Download (1499Kb) - doktori - Szegedi Tudományegyetem

Paris, P.-G. Le Mercier , 1751-1753.[165] LADVOCAT, Jean-Baptiste: Grammaire hébraïque, à l’usage des écoles de Sorbonne... par M. l’abbéLadvocat,... Paris, impr. de Vincent, 1755.[166] LADVOCAT, Jean-Baptiste: Dictionnaire historique portatif, contenant l’histoire des patriarches, desprinces hébreux, des empereurs, des rois et des grands capitaines, des dieux, des héros de l’antiquité payenne...des Papes, des SS. Pères, des évêques,... des historiens, poètes... et mathématiciens, etc., avec leurs principauxouvrages et leurs meilleures éditions ; des femmes savantes, des peintres... et... de toutes les personnesillustres... de toutes les nations du monde... par Mr. l’abbé Ladvocat,... Didot, Paris, 1752. ill. LADVOCAT,Jean-Baptiste: Dictionnaire historique et bibliographique portatif... par M. l’abbé Ladvocat,... Le Clerc, Paris,1777.[167] HOEFER, 1869. t. 28. 649.[168] LADVOCAT, Jean-Baptiste - BRUZEN DE LA MARTINIÈRE, Antoine Augustin - ECHARD, Laurence:Dictionnaire géographique portatif, ou Description de tous les royaumes, provinces, villes, patriarchats,évéchés, duchés, comtés, marguisats, villes impériales et anséatiques, portcs, forteresses, citadelles, et autreslieux considerables des quatre parties du monde ... tr. de l’anglois sur la 13. éd. de Laurent Echard, avec desadditions & des corrections considérables, par monsieur Vosgier [pseud], A Bruxelles, Chez Benoit le Franq,1783.[169] MICHAUD, 1814. t.12. 456.[170] ECHARD, Laurent – LADVOCAT, L’abbé: Dictionnaire géographique portatif, ou Description desroyaumes, provinces, villes, patriarchats, évêchés, etc. ; traduit de l’anglois sur la treizième édition de LaurentEchard, par Vosgien (l’abbé L’Advocat), Librairies associées, Paris, 1767.; VOSGIEN: Dictionnairegéographique portatif ou description des républiques, royaumes villes... Paris, chez Delalain fils, An IX. –1801. ; LADVOCAT, Jean-Baptiste (Abbé): Dictionnaire géographique ou description des quatre parties dumonde par Vosgien, Nouvelle édition par Giraud..., 1811, Lyon, J.-B. Kendelem: B. Cormon & Blanc[171] VOSGIEN, 1767. IV.[172] Jacques-Nicolas Bellein királyi cenzor, ismert geográfus, aki els?sorban a francia gyarmatosítási politikatérképésze. Ezt tükrözi munkássága is, hisz többek között Korzika és Szent Domingó szigetek részletes térképétés geográfiai leírását készítette el. Lásd: BELLIN, Jacques-Nicolas: Description géographique desdébouquemens qui sont au nord de l’isle de Saint Domingue, Paris, Didot, 1773.; u?.: Description géographiqueet historique de l’Isle de Corse, pour joindre aux Cartes et Plans de cette Isle, Paris, Didot, 1769.[173] VOSGIEN, 1767. V.[174] VOSGIEN, 1767. V-XVIII.[175] VOSGIEN, 1801. 258. Maros címszó[176] SZAMOTA, 1891. 302.[177] SZAMOTA, 1891. 303-305; 392-425.[178] SZAMOTA, 1891. 306.[179] A XVIII. századi utazásra vonatkozóan lásd BIRKÁS, 1948. 56-91.; G. GYÖRFFY 1991. 15-168.FEJÉRDY, 1999. 42-56.[180] G. GYÖRFFY, 1991. 13.[181] BIRKÁS, 1948. 75-76.[182] „Láttuk, hogy az osztrák ház miképp dolgozott szünet nélkül a magyar nemesség elnyomásán. Nem tudta,hogy az egy nap milyen értékes lesz számára. E népeknél pénzt keresett, ami nem volt; nem látta ellenben azemberket, akik voltak. Mikor a sok fejedelem a monarchia államait egymás között felosztotta, annak egyesdarabjai bármiféle mozgásra és cselekvésre képtelenek lévén, összeomlottak. Élet csak a magyar nemességbenvolt, amely felháborodott és mindent feledve belevetette magát a harcba: azt hitte, hogy kötelessége elveszni ésmegbocsátani” idézi BIRKÁS, 1948. 76.[183] ROSTA, 1995. 126.[184] JARS, Gabriel: Voyages métallurgiques, ou recherches et observations sur les Mines et Forges de fer, lafabrication de l’acier, celle du fer blanc et plusieurs mines de charbon de terre faites depuis l’année 1757jusques et compris 1769, en Allemagne, Suède, Norwège, Angleterre et Ecosse, etc. Lyon, G. Regnault, 1774.[185] A XVIII. század els? felében Bécs persze nem alaptalanul fél a Törökországba utazó francia diplomatákmagyarországi jelenlétét?l, hiszen a kuruc mozgalmak óta a magyar nemesség egy része Franciaországtól vártafüggetlenségi harca megsegítését, így könnyen diplomáciai incidenshez vezethetett volna egy-egy indiszkrét