page 160 and 161:
A FORRADALMI HÁBORÚK ELS? FRANCIA
- Page 162 and 163:
abságunk lényeges részleteit. M
- Page 164 and 165:
A behajózástól kezdve a katonák
- Page 166 and 167:
a továbbiakban is a hajókon marad
- Page 168 and 169:
kabinet kifejezetten megtiltotta, h
- Page 170 and 171:
B ON FRANÇOIS DELLARDKATONAI EMLÉ
- Page 172 and 173:
legrosszabb min?ség? élelemmel et
- Page 174 and 175:
csakhogy minél hamarabb elhagyhass
- Page 176 and 177:
lett más, minthogy együtt éljün
- Page 178 and 179:
A Bécsb?l Strasbourg-ig tartó út
- Page 180 and 181:
emlékiratai, in: KÖPECZI, 1985. 1
- Page 182 and 183:
[30] DES HAYES: Voyage de Levant fa
- Page 184 and 185:
[67] GDU, t. 2. 1990. 219-220.[68]
- Page 186 and 187:
[132] BRUZEN, 1732. t. IV. 203.[133
- Page 188 and 189:
kapcsolatkeresés, és ekkor még n
- Page 190 and 191:
[251] KECSKEMÉTI, 1963. 32. Barkó
- Page 192 and 193:
1815), Annales Historiques de la R
- Page 194 and 195:
GDU, t. 14. 173.[338] SANÉ, Alexan
- Page 196 and 197:
[387] KALAPIS Zoltán: Kempelen Far
- Page 198 and 199:
moyens d’y remédier à peu de fr