Download (1499Kb) - doktori - Szegedi Tudományegyetem

sugallatára fegyvergyártásban bizonyos „szabványosítási” törekvéseket fejezett ki az arendelet, amely szerint csak a fejedelem által jóváhagyott m?szaki rajzok alapjánengedélyezték volna a különféle hadianyagok gyártását.[466]Damoiseau mérnök brigadéros nevéhez f?z?dik Munkács várhegyének szabályoshétszög? véd?m?vel való körülvétele. A jól védhet? Munkács egy síkság közepén emelked?,csak kevés földdel takart meredek sziklára épült. Itt, Munkácson hozatta létre a fejedelem1706-ban azt a manufaktúrát, amely a hadsereg számára állította el? az olyannyira fontoskatonaposztót.[467]Damoiseau-nak többek között Medgyes ostromának m?szaki irányítása volt afeladata. A brigadéros jól képzett mérnök volt, hisz még Rákóczi is megjegyezte, hogyMedgyest könnyebben is bevehették volna, ha az ütegek elhelyezésében Forgách hallgatottvolna Damoiseau tanácsaira. De nem így történt, és bár Medgyest hosszú és gyilkos harcárán mégis bevették, a gróf és a mérnök közötti nézeteltérés miatt ez utóbbi kértevisszahívását a szolgálatból.[468] Nem ez volt az egyetlen eset, amikor a hadvezetés és amérnöki szakértelem egymással ellentétbe került. Rákóczi a félszem? Bottyán tábornokkalkapcsolatban jegyezte meg a következ?ket. „Úgy mellesleg foglalkozott er?dítéssel is, éssajnos azt hitte, ért hozzá -- annyira, hogy sohasem hallgatta meg azt a mérnök hadnagyot,akit elküldtem oda, hogy er?döt építsen a hídf?nél. Így hát saját elképzelése szerintépíttette fel .…”[469]II. Rákóczi Ferenc nyilván a francia mérnökök magyarországi tevékenységének, illetvea mérnöki tudományok iránti vonzódásának okán is, különös figyelmet szentelt a m?szakitudományoknak.[470] A vaskohászatot értelemszer?en katonapolitikai megfontolásokkapcsán is nagyon fontosnak tartotta. Jányi Pál sajógömöri földbirtokost és rozsnyói lakostnevezte ki a Gömör megyei vaskohók inspektorává, és Gömörben három vasolvasztótépítettek: Dobsinán kardgyárat hoztak létre, a Besztercebányához közeliKoszteviarszkában kaszagyár felállításán munkálkodtak, Libetbányán pedig ágyúgolyókés bombák öntésével foglalatoskodtak.[471]Rákóczit –- a haditechnikához f?z?d? érdekeken túlmen?en -– egy általánostermészettudományos, technikai vonzódás is jellemezte. Általában érdekelték a technikakonstrukciók. Megkülönböztet? figyelmet szentelt a külföldi tanulmányútjáról épp hazatértSimándi István sárospataki református f?iskolai tanár tevékenységének, aki számos fizikaieszközt hozott magával, és ? volt az els?, aki kísérleti alapon tanította a fizikátMagyarországon.[472]A francia-magyar m?szaki kapcsolatok a XVIII. században nemcsak a haditechnikaterületén váltak intenzívvé, hanem a mérnöki munka polgári szakágaiban is. Montesquieu1728-ban tett látogatást Újbányán és környékén, err?l és az ottani „t?zgépr?l”, azazg?zgépr?l emlékirataiban is megemlékezett. A bányászati és kohászati szakemberek közülGabriel Jars lyoni születés? bányamérnök 1757-ben azért jött Észak-Magyarországra,hogy tanulmányozza a bányászat technológiáját és érchasznosítását. Lyonban 1774-benkönyvet jelentetett meg a tanulmányútjáról, így magyarországi tapasztalatairól is.Megemlékezik többek között arról, hogy Selmecbányán a vízkiemelés technikáját nagybankorszer?sítette Hell József, aki rájött arra, hogy a dugattyúk mozgatására nemcsak g?z, denagynyomású víz és s?rített leveg? is használható. [473] Így született meg 1749-ben a